Mint arról korábban részletesen itt írtunk, az Európai Unió által 2024 márciusában elfogadott, a mesterséges intelligenciát szabályozó rendelethez készül egy ún. gyakorlati kódex, ami a minden tagállamban érvényes jogszabály alkalmazását segíti majd augusztustól. Míg magát a rendeletet üdvözölték a jogtulajdonosok, a gyakorlati kódex második tervezetét komoly kritikával illették.
Azóta elkészült a harmadik tervezet, azonban a legkülönfélébb kreatív területeken dolgozó alkotók szerint a kifogásaikat nagyrészt figyelmen kívül hagyták. A korábbinál is jóval több szervezet által aláírt nyílt levél szerint a tervezet gyengíti a szerzői jogok védelmét és az európai törvények téves értelmezésére épít.
A fő problémák a tervezettel a következők:
Nem hatékony jogérvényesítés – Az MI szolgáltatóktól a tervezet csak a szerzői jogi törvények betartására tett „észszerű mértékű erőfeszítést” vár el.
Hiányzik a kellő gondosság elvárása – Nem szabályozzák kellő szigorúsággal, hogy milyen lépéseket kell tenni az MI betanításánál arra, hogy a fejlesztők elkerüljék a szerzői jog megsértését.
Az alkotók elveszítik a képességüket a jogaik hatékony betartatására.
Elégtelen átláthatóság – Az MI fejlesztőktől a tervezet nem várja el, hogy nyilvánosságra hozzák, milyen intézkedéseket tettek a szabályok betartása érdekében.
Nincs hatékony panasztételi eljárás – A szerzői jogi viták eldöntésére a tervezet nem tartalmaz valóban alkalmazható mechanizmust.
A zeneszerzők, zenészek, kiadók, zeneműkiadók, írók, újságírók, vizuális művészek, rendezők, színészek, producerek, fordítók stb. szervezetei (köztük a CISAC és az IFPI) ezért a tervezet jelentős átírását követelik. Szerintük ennél a hibás gyakorlati kódexnél még az is jobb lenne, ha nem születne ilyen dokumentum.
A kritizált tervezetet itt lehet elolvasni. Az összesen 38 európai és nemzetközi szervezet által írt, a fenti kifogásokat részletező nyílt levél itt található.
Categories: Hírek