A Skoove és a DataPulse elemzése a zenekarok, szóló előadók és együttműködések megjelenésének alakulását vizsgálja a Billboard Hot 100 listákon 1958-tól 2024-ig.
A listahelyezések szempontjából a zenekarok aranykora a hatvanas évek közepén kezdődött, amikor a korábbi kb. egyharmados arányról pár év alatt felkúsztak az 50% körüli arányig, ami a listára került dalok darabszámát illeti. Ezután kisebb ingadozásokkal, de nagyjából tartották ezt a szintet; a legmagasabb arány 55% volt 1966-ban. A kilencvenes évek közepétől pedig egyértelmű és kilengésekkel ugyan, de egyenletes a visszaesés. 1996-ban csökkent a zenekarok által előadott dalok aránya 40% alá, 2017 óta pedig 10% alatt van. 2024-ben már a Billboard Hot 100 listára került számok mindössze 2%-ának volt egy zenekar az előadója.
A szóló előadók azért a zenekarok nagy korszakában is 50% körüli eredményeket értek el, és a kilencvenes évek közepétől még egy jó darabig nem ugrott meg jelentősen a számuk a slágerlistán, hanem egyre jelentősebbek lettek a korábban mindig 10% alatti eredményeket elérő kollaborációk. 2007 óta ezek sikeresebbek, mint a zenekarok. 2010-ben már a több előadó együttműködésében készült dalok elérték az egyharmados arányt, 2017 ls 2021 között 40% körül mozgott a kollaborációk aránya a listán, csak az utóbbi pár évben esett vissza némileg, egyharmad környékére. Ugyanez a pár év hozta a szóló előadók a korábbiaknál is komolyabb megerősödését: a top 100 kb. kétharmadát ők adták a közelmúltban.
Az elemzők azt is megnézték, hogy az igazán sikeres, vagyis a százas slágerlistára legalább 25 héten át bekerülő dalok esetében milyenek az arányok. Az 1958-tól 2024-ig a Hot 100 listára összesen felkerült 34 533 különböző szám kb. 1,7%-a volt ilyen nagyobb siker. Ennek az 1692 számnak kb. negyedét adták elő zenekarok, míg az összes slágerlistára került dal 32%-át. A szóló előadók mindkét halmazban kb. 50%-ot képviselnek, ami azt jelenti, hogy a kollaborációk kiemelkedően sikeresek a hosszabb távon listán maradó dalok területén: míg a teljes mintában 17%, a kiemelkedően teljesítő dalok között 26% volt a több előadós szám.
Az elemzés több jelenség együttes hatásában keresi ezeknek a trendeknek az okát. Az egyik az, hogy a stream egyértelműen a szóló előadóknak kedvez – bár itt kérdéses lehet, hogy a stream milyen mértékben okozza vagy követi az ízlés változását. Az, hogy a szóló előadók menedzselése könnyebb és olcsóbb is, mint a potenciális belső ellentétekkel küzdő zenekaroké, nyilvánvalóan nem olyasmi, ami a kilencvenes évek közepén jelent csak meg, így ezt okként felhozni nem rendelkezik nagy magyarázó erővel. Az elemzők említik azt is, hogy a közösségi médiában a szóló előadók könnyebben építenek brandet, bár például a K-pop csapatok hatalmas sikere legalábbis árnyalja ezt a képet. Fontos tényező még, hogy a zenekarok többségének a műfaja rock, másfelől pedig a rockra jellemzőbb, hogy együttesek az előadók, mint pl. a popra vagy hiphopra.
Categories: Hírek