2025: A Magyar Dalszerzés Éve – jelentette be Szinger András, az Artisjus főigazgatója január 22-én. A tematikus évben az emberi dalszerzés értékére és a magyar dalok megőrzésére kívánják felhívni a figyelmet. A kezdeményezéshez az NKA az egész Kárpát-medencére kiterjedő pályázattal kapcsolódik. A magyar kultúra napján – és Cseh Tamás születésnapján – tartott nyitóeseményen Bősze Ádámmal, Beck Zoltánnal és Bródy Jánossal startolt az egész éven át tartó “örömünnep”.
A magyar dalszerzés éve apropóját egyrészt hármas jubileum – a Kodály-Bartók népzenegyűjtés kezdetének 120., Huszka Jenő születésének 150., valamint a Szörényi-Bródy szerzőpáros működésének 60. évfordulója –, másrészt egy, a mai kor adta új kihívás adja.
„A mesterséges intelligencia megjelenésével olyan új korszakba léptünk, amelyhez hasonlóban még nem járt az alkotóművészet.
Bár az Artisjus az elmúlt több mint száz évben már hozzászokott ahhoz, hogy a technika, a minket körülvevő világ folyamatosan változik, amihez a szerzői jognak, a szerzői jogok képviseletének is folyamatosan alkalmazkodnia kell, most egy minőségileg más kihívás előtt állunk.” – fogalmazott Szinger András.
Az Artisjus főigazgatója elmondta, a magyar dalszerzők egyesülete aktívan részt vesz a mesterséges intelligencia által felvetett szerzői jogi kérdések kezelésében. Nemcsak a CISAC (Szerzői Közös Jogkezelő Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) munkacsoportjában vállalt kezdeményező szerepet, itthon is szorgalmazták egy hasonló munkacsoport létrehozását az Igazságügyi Minisztériumnak, amely javaslatuk nyitott fülekre talált. Az Artisjus elképzeléséről a mesterséges intelligencia okozta kihívások kezelésében korábban a Dalszerzőn is beszámoltunk.
„A dal érték. Nemcsak gazdasági, kulturális, de eszmei érték is. Erre újra és újra fel kell hívni a figyelmet. Talán most még inkább, mint valaha.”
– magyarázta a főigazgató az Artisjus szlogenje mögött rejlő gondolatot, és előrevetítette az Egyesület már ismert médiafelülete, a Dalszerző idei megújítását.
„Célunk, hogy a digitális világ új korszakának új körülményei között, a múltra támaszkodva olyan jövőt építsük, amelyben a magyar dalszerzők és a magyar kultúra önfenntartó fejlődését erősítjük. Ebben a tevékenységben számítunk és támaszkodunk más partnerszervezetekre is, amelyek közül az egyik a legfontosabb a Nemzeti Kulturális Alap.” – zárta beszédét Szinger András.
Bús Balázs, az NKA alelnöke többek között arról számolt be, hogy a Kulturális Alap a tavalyi évben 1,9 milliárd forint értékben támogatott könnyűzenei pályázatokat az NKA könnyűzenei, a Hangfoglaló és a Halmos Béla ideiglenes kollégiuma révén, melynek jelentős részét, 1,5 milliárd forintot, a jogkezelő szervezetektől befolyó bevételekből finanszíroztak.
„Januártól az állandó kollégiumok és a tagságuk is megújul, az eddigi tizennyolc helyett hét kollégium jön létre, a tagok egyharmadát továbbra is a szakmai szervezetek, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia, egyharmadát pedig a miniszter jelöli a szakmai szervezetek figyelembevételével” – közölte Bús Balázs. Az Alap alelnöke azt is elárulta, az NKA hetvenhárom pályázatot támogatott idei kulturális fesztiválok megrendezésére 700 millió forint összértékben. A magyar dalszerzés évéhez kapcsolódva pedig külön, a Kárpát-medence egész területére kiterjedő pályázatot fog kiírni a Nemzeti Kulturális Alap.
„Az ilyen jellegű együttműködések tudnak új lendületet adni nemcsak a könnyűzene, hanem a többi művészeti ág tekintetében is.”
– érvelt az alelnök.
