Az élőzenei óriáscég gazdasági vezetője, Joe Berchtold a JPMorgan Chase konferenciáján beszélt a Live Nation idei teljesítményéről, előadását a Music Business Worldwide és az IQ Magazine is szemlézte.
A legfontosabb adat a kereslet nagyságát mutatja: a Live Nation május közepére elérte a 100 millió eladott jegyet, miközben 2019-ben egész év alatt 98 milliót értékesítettek. A növekedés nagy része az Egyesült Államokon kívülről jön – mondta Berchtold.
A kereslethez képest alacsony a megfelelő helyszínek száma, ezért a Live Nation elkezdett helyszíneket építeni, felújítani. (Erről korábban a cég vezérigazgatója, Michael Rapino is beszélt.) A mexikóvárosi GNP Seguros Stadium például a felújítás után a világ legnagyobb zenei helyszínei közé került; idén több mint kétmillió jegyet adtak el csak oda. Vannak projektjeik Finnországban, Portugáliában, Kolumbiában. Torontóban egy ideiglenes, stadionméretű helyszínt húztak fel nyárra, 15 koncertre (összesen 700 ezer nézővel).
A megfelelő méretű helyszínek hiányára megoldás még a „félrezidencia”, amikor egy turné egynél több, de egy rendes turnénál kevesebb helyszínt érint, és az egyes városokban sok koncertet tartanak, a régióban vagy környéken lakó rajongóknak. Ilyet csinál most például Beyoncé, és Joe Berchtold arra számít, hogy egyre több sztár fogja alkalmazni ezt a megoldást.
Mint arról már írtunk, az általános gazdasági helyzet romlását a zeneipar általában jól bírja, és a Live Nation számára van mozgástér a jegyárakban – mondta Berchtold. Jelenleg az általános infláció alatti mértékben növekszik a jegyek ára. A cég pénzügyi manőverezését segíti az is, hogy sokféle jegyet adnak el. Ha a hátsó sorokban le kell vinni az árat, hogy minden rajongó számára megfizethető maradjon az élmény, a veszteséget a legjobb helyek árazásával lehet ellensúlyozni.
A Live Nation gazdasági vezetője arról is beszélt, hogy a dinamikus árazás – vagyis az árak az éppen aktuális kereslethez való algoritmikus hozzáigazítása – ugyan akkor kerül be a hírekbe, amikor a nagy kereslet miatt megugranak az árak, valójában a legtöbb esetben a módszer a nehezebben fogyó jegyek olcsóbbá válásához vezet.
Azt is elárulta, hogy a cég figyeli, hogy a másodlagos piacon mennyibe kerülnek a jegyeik. Ha az általuk megállapított és az újraeladási ár közötti különbség csökken, az egy korai jelzés arra, hogy csökken a kereslet; mint mondta, most erről nincs szó.
Végül Joe Berchtold beszélt a céget PR-problémáiról; a dinamikus árazás bíráalata mellett a Ticketmaster 2010-es felvásárlása óta többször előkerültek a versenyjogi kritikák is. A gazdasági vezető szerint ők azt tudják tenni, hogy a lehető legjobb élményt nyújtják és az átláthatóságra törekenek. Bevezették például (még azelőtt, hogy az amerikai médiahatóság kötelezővé tette volna), hogy rögtön a teljes, kifizetendő árat írják ki, amihez tehát a fizetés előtt nem adódnak hozzá további díjak. Szerinte az is jó megoldás, hogy online sorbanállás esetén kiírja a rendszer, hogy hanyadik helyen áll az adott felhasználó. Persze nem jó, ha valaki azt látja, hogy ő a hatvanezredik, de még mindig jobb, mintha ezt nem tudja, aztán három óra múlva derül ki, hogy elfogytak a jegyek.
Categories: Hírek