Megérinteni az embereket – egészen mást tekintenek sikernek a zenészek, mint a zeneipar

Tanulságos riportot készített a MiDIA piackutató az Amuse online terjesztő megbízásából. Interjúk és egy 450 zenésszel felvett online kérdőív alapján keresték azt, hogy mit tekintenek a zenészek sikernek, illetve a legfőbb kihívásoknak.

Kimagaslóan a legtöbben azzal értettek egyet, hogy a siker nem más, mint „megérinteni a hallgatókat a zenémmel, még akkor is, ha esetleg nem is sok embert”. A főállású zenészek 94%-a, az összes válaszadó 89%-a értett egyet ezzel az állítással. Nem sokkal ettől lemaradva szerepeltek a siker következő meghatározásai: „zenészi karriert felépíteni” (főállású zenészek: 83% – minden válaszadó: 63%); valamint „a lehető legtöbb emberhez eljuttatni a zenémet” (főállású: 81%, mindenki: 67%); „elismernek és értékelnek a saját zenei színteremen” (főállású: 81%, mindenki: 73%).

Forrás: MIDiA / Amuse

Ezektől jóval lemaradt a siker mint hírnév (főállású: 21%, mindenki: 17%) és a kiadóhoz szerződés (főállású, mindenki: 21-21%). Utóbbihoz tudni kell, hogy az (online zenét kiadó) zenészek 95%-ának nincs kiadói szerződése, hanem online terjesztőket használ a megjelentetéshez (ezen belül 2%, aki korábban kiadónál volt, de már nincs). A maradék 5% kb. ötöde van major kiadónál, a többi függetlennél.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a siker fogalma változik egy alkotói életpálya során. Kezdetben a közönség és a zenésztársak elismerése lehet a legfontosabb. Később új célok jelennek meg a kritikai, kereskedelmi, élőzenei területeken. Ezekből épülhet ki egy fenntartható zenészi pálya, míg végül fontos lesz a hagyaték, kulturális hatás, amit az alkotó a zenei életre gyakorolt.

A riport szerint a zeneipar egészen más célokat követ és másban méri a sikert – miközben tudható, hogy például a lejátszások el nem hanyagolható része mögött nincs valódi hallgatói érdeklődés, csak passzív háttérhallgatás. Annak ellenére, hogy minden mérőszámról kiderül, hogy nem jeleznek valódi, hosszú távon fenntartható sikert (pl. a rajongótábor építését), a zeneipar mégis ezeket üldözi, és közben az előadók egyre inkább belekényszerülnek a folyamatos „tartalomgyártásba” a különféle platformokra.

A felmérés vizsgálta azt is, hogy mik a legnagyobb kihívások a zenészek számára. 54% jelölte meg a túltelítettséget, vagyis azt, hogy egyre nehezebb kitűnni az egyre nagyobb zajból. A második helyen 40%-kal az szerepel, hogy „nincs elég időm az alkotásra” (ami összefügg az említett folyamatos tartalomgyártással). Az anyagi kihívások, vagyis az, hogy „nincsenek meg az anyagi forrásaim ahhoz, hogy elérjem, amit akarok”, a harmadik helyre kerültek (35%).

Forrás: MIDiA / Amuse

A jelentés szerint arra volna szükség, hogy a zeneipar közelebb kerüljön ahhoz, ami a zenészek számára a sikert jelenti. A hosszú távú, holisztikusabb partneri kapcsolatnak akár az is része lehetne a MIDiA szerint, hogy a zeneipari cégek (vagy „a zenészek számára szolgáltatást nyújtó cégek”) egyfajta ösztöndíjat vagy fizetést nyújtanak az újonnan leszerződtetett zenészeknek, kb. úgy, mint ahogy a hagyományos modellben az előlegek működnek.

Mivel a siker fontos része a szakmai, zenei közeg, a zeneipari cégeknek be kellene fektetniük a zenei kultúrába, közösségekbe, niche szcénákba, vagyis akár az új tehetségeket megmutató kis klubokba, blogokba, online közösségekbe. A marketingnek is a hosszú távú karriert kell szem előtt tartania, pl. azt, hogy rengeteg, de egyszeri meghallgatásnál többet ér a kevesebb, de visszatérő hallgató; egy művészi brand felépítése más prioritásokat igényel, mint a viralitás üldözése.

Érdekes eltérés volt abban a felmérés szerint, hogy a megkérdezettek milyen céget tekintenek ideális zeneipari partnernek. Míg a főállású zenészek közül a legtöbben (bár ez is csak 31%) a kiadói szolgáltatásokat is nyújtó online terjesztőket jelölték meg, az összes válaszadót tekintve már a „minden DIY eszközt tartalmazó online platform” volt a nyerő (28%). A független kiadók 20, illetve 25% számára tűntek ideális partnernek, a majorök 6 és 7% számára. A menedzsment cégek iránt nagyjából ez utóbbiakhoz hasonló az érdeklődés (10% – 6%).



Categories: Hírek

Tags: , , , , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .