Nemzeti ünnepünk alkalmából a legnagyobb állami kitüntetést kapta Müller Péter Sziámi, költő, dalszerző, énekes és kulturális szakember. Egyre több könnyűzenei alkotó és előadó részesül állami elismerésben.
Könnyűzenei műfajban először 2000-ben, az Illés-együttes kapott Kossuth-díjat, azóta a könnyűzene olyan kiemelkedő szerzői és előadói kapták meg az elismerést, mint az Omega, Nagy Feró, Földes László, Adamis Anna, Lovasi András, Kovács Ákos vagy a tavalyi díjazott Tolcsvay László.
2025-ben, a Magyar Dalszerzés Évében pedig a különleges és sokoldalú személyes életpályát maga mögött bíró Müller Péter Sziámi vehetett át Kossuth-díjat március 14-én a Parlamentben.
A Kádár-korszak lázadó zenei szubkultúrájának egyik meghatározó alakja, a SziámiSziámi zenekar alapítója és vezetője nemcsak Magyarországon, hanem Hollandiában, Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban is dolgozott és alkotott, számos kulturális projektben és zenei kezdeményezésben vett részt.
A Sziget Fesztivál és a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál társalapítója. Részt vett az első hazai zenetévé, az A3 beindításában is. Számos zenés darabja közül a Tolcsvay Lászlóval és édesapjával, Müller Péterrel közösen írt Mária Evangéliumát a Pannonhalmára látogató II. János Pál pápának is előadták. Ő is részese az 1997. évi Nobel-békedíjnak, amit a taposóaknákat betiltó Ottawai Egyezményt tető alá hozó számos civil szervezet kapott meg. 2007-ben megdöntötték „A világ leghosszabb koncertje” Guinness-rekordot, mikor 48 órán át játszottak a Sziámi zenekarral. A LORCA Országos Roma Civil Alkotóház Alapítvány szervezésében az ország legszegényebb településeit járják az Ando Drom zenekarral, és közös zenélésre, dalszerzésre invitálják a helyi gyerekeket és fiatalokat.
Dalszerzőként, előadóként mindenekfelett az alkotói szabadság és a közönséggel való interakció híve. „Az őrültség ne hiányozzon egyetlen dalból se” – adta útravalóul néhány éve a Dalszerző Expo nyitónapján a dalszövegírás műhelytitkait megismerni vágyó fiataloknak.
AZ ALMA ÍZE
A nyolcvanas évek kamaszaként a gazdag zenei kínálat legizgalmasabb darabjai voltak az úgynevezett „alternatív” zenekarok mindenféle kazettái. Teljesen más dalok voltak, mint a jóváhagyott lázadók zenéje. Nyersek, felkavarók, a vacak felvételek miatt sokszor érthetetlenek, és mindettől mégis nagyon hitelesek. És ott volt rajtuk a „Harmadik T”, a tiltott státusz, amitől az alma csak még vonzóbb volt. – Hegyi György interjúja Müller Péter Sziámival a Dalszerző korábbi számából.
Sziámi pályafutása során számos elismerést kapott. Többek között 2024-ben Fonogram életműdíjjal ismerték el, 2022-ben pedig Az Év Produkciójának járó elismerést vehette át az Artisjustól Napidal Sziámival projektjéért, amely során egy éven keresztül minden nap írt egy új dalt, amit feltöltött a Youtube csatornájára. Az év során bárki lehetett az alkotótársa és bekapcsolódhatott a közös alkotásba. A projekt abból a végtelen nyitottságból származik, ami eddig is jellemezte munkásságát és olyan példát mutat, amire most a legnagyobb szüksége van az alkotó közösségnek.
2022-ben a Dalszerzők Napja alkalmából Sebestyén Áronnal szintén rendkívüli alkotói folyamatot gondolt ki és vitt véghez, amikor 2022-ben a Dalszerzők Napja alkalmából 37 ismert magyar dalszerző összefogásával megalkották az Ez a dal mindenkié című szerzeményt. Az egyedülállóan széleskörű összefogás és a dalszöveg arra hívja fel a figyelmet, hogy a dalok képesek összekötni az embereket és segítenek megérteni egymást.
Fotók: Máthé Zoltán/MTI (Nyitókép), Labancz Viktória
A Magyar Dalszerzés Éve mozgalom a magyar dalok szeretetén és a szerzőik iránti tiszteleten alapul. A mozgalom e szeretet és tisztelet aktív, nyilvános kifejezése. A mozgalom egyéni és közösségi önkéntességen, valamint szabad önkifejezési formán alapul. Ne várj másra, ha ez számodra is fontos ügy, most mutasd meg! Csatlakozz önkéntesen és fejezd ki szabadon szeretetedet! Mi mutatunk példát, adunk hozzá logót és ötleteket.
Categories: Hírek