Jogvédett zenéket használt fel a Suno és az Udio, de szerintük ez ugyanolyan, mint amikor egy ember tanul zenélni

Június végén perelte be a két legismertebb dalíró MI-t, a Sunót és az Udiót a három major kiadó és az RIAA. Ahogy akkor írtuk, a felperesek is arra számítottak, hogy a két startup az amerikai jogrendben létező „méltányos használat” elvére fogja építeni a védekezését. Ez így is lett – derül ki a cégek első bírósági beadványaiból, amiket a Music Ally szemlézett.

Mindkét cég arra hivatkozik, hogy alkalmazásaik nem egyes dalokat másolnak, hanem „műfajokat tanulnak meg”, például „az opera, a rap, a jazz jellegzetes hangzásait, építőelemeit”, és több évtizedes joggyakorlat igazolja, hogy ezeket nem védi szerzői jog, csakis az egyedi műveket. Továbbá úgy érvelnek, hogy még ha jogvédett zenéket is használtak fel a betanításhoz, „a létező hangfelvételek elemzése a jellegzetes mintázatok azonosítása céljából, azért, hogy aztán ezeket felhasználva az emberek saját alkotásokat hozzanak létre, a méltányos használat körébe tartozik”.

A Suno ügyvezetője, Mikey Shulman egy blogposztban a nyilvánosságnak is kifejtette álláspontját. Ebben arról ír, hogy az MI alkalmazások nem „papagájok”, betanításuk inkább ahhoz hasonló, mint amikor egy ember sajátít el egy stílust: „megtanulja a stílusokat, mintázatokat, formákat, a zene ‘nyelvtanát’, aztán ezeket használva új zenét talál ki”. Vagyis a Suno szerinte ugyanazt csinálja, mint „egy gyerek, aki úgy tanul meg rockdalt írni, megszállottan rockzenét hallgat”.

Shulman egy ponton bevallja, hogy a betanításhoz „a nyílt interneten található közepes és magas minőségű zenéket használtunk fel – ugyanúgy, ahogy a Google, Microsoft, Anthropic, OpenAI és az Apple is a nyílt interneten tanítja be a modelljeit. A nyílt internet sok jogvédett zenét tartalmaz, egy részüket a major kiadók katalógusából. De a tanulás nem jogsértés – soha nem volt az.”

Az RIAA válaszát azzal kezdi, hogy hónapok mismásolása után a két startup végre bevallotta, hogy engedély nélkül jogvédett zenéket használtak a betanításhoz. A szervezet úgy fogalmaz, hogy „az ipari méretű jogsértés nem méltányos használat. Semmi méltányos nincs abban, hogy ellopják a művészek életművét, kivonják belőle a számukra értékes részeket, aztán újracsomagolják olyan formában, hogy az eredmény közvetlenül az eredetivel verseng” – ez utóbbi megfogalmazás a méltányos használatot kizáró jogi ismérvek egyikére utal.

Az RIAA utal arra is, hogy a zeneíró MI-k rendszeresen „a zene jövőjeként” állítják be magukat: „úgy tűnik, ezek a cégek a zene jövőjét úgy képzelik el, hogy a rajongók nem élvezhetik kedvenceik új dalait, mert azok már nem fognak tudni megélni a zenélésből”.



Categories: Hírek

Tags: , , , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .