Nemrég jelentette meg az IFPI első olyan jelentését, ami az Európai Unió hangfelvételpiacára koncentrál. A riport legfontosabb megállapítása, hogy az EU országaiban különösen erősek a helyi zenék – másfelől viszont a zenei exportban elmaradunk más régióktól.
Az IFPI a helyi zenék erősségét az egyes országok éves top 10 listáira kerülő előadók számával illusztrálja. Az EU-s átlag itt 60% (vagyis a top 10-ből átlagban 6 helyi dal), ami magasabb a világ egyéb részeinek 47%-os átlagánál. Ezen kívül még plusz kb. 8% a top 10-ekben más EU-s országokból érkezik. Ez az átlag nagy különbségeket fed el. Két ország van, ahol az éves top 10 csak helyi dalokból állt össze, az egyik Magyarország, a másik Görögország. Van még több 90%-os ország (pl. a skandináv országok, Olaszország); az olyan nagy piacokon, mint a német és a francia, 7-7 helyi dal került a top 10-be. A másik végponton van több 10-20%-os ország, köztük pl. Szlovákia. Spanyolország és Portugália megosztozik a toplistás előadókon, illetve itt sok latin-amerikai sláger is az élvonalba került.

Persze a top 10-ek csak egy aspektust jelentenek. Nyáron a Spotify szintén arról közölt adatokat, hogy milyen erősek Európában a helyi zenék: az itteni felhasználók hallgatásai után keletkezett jogdíjak 44%-a ment európai jogtulajdonosnak a szolgáltató szerint.
Ugyanakkor gyengén teljesítenek az európai piacok, ha a globális top 10-eket tekintjük, vagyis azt, hogy más országok éves toplistájára hány előadó dala került. Ezen a területen kimagaslóan az Egyesült Államok a legerősebb, majd Kolumbia, Puerto Rico, Nagy-Britannia és Dél-Korea következnek. Megosztott 9. helyre került két európai ország: Franciaország és Németország, Svédország pedig a 10. a globális (top 10-es) exportban. A három fő „exportáló” EU-s ország dalai leginkább az EU-n belül más tagállamokban sikeresek: a 25, az előadó hazáján kívüli helyezésből 24 EU-s, és csak David Guetta büszkélkedhet egy kanadai top 10-helyezéssel.
A jelentés szokás szerint hosszan ír arról, hogy miért fontosak még mindig a kiadók, és hogy a korábbiaknál is inkább partneri viszonyt igyekeznek kialakítani az előadóikkal. Egy külön szekció foglalkozik az Európán belüli kollaborációkkal, amik sokat segítenek abban, hogy egy előadó belépjen új piacokra, de persze csak akkor, ha valódi kreatív együttműködésről van szó: a rajongók megérzik, ha valamit csak a piacszerzési szándék motivál.
Természetesen egy ilyen kollaboráció összehozásában fontos szerepet tölthetnek be a több országban jelenlévő kiadók – írja az IFPI jelentése. Izabela Ciszek-Podziemska, a Warner Music Group dél-kelet-európai általános igazgatója egy bolgár énekesnő, a lengyel Warner által szerződtetett Victoria példáját hozza. Ő járt már az athéni, berlini és londoni Warner-irodákban, szerveztek neki dalszerző táborokat. A megszokott út (felépítik Dél-Kelet-Európában, aztán Kelet-Európában, majd ezután jöhetnek a nagyobb piacok) mellett felvettek vele egy All I Want for Christmas is You-feldolgozást is, amit elhelyeztek a Warner összes karácsonyi tematikájú playlistjére, és két hónap alatt meghússzorozták a Spotify-hallgatóinak számát.
Az IFPI ír az EU úttörő szerepéről a mesterséges intelligencia területén, valamint kiemeli többek között azt, hogy milyen fontos a digitális közös piac; mint a jelentés fogalmaz, „az európai intézményeknek meg kell akadályozniuk minden olyan tagországbeli kezdeményezést, ami veszélybe sodorná a digitális közös piac működését, és ezzel akadályozná a zeneipar dinamikus fejlődését.”
Categories: Hírek
Leave a Reply