Dargay Marcell, Dinyés Dániel és Futó Balázs állandó szereplői a magyar kortárszenei életnek, generációjuk legfoglalkoztatottabb komponistái közé tartoznak, emellett régóta tartó baráti és munkakapcsolatban állnak egymással. A Jób könyve a három zeneszerző legújabb közös vállalkozása a modern oratorikus darabok műfajában, amely a bibliai Jób történetét dolgozza fel. A mű szövegírója, dramaturgja Mátrai Diána Eszter. Az alkotókat 2024-ben Artisjus-díjjal jutalmazták az Év komolyzenei műve kategóriában.
„Az 1970-es években sokszor lehettem jelen az Új Zenei Stúdió zeneszerzői által közösen komponált művek bemutatóján. A zeneszerzés alapvetően magányos műfaj, azonban e koncerteken bebizonyosodott, hogy többéves közös munka, közös gondolkodás megteremtheti az alapját az ilyen művek születésének” – írta laudációjában Tihanyi László, majd hozzátette „A példa azóta nem gyakran talált követőkre, ezért is örültem annyira Dargay Marcell, Dinyés Dániel és Futó Balázs közös munkája, a Jób könyve bemutatójának. A bibliai történetet Mátrai Diána Eszter dolgozta fel színvonalas librettónak, a három énekes szólistát és kamaraegyüttest foglalkoztató oratórium szerzői pedig felosztották egymás között, ki melyik szereplőt, tételt komponálja, hangszerelje meg.”
Az oratórium megkomponálása olyan együttműködés a három szerző között, amely még a Zeneakadémián eltöltött éveikre nyúlik vissza, ahol közösen, mintegy műhelyt alkotva tartottak koncerteket és fedezték fel maguk számára korunk zenéjét. A közös munka és az elkészült mű egy húsz éves barátság újabb fejezete.
„Nagyon sok mindent köszönhetünk egymásnak: gondolatokat, a zenéhez való hozzáállást, ismeretanyagot, és mindig kíváncsiak voltunk egymás munkáira is. Régóta érlelődött már, hogy újra együtt kellene dolgoznunk, és amikor a demokrácia elvét követve megkérdeztük egymástól, ki mit szeretne, Balázs említette, hogy régi vágya Jóbbal foglalkozni. Mi pedig elfogadtuk.”– mesélte a Papageno magazinnak Dinyés Dániel.
Az Ószövetségben szereplő Jób istenfélő igaz emberként boldogságban és gazdagságban él, de váratlanul és vétlenül balsors tör rá: élete válságba kerül.
Ezzel a történettel a mű olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miért szenved az igaz, és miért él jól a bűnös, honnan ered a sok baj, szenvedés és nyomorúság a Földön, van-e ezeknek célja és lényege, összeegyeztethető-e a rossz és az igazságtalanság egy jóságos és igazságos Isten létével?
A Jób könyve nem elméleti eszmefuttatásokkal, hanem egy drámai elbeszélés keretében, a türelmes, Istenhez szenvedéseiben is kitartóan hűséges Jób élettörténetébe ágyazottan próbál választ adni ezekre a kérdésekre.
„Úgy gondolom, hogy Jób története ma még aktuálisabb, mert a hit a mai világban elveszett, de legalábbis elveszni látszik. A szöveget illetően Mátrai Diána nagyon komoly dramaturgiai munkát végzett, mert nemcsak arra figyelt, hogy miről szól a történet, hanem átírta a nyelvezetét úgy, hogy érthetővé váljon a ma emberének, de közben mégis megőrizzen valamit a bibliai veretességből is.” – mondta Dinyés szintén a Papagenónak.
„Az előadást diaporámás vetítés tette még izgalmasabbá, egyben teljesebbé” – írta Tihanyi laudációjában. „A három, azonos generációhoz tartozó szerző közös munkáját nagyban segítette, hogy zenei érdeklődésük, gondolkodásmódjuk sok közös vonást mutat. Magam még csak megtippelni se mertem volna, az előadás egy adott pontján éppen melyik szerző zenéjét hallom. A vállalkozás egyedisége, a tudással és tehetséggel megírt zene és a színvonalas előadás számomra a tavalyi év egyik legemlékezetesebb élményét adta. Az oratórium méltán kapja az Artisjustól Az Év Komolyzenei Műve díját.”
Fotó: Labancz Viktória
Categories: Dalszerzőkről