2024 márciusában fogadta el az Európai Parlament a mesterséges intelligenciát szabályozó rendeletet. Az EU-ban a rendelet „kötelező erejű jogalkotási aktus, melyet teljes egészében kell alkalmazni az EU egész területén”, vagyis nincs szükség az egyes tagországokban a rendelettel összhangban lévő törvények elfogadására – mint ahogy az az irányelvek esetében van, vö. a szerzői jogi irányelvet.
Ugyanakkor szükség van a rendelet gyakorlati alkalmazását segítő szabálygyűjteményre, vagyis ún. gyakorlati kódexre. A 2025 augusztusában hatályba lépő MI rendelet esetében ez most készül. A legutóbbi, második tervezet szövege itt található, a teljes folyamatot itt lehet áttekinteni.
A második tervezettel kapcsolatban fogalmazta meg aggodalmait 15 szervezet – köztük a zeneszerzők, zenészek, írók, újságírók, vizuális művészek, rendezők, színészek, fordítók európai vagy nemzetközi szövetségei. Nyílt levelükben azt írják, hogy a tervezet több pontja is aláássa a rendelet célkitűzését, a kreatív iparágak megvédését.
Ilyen vitás pont például az, hogy az MI-fejlesztők a szöveg szerint a modellek betanításánál „ésszerű és arányos” erőfeszítést kell, hogy tegyenek arra, hogy biztosítsák: jogszerűen férnek hozzá a felhasznált jogvédett tartalmakhoz. A nyílt levél szerint ez a megfogalmazás gyengíti a szerzői jogok védelmét. Aggályosnak tartják azt is, hogy bizonyos követelmények alól mentesülnek a kis- és középvállalkozások; az alkotók szerint nem a fejlesztő cég mérete, csakis a létrehozott modell kapacitása számíthat. Úgy látják továbbá, hogy miközben az MI-fejlesztők könnyítéseket kapnak, a jogtulajdonosok adminisztratív terhei viszont hatalmasak lesznek.
Kifogásaik vannak a tervezet mellett azzal a sablonnal is, ami azt határozza meg, milyen módon kell majd nyilvánosságra hozniuk a fejlesztőknek azt, hogy milyen adatokon tanították be a modelljeiket. Az EU MI-hivatala által készített sablon szerintük nem alkalmas arra, hogy a jogtulajdonosok „egyértelmű, tiszta képet kapjanak” az őket érintő adatokról.
Bár mindezek apró technikai részleteknek tűnhetnek, összességében a kép az, hogy „több lépést tett hátra” az EU, illetve ahogy a Guardiannek Nina George német író, a European Writers Council tiszteletbeli elnöke fogalmazott, egyenesen „pusztító” hatásúak lehetnek a következmények.
A Guardian által kiemelt helyen közölt cikk szerint a fő probléma az, hogy az AI Act az EU-s szerzői jogi irányelv betartását írja elő az MI-fejlesztőknek, ami még a generatív MI robbanása előtt született. Az irányelv kialakításának egyik vezetője, Axel Voss EP-képviselő a lapnak arról beszélt, hogy az irányelv szerint kivételt képez a szerzői jogvédelem alól az adatbányászat, de ez a jogalkotói szándék szerint „korlátozott, személyes” használatot jelentett, nem pedig azt, hogy „óriáscégeknek gyűjtik be a védett szellemi tulajdont”. Mind Alex Voss, mind az alkotók nyílt levele hivatkozik olyan jogi elemzésekre, amelyek szerint a nagy MI-modellek betanítása nem nevezhető adatbányászatnak, de az biztos, hogy egy olyan kiskaput jelent a megfogalmazás, amit a legjobb lenne bezárni. Voss szerint ha ez nem történik meg, akkor az EU „a nagy tech cégek oldalára áll ahelyett, hogy megvédené az európai kreatív ötleteket és tartalmakat”.
Categories: Hírek