A magyar kiadók bevételei 2024-ben 30%-kal nőttek, úgy, hogy a digitális és a fizikai értékesítések is emelkedtek. A magyar repertoár digitális értékesítése másfélszeresére nőtt egy év alatt, és aránya is javult a nemzetközi repertoárhoz képest. Közben viszont a globális 4,8%-os növekedési adat jelentősen elmaradt attól, amit a korábbi években megszoktunk – a kiadók szerint a stream új korszaka hozhat változást a trendben.
Globális adatok: 4,8%-os növekedés, javítani kell a monetizálást
Nyilvánosságra hozták az IFPI 2024-re vonatkozó éves jelentését, a Global Music Reportot. Globálisan a hangfelvétel-kiadók összesített bevétele 29,6 milliárd dollár volt, ami 2023-hoz képest 4,8% növekedés. „Sok iparág örülne ilyen növekedésnek” – kommentálta ezt az adatot Victoria Oakley, az IFPI vezérigazgatója a szervezet sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor ez az adat még a 2020-as rendkívüli év 7,4%-os növekedésétől is elmaradt, nem beszélve az azóta tapasztalt, 10% fölötti adatokról; de még a járvány előtti utolsó, 8,4%-os növekedés is aggasztónak számított akkoriban.
Dennis Kooker, a Sony Music globális digitális igazgatója úgy kommentálta ezt a sajtótájékoztatón, hogy a lassulás oka részben pont az, hogy korábban nagyon sikeres volt a zeneipar a stream felhasználók megszerzésében, illetve abban, hogy rávegye őket az előfizetésre. A fejlett piacok mostanra már telítettnek mondhatók. Kooker szerint eljött az ideje egy új korszaknak – lényegében megismételte azt, amit az elemzők már régóta mondanak, a Universal Music Group vezetői pedig tavaly ősszel a streaming 2.0 jelszava alatt fogtak össze.
Vagyis míg a stream első évtizedében az volt a cél, hogy az új modellt megismertessék az emberekkel, meglehetősen egyszerű formában (egyetlen fajta előfizetés, azért mindenhol kb. ugyanaz a szolgáltatás) – addig most eljött az ideje annak, hogy a jobb monetizálásra, az egy felhasználóra eső átlagos bevétel (ARPU) növelésére fókuszáljunk.
Kooker röviden a következő eszközökről beszélt: áremelés (hiszen hiába emelkedtek mostanában a legtöbb szolgáltató árai, ez messze nem követte az inflációt); a közönség szegmentálása és a legnagyobb rajongóknak kínált értékesebb termékek; az ingyenes zenehallgatás (ahol van) jobb monetizálása. Újságírói kérdésre Kooker elmondta, ugyan volt szó arról, hogy a jelenlegi standard előfizetések és az ingyenes zenehallgatás közötti árazású szolgáltatást is bevezetnek, de a Sony hiába kísérletezett ilyenekkel, nem találtak jó megoldást, hiszen már az ingyenes szolgáltatások is igen sokat kínálnak.
Szokás szerint a jelentés részletes adatokat közöl arról, milyen forrásokból állnak a kiadói bevételek. A stream 69%-ot tesz ki (az előző évben ez 67,3% volt), és immár az előfizetések önmagukban az összbevétel több mint felét hozzák. A fizikai bevételek az utóbbi évek növekedése után 2024-ben 3,1%-kal csökkentek. A hangfelvételek nyilvános előadásából származó jogdíjak negyedik éve folyamatosan növekednek, már az összes bevétel 9,7%-át teszik ki.
Mesterséges intelligencia: a tartalmak megvédése és partneri kapcsolatok keresése
Természetesen szóba került a mesterséges intelligencia. Az IFPI álláspontja aligha okozhat meglepetést:
miközben az MI által kínált kreatív lehetőségeket üdvözlik, fontosnak tartják, hogy a betanítást csak a jogtulajdonosok engedélyével és kompenzációjával lehessen végezni.
