Hogyan olvas verset egy zenész? Milyen zenei műfaj áll jól az énekelt versnek? Mi az autentikus? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? – ezekre és még hasonló kérdésekre keresték a választ a Dalszerző Podcast első epizódjában Péczeli Dóri műsorvezető és vendégei: Gryllus Dániel, Palya Bea és Nóvé Soma.
Megzenésített, vagy énekelt vers?
Olyan mint a megpatkósított ló – mondta tréfásan az idén 75. születésnapját ünneplő Gryllus Dániel a megzenésített vers kifejezésről, de hozzátette, nemcsak grammatikai okai vannak annak, hogy ők jobban kedvelik az énekelt vers kifejezést. Mint mondta, a vers eredetileg énekelt műfajként született, és később Gutenberg könyvbe száműzte, némaságra ítélte a verseket – ahogy Kányádi Sándor írta. „A trubadúrok, akik a régi korokban verseket énekeltek nem is tudtak olvasni; – emlékeztetett a Kaláka alapító – dallammal nemcsak könnyebben megjegyezhető, máshogyan is él a vers.” – tette hozzá.
Bár lényegében mindent el lehet énekelni, nem minden vers íródott az éneklés igényével – egészítette ki Palya Bea, aki a kérdésre: népzenei köntösben autentikusabb-e az énekelt vers azt válaszolta. „Attól, hogy valami népi még nem biztos, hogy jó. Bartók gyűjtőútjain készült naplóiban olvasható, milyen érdekesen vélekedett ő is a témáról és mi tetszett neki, mi nem. Arról nem is beszélve, hogy ma sem minden lesz zenei feldolgozás és előadás jó, csak azért, mert valamilyen népzenei elemet használnak benne. Ahogy a nagyapám mondta: abban is van jó is, rossz is, mindenféle.”
Az autentikusságról Nové Soma azt vallja, számára sokkal színesebb paletta a zene annál, minthogy műfajokban gondolkodjon. A népdalokat nagyon szereti, ám a kreatív alkotásban, csak akkor nyúl a népzenéhez, ha ahhoz hozzá tud tenni valamit. „Ha olyan népdalt hallok, amiről azt érzem, hogy ebbe bele tudnám magam integrálni, mert van benne valami plusz, akkor azt kipróbálom. Nekem ez a játék és kísérletezés izgalmas. De soha nem szeretnék csak úgy reprodukálni valamit egy silányabb formájában.” – mondta.
„Nem az a fontos, hogy az a néni, aki valamikor régen felénekelt egy dalt, hogyan tette, hanem az, te, aki ma énekled és hordozod azt a dalt, belül autentikus vagy-e.” – magyarázta Palya Bea. Mint mondta, a népdal is egy énekelt vers: szövege és dallama van, és a kettő valahogy összetartozik. Olykor csereberélik: ugyanazt a dallamot más szöveggel éneklik. Miért ne lehetne? Ahogy József Attila verseit is számtalan formában énekelték már. Mindenki a maga módján. Akinek a popzene a saját nyelve, nyilván azon fogja megszólaltatni. És ha belül hiteles, akkor úgy lesz jó.”
Mindenkiben élnek dalok
Péczeli Dóri műsorvezető a szerzőség kérdését firtató felvetésére Palya Bea elmondta: a népdalok születésének időszakában ez nem volt fontos. „Még nem volt annyira individualista az akkori társadalom, mint a mostani. Az egyén mint a közösség tagja volt fontos. Amikor valaki elénekelte, hogy Édesanyám rózsafája, akkor ezzel akarta kifejezni a közösségnek a szomorúságát. Az volt a lényeg, hogy szeretve, meghallgatva, elfogadva érezze magát. A léleknek ez a kikívánkozó üzenete sokkal fontosabb volt annál, hogy ki írta.”
Bárkiből előbukkanhat a dalszerző – erről szól az énekesnő nemrég elindított Énekeld magad szabaddá! programja. „Szerintem mindenkiben élnek dalok, csak le kell fejteni róluk mindazt azt, ami eltakarja – mondta – elsősorban az a meggyőződés, hogy nem mindenki tud dalt írni.”
A dalok keletkezésébe és a dalszerzés emberi motivációiba beavató workshopról az énekes továbbá elárulta, a célja az volt, hogy mindazt, amit lehet, megfoghatóvá tegyen az alkotásból – lefejtve az alkotásról a felesleges mítoszokat. „Ettől persze nem szűnik meg a művészetben az égiekkel való kapcsolódás – hangsúlyozta – de amint megértettem, milyen folyamaton megyek végig a dalszerzésben és hogyan gyógyulok általa, a résztvevőknek is meg tudtam fogalmazni a dal születésének lépéseit” – magyarázta az énekesnő, akinek workshopján már közel 200 dal született a résztvevők tollából.
Kell-e tartanunk a mesterséges intelligenciától?
A Tartotok-e a mesterséges intelligenciától? zárókérdésre Gryllus Dániel bevallotta, ő nem tudja használni, de mint mondta, ő is hallott már olyan nótát, amit egy az egyben mesterséges intelligencia írt és énekelt el. „Ennak a dalnak ki lesz a jogtulajdonosa?” – morfondírozott az előadó, majd hozzátette ők sem mindig tudják, egy-egy ütem, vagy dallamrészlet honnan van, majd később fedezik fel, hogy mire is hasonlít.
Nové Soma szerint a művészetnek nem kell tartani a mesterséges intelligenciától, mert az individuum mindig számítani fog, kapcsolódni csak emberekkel lehet. Palya Bea bevallotta, párja AI kutató és sokat beszélgetnek otthon a témáról. Szerinte az AI-t épp az hozta létre, hogy nagy tömegek élnek a képernyő előtt és rengeteg online tartalmat fogyasztanak, ahol nem is számít a szerzőség. Attól ő sem tart, hogy az AI átveszi a valódi dalszerzők helyét, de attól igen, hogy sok dalszerző pórul jár az AI kreálta zenék miatt. Mindhárman örömmel látják, hogy a szabályozás kérdésében fontos lépések történnek a szerzői jogok védelmében.
Ha érdekel milyen költő lenne Gryllus Dániel, miért kell a versnek hangot adni, mit jelent beleénekelni magunkat a közösségbe és hogyan szolgálhat inspirációs forrásként a népzene a könnyűzenében hallgasd meg a teljes epizódot és iratkozz fel a csatornára!
A Magyar Dalszerzés Éve mozgalom a magyar dalok szeretetén és a szerzőik iránti tiszteleten alapul. A mozgalom e szeretet és tisztelet aktív, nyilvános kifejezése. A mozgalom egyéni és közösségi önkéntességen, valamint szabad önkifejezési formán alapul. Ne várj másra, ha ez számodra is fontos ügy, most mutasd meg! Csatlakozz önkéntesen és fejezd ki szabadon szeretetedet! Mi mutatunk példát, adunk hozzá logót és ötleteket.