Bősze Ádám zenetörténész a magyar dalszerzés történetéről és a magyar zenei identitásról tartott előadásában kiemelte, a közös dallamok – mint amilyen a Himnusz, vagy a Kodály és Bartók 120 évvel ezelőtt elindult gyűjtéséből “isteni csodaként” megtalált magyar népzenekincs – a kollektív tudat részeként olyan kulturális kapcsolatokat jelentenek, amelyek összetartják a nemzetet.
Beck Zoltán a Bősze által letett népzenei fonalat felvéve a “Megöltek egy legényt hatvan forintjáért…” kezdetű népballadától indulva egy saját szerzeményén át Cseh Tamás életművéhez vezette el a közönséget. A 30y zenekar énekes-dalszerzője szerint a Cseh Tamással megszületett dalnyelv és előadásmód máig érvényes maradt, és az a zenei univerzum, amelyet a hatvan évvel ezelőtt az első beatdalokat megalkotó Szörényi-Bródy szerzőpáros létrehozott, folytonosságot mutat.
„Az az előadó, aki valamiféle értéket próbál felmutatni, nem színpadon álló szórakoztató, hanem ahogy a nagyszerű német filozófus, Peter Sloterdijk írja, inkább gondolkodó a színpadon.”
– fogalmazott az idén 25 éves 30y zenekar énekese.
Beck Zoltán minikoncertje után után Stumpf András, a Válasz Online újságírója kérdésére: végülis melyik volt az igazi első Illés-dal? Bródy János felidézte azt a legendás 1965-ös nyarat, amikor az addig angolszász feldolgozásokat játszó zenekar tagjai a nógrádverőcei ifjúsági táborban megírták az első magyar nyelvű dalokat.
„Egész nyáron ott voltunk együtt, és rengeteg időnk volt. A beszélgetésekből, együttlétekből kiderült, hogy Leventével sok tekintetben hasonló állapotban vagyunk fiatalok, kamaszok: tele gátlással, komplexusokkal, önkifejezési vággyal. És miközben minden este eljátszottuk az akkor népszerű dalokból álló nemzetközi repertoárt, valahogy azt éreztük, ebben a műfajban mi is meg tudnánk szólalni – mesélte a dalszerző – Az én ötletem volt az a sor: ki mondta, hogy rám várj? Levente pedig kitalálta hozzá a folytatást: Ne várj tovább, jöjj el! Így született meg az >>Ó, mondd<<, a dal, amit első saját szerzeményei közül először adott elő az Illés.”
Stumpf András, az esemény moderátora a magyar nyelvűség mellett a Szörényi-Bródy dalok egy másik fontos megkülönböztető, új jegyét is kiemelte; mégpedig a népzenei motívumok beemelését a beatzenébe. Erről Bródy elmesélte, a maga részéről az édesanyjától tanult magyar népdalok, Leventétől pedig az otthonról hozott délszláv motívumok voltak a természetes zenei gyökerek.
„Megpróbáltuk azt a globális nyelvet, amit a 60-as években megszülető műfaj jelentett, a magunk magyar dialektusával beszélni. Először inkább csak utánoztuk a divatos zenei motívumokat, később tudatosan keresni kezdtünk olyan kifejezési formákat, amik máshol nem születhetnek meg, csak Magyarországon, a magyar kultúrán belül.”
Bródy János a beszélgetés végén szerényen azt is elárulta, ő maga is ír és alkot a magyar dalszerzés évében. Jövőre lesz ugyanis 80 éves, amit szeretne méltón megünnepelni a közönségével.
Ezek után Szinger András, az Artisjus főigazgatója hivatalosan is megnyitotta a magyar dalszerzés évét. A kezdeményezéshez bárki szabadon csatlakozhat bármilyen, az emberi, zenei, irodalmi alkotást népszerűsítő, vagy központba helyező projekttel, programmal.
A csatlakozás szabad és önkéntes. Ahogy az Artisjus főigazgatója fogalmazott:
„Ez az év éppen annyira lesz eredményes és értékes, amennyire közösen azzá tesszük, hiszen a kultúra közös felelősségünk.”
Fotó: Labancz Viktória
Categories: 2025: A Magyar Dalszerzés Éve
Leave a Reply