Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala időről időre közzéteszi a jelentését a kalózkodás alakulásáról. A 2024 vége felé megjelent, az internetes jogsértések 2017 és 2023 közötti alakulását összefoglaló jelentés több tekintetben is újdonságokat hozott, például korábban nem mért jogsértő tevékenységekre vonatkozó adatokkal bővült. A kalózkodás mértékét a MUSO cég adatai alapján úgy mérik, hogy egy internetezőre havonta átlagban hány illegális oldalra tett látogatás jut.
A riport legfőbb megállapítása, hogy a 2021-et megelőző években nőtt a kalózkodás mértéke, azóta pedig nagyjából állandó maradt. Emögött azonban valójában nagyon sokféle folyamat zajlott. A zenei kalózkodás 2017-től 2023 végéig kb. egynegyedére esett vissza. 2023-ban havi 0,6 illegális oldalra tett látogatás jutott egy-egy európai internetezőre. 2017-ben ez még 2,5 volt, aztán 2020-ig folyamatosan csökkent, azóta pedig nagyjából állandó maradt. A legjellemzőbb kalózkodási forma a zene területén a stream ripping (erre az IFPI már 2016-ban felhívta a figyelmet): az illegális oldalakra tett látogatások majdnem fele ilyen célú. (Magyarországon ez jóval magasabb: 67%.)
A tartalomtípusok közül a zene illegális beszerzésére irányuló kalózkodás a legalacsonyabb: az összes kattintás mindössze 6%-a ilyen célú. (Ez a felkeresett oldalak aránya, ami nem feltétlenül egyezik a megszerzett tartalmak mennyiségével.) A televíziós programok 50%-ot tesznek ki: az egy felhasználóra jutó havi átlagos 10,2 oldalletöltés közül 5,1-et.
Talán meglepő lehet, hogy a második legkeresettebb tartalomtípus a kiadványok (26%), de ez nagyrészt mangák letöltését jelenti, egyes tagországokban az összes illegálisan beszerzett kiadvány 80%-át ezek teszik ki (Magyarországon ez 54%). A filmek és a szoftverek (9% és 8%) is keresettebbek a zenénél.
Természetesen nagyok az egyes országok közöti eltérések. Magyarország a 2023-as, egy felhasználóra eső havi 14 oldalfelkereséssel a 11. helyen áll. Bár ez az érték meghaladja az európai átlagot, hozzá kell tenni ehhez, hogy 20 ország van az átlag felett, és csak 7 országban kisebb vagy egyenlő a látogatások száma az európai átlagnál. Viszont ez utóbbiak között ott vannak a legnagyobb népességű EU-tagállamok, az enyhén átlag feletti Franciaországot leszámítva.
Magyarországon magasabb a kalózkodás a többi közép-kelet-európai országnál; Ausztria, Lengyelország és Románia is az EU-s átlag alatt van. Az egyes tartalomtípusok arányai is több ponton eltérnek az európai átlagtól: nálunk a zenei kalózkodás aránya 5% (az európai 6%-kal szemben), a filmes 10%.
Az elemzés kitér arra, hogy milyen faktorok befolyásolják, hogy egyes országokban milyen mértékű a kalózkodás. Az egy főre eső nemzeti jövedelem mellett fontos tényező az egyenlőtlenség mértéke (minél magasabb, annál több a kattintás az illegális oldalakon). A legális alternatívák száma és a kalózkodással kapcsolatos társadalmi attitűdök az elvárt módon hatnak a kattintások számára. Meglepő lehet viszont az, hogy ahol magasabb a fiatalok között a munkanélküliek aránya, ott alacsonyabb a kalózkodás (legalábbis a tévés és zenei tartalmaknál); a riport szerint ennek az lehet az oka, hogy a munkanélküli fiatalok jelentős része a szüleivel él, és az általuk fizetett legális szolgáltatásokat használja.
Categories: Hírek