Érdekes adatra figyelt fel a MIDiA Research munkatársa, Tatiana Cirisano: a brit BPI éves jelentése szerint 2024-ben hosszú idő után először nőtt a top 10-be, illetve top 100-ba tartozó dalok streamjeinek száma az éves összesített zenehallgatáson belül.
2016-ban a top 100 még az összes stream 10,3%-át szerezte meg, vagyis a zenehallgatás tizede a legismertebb slágerekre koncentrálódott. A következő években ez az arány folyamatosan csökkent, különösen 2016-ban és 2017-ben. 2023-ban már csak 3,7% volt – majd 2024-ben 3,8%-ra nőtt. Ez persze nem egy jelentős megugrás, de más adatok (pl. a régi dalok arányának visszaesése a Billboard Hot 100 listán) szintén arra mutatnak, hogy elérte a csúcsát a zenehallgatás „szétforgácsolódása”.

Erről a jelenségről sok szó esett: eltűnt a mainstream, legalábbis abban az értelemben, hogy „zenék, amiket mindenki ismer” – gyakori jelenség, hogy egy előadó rengeteg lejátszást összeszed, de a maga (akár hatalmasnak tűnő) buborékán kívül nem ismerik az emberek; akár még a toplista élén álló dalok vagy slágerek is ismeretlenek lehetnek a nagyközönség jó része számára. Vagyis „a niche az új mainstream„.
Ezért fontos ez a +0,1%, mert arra utalhat, hogy ez a folyamat elérte a végpontját – írja Tatiana Cirisano. Számos lehetséges okot sorol fel, amelyek együttvéve ehhez vezethettek:
- 2024-ben számos szupersztár adott ki új albumot, köztük pl. Taylor Swift és Beyoncé.
- Hosszú évek után végre új szupersztárok egész sora emelkedett fel: Sabrina Carpenter, Gracie Abrams, Chappell Roan.
- A legfontosabb albumok a zenén is túlmutató kulturális jelenséggé nőtték ki magukat; a fentiek mellett pl. Charli XCX Brat című lemeze.
- A kiadók növelték az A&R költségvetésüket, és jobbak lettek abban, hogy a mai kulturális környezetben sztárokat építsenek fel, maguk mögött hagyva azt a korszakot, amikor egyszerűen csak a legutóbbi TikTok-szenzációt kergették.
- A zenehallgatóknak elegük lett a teljesen személyre szabott, algoritmikus buborékok elszigeteltségéből, és közös, nagyobb közösségeket összehozó élményeket keresnek.
- A stream szolgáltatók algoritmusainak változásai is hozzájárulhattak a fragmentáltság csökkenéséhez.
- A legújabb generáció már nem a stream platformokon, hanem a közösségi oldalakon építi fel magát, így csökken a streamekért folytatott verseny.
A legutóbbi felvetés azt mutatja, hogy bár a szétforgácsolódás esetleges csökkenése, új szupersztárok megjelenése jó hír lehet a kiadóknak, lehet, hogy hosszú távon vesztesei lesznek a folyamatnak – ha igaz az, hogy a zenéhez kötődő közösségi tevékenységek után maga a zenefogyasztás is egyre inkább áttevődik a közösségi oldalakra.
Categories: Hírek