A Kantar piackutató új jelentése a stream piacról érdekes megállapításokat tartalmaz arról, hogy milyen növekedési lehetőségek vannak még a fejlett piacokon. Mint arról már többször írtunk, a streamből érkező bevételek ugyan még mindig emelkednek, de évről évre esik vissza ennek a mértéke, ezért különösen fontos ez a téma a zeneipar számára. (A kutatást a amerikai, ausztrál, német, brit, spanyol és francia piacokon végezték.)
A jelentés itt olvasható összefoglalója szerint a nem streamelők túlnyomó többsége 85%-a mondta azt, hogy egyébként érdekli az on-demand zenehallgatás. Közülük legtöbben (42%) az árat nevezte meg a legfőbb visszatartó erőnek – ahogy a jelentés fogalmaz, nem szeretnének „rendszeresen díjat fizetni” a zenehallgatásért. Másfelől viszont az új előfizetőket leginkább az győzi meg, hogy a pénzükért megfelelő értéket kapnak cserébe.
A Kantar elemzői felhívják a figyelmet arra, hogy nincs egyetlen biztos stratégia a növekedésre, hanem „a szolgáltatóknak figyelniük kell arra, hogy a potenciális felhasználók különféle szegmenseit mivel lehet megnyerni”.
Két ilyen szegmenst emelnek ki. A Z generáció tagjai közül soknak még nincs előfizetése (Nagy-Britanniában például csak a felüknek van), a másik oldalon pedig közismerten az idősebbek (55 év fölöttiek) azok, akik inkább a hagyományosabb médiához ragaszkodnak.
Az adatok azt mutatják, hogy az idősebbek elsősorban a családtagjaik, barátaik ajánlásai alapján próbálják ki a streamet, elsősorban a Spotify-t. Miután ez megtörténik, gyakran lojális felhasználóvá válnak. A Z generációs fiatalok számára az a legfontosabb tényező a szolgáltatók közötti választásnál, hogy a barátaik mit használnak. A Kantar elemzői szerint a szolgáltatóknak a növekedés érdekében jobban ki kellene használni ezeket a faktorokat, vagyis buzdítani a felhasználókat, hogy ajánlják őket másoknak is.
Mind a fiatal, mind az idősebb generáció számára fontos, hogy milyen személyre szabott tartalmakat kínálnak nekik a szolgáltatók. Az azonban különbség, hogy a Z generációba tartozókat az algoritmikus ajánlások érdeklik jobban, az 55 fölöttiek inkább a playlisteket értékelik.
Az új előfizetők bevonzásában a nem zenei formátumok is fontos szerepet játszanak. Bár a Kantar jelentése említi a hangoskönyveket is, elsősorban a podcastokról közöl adatokat. Az új előfizetők 14%-a mondta, hogy fontos szempont volt a feliratkozásnál az, hogy sokféle podcastot kínáljon a szolgáltató (11%-uk döntését befolyásolták az exkluzív ajánlatok). A streamelők 29%-a mondta azt, hogy életének fontos részét képezik a podcastok – ez tavaly még 26% volt.
A Kantar közöl néhány adatot a különféle szolgáltatók versenyéről is. A piacvezető Spotify stabilan hozza az évi kb. 2%-os növekedést, de a YouTube Musicnak sikerült az utóbbi időszakban a legtöbb új feliratkozót megnyernie – a Kantar szerint elsősorban azért, mert az új zenék felfedezésében erős a szolgáltató. A Music Business Worldwide azt írja, hogy a YouTube Music és Premium előfizetőinek száma idén februárban érte el a 100 milliót (a Spotify 246 millióval büszkélkedhet).
Categories: Hírek
Leave a Reply