A sajtótájékoztatón elhangzott a kérdés, hogy van-e B terv arra az esetre, ha olyan fontos országok, mint Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok, nem a jogtulajdonosok számára kedvező szabályozást fogadnak el.
Dennis Kooker válaszában arról beszélt, hogy a zeneiparnak egyszerre kell „defenzív és offenzív” módon eljárnia. Meg kell védenie a tartalmakat az jogosulatlan felhasználásoktól, ugyanakkor aktívan keresnie kell az együttműködést az MI fejlesztőkkel. Mint mondta, a Sony Music az elmúlt másfél évben kb. hatszáz különböző, az MI-t sokféleképpen felhasználni tervező vállalkozással, céggel tárgyalt. Szerinte egyébként általában úgy gondoljuk, hogy iszonyú gyorsan változik ez a terület, de valójában egy új, működőképes üzleti modell kialakítása és az ezt sikeresen meg is valósító termék kifejlesztése nem megy egyik napról a másikra.
Magyar adatok: 30%-os növekedés, a magyar stream bevételek 48%-os emelkedése
Az európai régió a globális átlagnál jóval magasabb arányban, 8,3%-kal nőtt, a magyarországi hangfelvétel-értékesítések pedig ezt is jóval meghaladják: 9,3 milliárdról 12,2 milliárd forintra emelkedtek, vagyis 30,3%-kal. A digitális bevételek immár önmagukban meghaladják a 10 milliárd forintot.
A Mahasz oldalán látható részletes statisztika azt mutatja, hogy a digitális értékesítésből a nemzetközi repertoárra 6,5 milliárd, a hazaira 3,5 milliárd forint kereskedelmi érték jut. (A Mahasz által külön számolt klasszikus zene 124 millió forint.) A magyar repertoár 34%-os részesedése jobb, mint a korábbi adatok: 2023-ban ez az arány 31% volt.
A hazai zenék streamelésének kereskedelmi értéke 2023-ban 2,36 milliárd forint volt, amihez képest a 2024-es 3,5 milliárd 48%-os növekedést jelent.
Egyébként a video streaming utáni bevétel a magyar repertoárnál magasabb, mint a nemzetközinél, bár nem sokkal.
A fizikai eladások utáni bevétel is nőtt majdnem 10%-kal, több mint 2 milliárd forintra. Ebből a magyar repertoár részesedése kb. félmilliárd forint, vagyis 25%. Míg CD-ből darabszámra még mindig több fogy, mint vinylből, az utóbbi formátum jóval több bevételt hoz. Viszont a magyar zenék még mindig sokkal inkább CD formátumban találnak maguknak vásárlót. Míg a vinyl eladásnál a nemzetközi és magyar repertoár megoszlása: 236 ezer – 27 ezer, addig a CD formátumban 2024-ben 216 ezer magyar lemezt adtak el és 106 ezer nem magyart.
„Elégedettséggel tekintünk a jelenre, pozitívan a jövőre. A magyar hangfelvételipar fontos mérföldkőhöz érkezett: nettó értéke 2024-ben átlépte a 12 milliárd forintot, ami 30%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A kiugró bővülés kulcsa továbbra is az előfizetéses zenei streaming (+36%), ám a vinylértékesítés is újabb
közel 12%-kal döntötte meg eddigi csúcsát” – olvasható a Mahasz sajtóközleményében Szűts László, a szervezet elnökének értékelése.
A Magyar Dalszerzés Éve mozgalom a magyar dalok szeretetén és a szerzőik iránti tiszteleten alapul. A mozgalom e szeretet és tisztelet aktív, nyilvános kifejezése. A mozgalom egyéni és közösségi önkéntességen, valamint szabad önkifejezési formán alapul. Ne várj másra, ha ez számodra is fontos ügy, most mutasd meg! Csatlakozz önkéntesen és fejezd ki szabadon szeretetedet! Mi mutatunk példát, adunk hozzá logót és ötleteket.
Categories: Hírek