Az ABBA dalszerzője, a CISAC elnöke az Európai Parlamentben beszélt, továbbá európai döntéshozókkal találkozott nem sokkal azután, hogy a brit MI-szabályozás vitájában is megszólalt.

Az Európai Parlamentben elmondott – itt elolvasható – beszédében hangsúlyozta, hogy nemcsak hogy napról napra fejlődnek az MI eszközök és nő a szektorba áramló tőke, hanem világszerte közeledik az a pont, amikor a jogalkotók a szabályozás megújításával fognak reagálni az új helyzetre. Az, hogy milyen döntések születnek, „meghatározó hatással lesz a kultúrára”.

Ulvaeus szerint a kreatív iparágak számos forradalmi változáson átmentek az elmúlt évtizedekben, de a küszöbön álló a legnagyobb. Itt a tét nem más, mint a szerzői jogi rendszer egésze, márpedig ez az, ami a kulturális alkotást gazdaságilag fenntarthatóvá teszi. Az alkotók számára a legfontosabb az, hogy a jogaik hatékony betartatását biztonságban tudják. Ulvaeus úgy fogalmaz: ez nem kellene, hogy vita tárgya legyen – ugyanakkor a közbeszéd alakulása a világ több pontján mégis aggasztó: az alkotók félnek, hogy a jogaikat csökkentik, akár olyan mértékben is, hogy „az emberi kreativitás a múlt emlékművei közé kerül”.

Ezt nem szabad úgy érteni, hogy az alkotók félnek az új technológiáktól: „negyvenéves művészi pályával a hátam mögött elmondhatom, hogy mi sem áll távolabb az igazságtól” – fogalmazott Ulvaeus. „Az alkotók vállalkozó, innovatív, kockázatvállalásra hajlamos emberek; muszáj ilyennek lenniük, főleg a digitális korban.” Vagyis nem az MI-től félnek, hanem a megélhetésük elveszítésétől, amihez egy rosszul megalkotott szabályozás vezethetne.

A CISAC elnöke szerint három fő pilléren nyugszik az alkotók jogainak hatékony betartatása:

• Átláthatóság: világos és hatékony szabályok kell, hogy biztosítsák, hogy tudjuk: ki milyen műveket, hogyan használt fel az MI modellek betanítására.
• Jogosítás: „a kreatív szektor szíve a jog és a lehetőség a művek felhasználásának jogosítására. Ez nem lehet vita tárgya.”
• Pénzügyi kompenzáció: a cél nem az MI fejlesztés megállítása, hanem a hatékony monetizálása, vagyis az ellentételezés abban az esetben, ha egy jogvédett művet felhasználnak.

Közismert, hogy az EU alkotta meg a világon az első, kifejezetten a mesterséges intelligenciát szabályozó rendeletet. Bjön Ulvaeus szerint ez „nagy megkönnyebbülés volt a kreatív közösség számára”, amitől azt remélték: modellként szolgál majd más jogalkotóknak is.

Ugyanakkor „ma más véleményeket hallok” – fogalmazott, utalva arra, hogy a kreatív iparágak nemzetközi szervezetei a rendelet küresítésétől tartanak. A rendelet végrehajtását egy ún. gyakorlati kódex fogja segíteni, aminek eddigi változatai az alkotók szerint nem biztosítják az alkotók jogainak védelmét. Ahogy Björn Ulvaeus fogalmazott, olyan mértékben felpuhítják a jogokat védő eljárásokat, alapelveket, hogy a jogok betartatását aligha fogják hatékonyan szolgálni. (Erről részletesen itt írtunk.)

Ha Európa ezen a területen meghátrál, az komoly csalódás lesz az alkotóknak, és veszélyes precedenst is teremt. Ezért Björn Ulvaeus a következő „egyszerű üzenetet” fogalmazza meg: az EU maradjon hű az MI-rendeletben megfogalmazott vízióhoz. Ezt hatékony módon tartassa be, teremtsen meg egy olyan piacot, aminek az alapja a technológia és az alkotói jogok valódi együttműködése.

Az alternatíva, hogy „fejest ugrunk az MI szép új világába, félredobva az alkotók érdekeit”, nem működik – nemcsak a kreatív szektor, a kultúra, hanem a gazdaság szempontjából sem, és mivel az MI bevételek végső soron a jogvédett művek felhasználására épülnek, ezért a tech szektor szempontjából sem: emberek alkotta kreatív művek nélkül MI sincs.

„Úgyhogy én azt mondom: jöjjön az MI forradalom – de az alkotók jogainak tiszteletben tartásával!” – fejezte be beszédét Björn Ulvaeus.

Categories: Hírek