2023-ban 13,1 milliárd euró szerzői jogdíjat szedett be 116 országban 227 közös jogkezelő. Az élő- és háttérzenei jogdíj mértéke is meghaladta a pandémia előtti szintet, így már teljesnek mondható a kilábalás a válságból. Már második éve a digitális jogdíjak jelentik az alkotók legnagyobb bevételi forrását, de a növekedés lassuló mértékű.
Közép-Kelet-Európában a hagyományos jogosítási területek (pl. rádió, televízió) relatív erőssége miatt, valamint az online piac alacsonyabb fejlettsége miatt a digitális jogdíjak jelentősége elmarad a világ- és az európai átlagtól. A régiós növekedés viszont a világon a második legnagyobb mértékű volt (Latin-Amerika után).
Globális összesítés: lassú kilábalás a pandémia okozta válságból
7,6%-kal, 13,1 milliárd euróra nőttek 2023-ban a közös jogkezelők által globálisan beszedett jogdíjak – derül ki a CISAC éves jelentéséből. A nemzetközi szervezet 116 ország 227 közös jogkezelőjét fogja össze, összesen több mint ötmillió alkotót képviselve.
2023-ban immár a pandémia által leginkább érintett jogdíjforrás, vagyis az élő- és háttérzenei jogdíj mértéke is meghaladta a 2019 előtti szintet (az előző évhez képest 22%-os növekedéssel), tehát ebben az évben lett teljes a kilábalás a covid okozta válságból. A 2019-es állapothoz képest majdnem egyharmaddal (29,9%-kal) több volt a beszedett jogdíjak mértéke 2023-ban.
A globális emelkedés elsősorban a digitális jogdíjaknak – az előfizetéseknek és kisebb mértékben a reklámbevételeknek – köszönhető. Az elmúlt években jelentősen átalakult az, hogy az alkotók jogdíjbevételeiben melyik terület milyen súlyt képvisel: a 2022-es beszedésekben előzte meg a digitális jogdíj a korábban a legerősebbnek számító rádiós-tévés bevételeket. 2023-ban már az összesítésből 35%-ot tettek ki a digitális jogdíjak, a televízió, rádió 30%-ot, az élő- és háttérzene 25%-ot.
Ugyanakkor a fejlett piacokon a stream egyre közelebb kerül a telítődéshez, így a digitális jogdíjak az egy évtizeden át tartó, évenkénti kétszámjegyű növekedéséhez képest 2023-ban csak 9,6%-kal tudtak nőni. A rádiós-tévés bevételek a hallgatók-nézők és ezzel párhuzamosan a reklámbevételek csökkenésével lassú, de folyamatos visszaesést mutatnak: 2023-ban az előző évhez képest 4%-kal estek vissza. Globális összesítésben a CD- és DVD-eladások utáni, a szerzőknek járó jogdíj ugyanúgy 3%-ot képvisel, mint a magánmásolási díj.
Közép-Kelet-Európa: a digitális terület még mindig fejletlen, a rádiós-tévés jogdíjak a legfontosabbak
A globális összesítés persze számos területi különbözőséget fed el. Vannak például olyan országok, ahol az online jogdíjak az összes több mint 80%-át teszik ki, de ez elsősorban a többi jogosítási terület fejletlenségének köszönhető. Latin-Amerika és a karibi régió azzal emelkedett ki, hogy 29,2%-os növekedést produkált egy év alatt.
Európa továbbra is a legnagyobb régió az alkotói jogdíjakat tekintve: az összes szerzői jogdíj több mint felét, 54,7%-át itt szedik be a közös jogkezelők. A 2023-as főösszeg 7,2 milliárd euró volt, 8,1%-kal több az előző évinél. Európában a digitális jogdíjak emelkedése is jobb volt a világátlagnál (11,5%). Ebben az évben először nemcsak a digitális, hanem az élő- és háttérzenei jogdíjak is megelőzték a rádiós, televíziós felhasználások utáni jogdíjakat.
Nagyon más képet mutat a Közép-Kelet-Európai régió. Itt az összesített növekedés mind a globális, mind az európai átlagnál magasabb volt: 10,8%-os. Ugyanakkor a digitális jogdíjak az előző két év több mint 50%-os növekedései után 2023-ban a világátlagot elmaradó mértékben, 7,4%-kal tudtak csak növekedni. A digitális terület 11,5%-ot tesz ki az összes jogdíjból, ami jelentős mértékben elmarad a világ- és az európai átlagtól.
A régióban továbbra is a rádiós, televíziós jogdíjak a legjelentősebbek, 46,4%-os aránnyal; ez 2022-ben csökkent 50% alá. Az élő- és háttérzene jelentősen, 22,2%-kal nőtt, a teljes jogdíjbevétel 34,4%-át teszi ki. Még a magánmásolási díj mondható jelentős jogdíjforrásnak: 4,6%-os a részesedése a régióban, tehát magasabb a globális átlagnál.
Magyarország: fej-fej mellett az élőzene és a rádió-tévé
Magyarországon a 2023-ban beszedett jogdíjak 1,5%-kal, tehát csak az infláció mértéke alatt tudtak nőni, 14,7 milliárd forintra.
Az élő- és háttérzenei jogdíjak hazánkban 2023-ban haladták meg először nominálisan a 2019-es, pandémia előtti szintet, a 2022-eshez képest 12%-os növekedéssel. Ezzel Magyarországon ez lett a legnagyobb jogdíjforrás, a teljes összeg 37,4%-át teszi ki. A rádiós-tévés jogdíjak 1%-kal estek vissza, részesedésük 37,1%, ami a régiós átlagnál alacsonyabb. A digitális jogdíjak a régiós átlag környékén, 10%-on tartanak, a magánmásolási díjak pedig az alkotói bevételek 15%-át teszik ki.
Categories: Hírek