Összefoglalva az első nagyfelosztás főbb eredményei:
- Az Artisjus 3 milliárd 683 millió forint jogdíjat osztott fel és fizetett ki a 2019-es rádiós és televíziós elhangzások, valamint az élő háttérzene után.
- Ebből 1 milliárd 967 millió forint jutott 7477 magyar szerzőnek, 44 ezer dal után. A magyar szerzők részesedése a teljes összegből 53%, ami magasabb a korábbinál.
- A totál jogdíjösszeg alacsonyabb a tavalyinál, de ez főleg azért van így, mert a 2019-es összeget megemelte korábban elmaradt jogdíjak kifizetése.
- A rádiós jogdíj 1 milliárd 610 millió forint volt, ebből a korábbinál alacsonyabb mértékben, 40,3%-ban részesült 6055 magyar szerző.
- A legtöbb magyar zenét játszó rádiók listája: Dankó Rádió, Forrás Rádió, Friss FM, Méz Rádió, Gong Rádió. A lejátszott magyar zenék mennyisége szempontjából kiegyenlítettebb lett a rádiós piac: a Dankó Rádió kimagaslik ezen a téren; több, korábban az átlagnál jóval több magyar zenét játszó adón visszaesett a magyar dalok mennyisége, viszont több olyan rádió volt, ami egy év alatt 40 ezernél többször játszott hazai zenét.
- Az országos zenei rádiók közül a Dankó Rádió játszotta a legtöbbféle dalt, és ezen belül a magyarok aránya 69%. Az MR2 Petőfi Rádión magas még a lejátszott dalokon belül azok aránya, amelyeket magyar szerzők írtak: 42%.
- A televíziós jogdíj 1 milliárd 689 millió forint volt, ebből a korábbinál magasabb mértékben, 66%-ban részesült 5130 magyar szerző.
- A legtöbb magyar zenét a zenetévék játszották, a sorrend a következő: Muzsika TV, Sláger TV, Zenebutik, Music Channel, MTV Hungary, HIT Music Channel. Az MTV Hungary majdnem megduplázta a lejátszott magyar zenék mennyiségét.
- 13 olyan tévécsatorna van, ahol 2019-ben naponta átlag legalább egy magyar dal megszólalt.
Május 14-én összesen 3 milliárd 683 millió forint jogdíjat osztott fel és fizetett ki az Artisjus 155 ezer különböző zeneműre. Ebből az összegből 1 milliárd 967 millió forint jutott magyar művek szerzőinek és más jogosultjainak, ami az összes jogdíjból korábbinál magasabb arányt, 53%-ot képvisel. A hazai szerzők közül összesen 7477-en részesültek ebből az összegből, és 44 088 magyar dal vagy más zenemű adataira történt a jogdíjak felosztása.
Most az előző évi rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat fizette ki az Artisjus. A gépzenei és magánmásolási jogdíjakból származó ún. „ráosztások” azon részét is májusban kapták meg a szerzők, amelyeket rádiós-televíziós adatok alapján fizet ki a jogkezelő. Ezeken kívül a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat is most utalták. A „nagyfelosztás” második üteme július elején zajlik majd (koncert- és filmzenei jogdíjakkal, hangfelvétel adatokra alapuló kifizetésekkel).
Mind a kifizetett összes jogdíj, mind a magyar szerzőknek járó jogdíj enyhén (1-2%-kal) csökkent a 2019-es hasonló nagyfelosztáshoz képest, és jóval (9%-kal) magasabb a 2018-asnál. Mivel azonban több tévécsatorna esetén a 2017-es és 2018-as lejátszások jogdíjait 2019-ben tudta kifizetni az Artisjus, az átfogó trendeket nem szabad csak ezekből a számokból kiolvasni. Tekintetbe véve például azt, hogy a nem televíziós jogdíjak mindegyike emelkedett, elmondhatjuk, hogy ha ez az anomália nem lett volna, akkor idén is növekedésről adhatnánk hírt.
A rádiós jogdíjak, a rádiókban játszott magyar zenék
A rádiós elhangzásokra 1 milliárd 610 millió forint jogdíjat fizetett az Artisjus, összesen 77 ezer különböző zeneműre – ebből 648 milliót magyar szerzőknek összesen 25 989 dalra vagy zeneműre. Míg a rádiós jogdíjak főösszege 3%-kal nőtt, az ebből magyar zenére járó jogdíj aránya lényegében a tavalyival azonos volt, vagyis a magyar szerzők részesedése a rádiós jogdíjakból kissé visszaesett, 40,3%-ra. Idén 6055 volt a rádiós jogdíjból részesülő hazai szerzők száma; az előző évinél több dalra kevesebb szerző jutott.
Az Artisjus 2019-ben 47 rádióállomás adatait dolgozta fel. Ezeken az adókon összesen 1 millió 785 ezerszer szólalt meg magyar zene; vagyis az említett majdnem 26 ezer magyar dal átlagosan 69 alkalommal szólalt meg, ami kb. azonos az előző évi átlaggal (ami mögött persze hatalmas szórás van). Összesen 360 millió másodpercnyi, vagyis 11,4 évnyi magyar zene szólt a rádiókban 2019-ben.
Az országos zenei rádiók által játszott magyar és nem magyar zenék száma a következőképpen alakult, a lejátszott magyar dalok (darab)száma alapján sorrendbe állítva: Dankó Rádió: 8136 magyar, 3599 külföldi dal; MR2 Petőfi Rádió: 1908 magyar, 2635 külföldi; Retro Rádió: 928 magyar, 2749 külföldi; Sláger FM 797 magyar, 2235 külföldi; Rádió 1: 411 magyar, 3922 külföldi. Vagyis az egy év alatt elhangzott különböző dalok száma, és ezen belül a magyar zenék aránya a következő (a dalok száma alapján sorrendbe állítva): Dankó Rádió: 11 735 dal, 69% magyar; MR2 Petőfi Rádió: 4543 dal, 42% magyar; Rádió 1: 4333 dal, 9% magyar; Retro Rádió: 3677 dal, 25% magyar; Sláger FM: 3032 dal, 26% magyar.
A legtöbb magyar zenét játszó magyar rádiók listája igencsak átalakult a 2018-as adatokhoz képest; egyedül az élen nincs változás. Ezen a téren kimagasló a Dankó Rádió, amelyen 108 678 alkalommal hangzott el magyar zene (az előző évivel nagyjából azonos számban). Míg 2018-ban volt még néhány rádió, amelyek a többinél jóval több magyar zenét játszottak, addig 2019-ben jóval kiegyenlítettebb lett a rádiós piac ebből a szempontból. Vagyis míg a korábban kiugróan sok magyar zenét játszó adók közül több olyan volt, ahol jelentősen csökkent a hazai dalok mennyisége, az évi legalább 40 ezer alkalommal magyar dalt lejátszó adók száma viszont növekedett.
A „toplistán” az országos Dankó Rádiót helyi adók követik: Forrás Rádió (58 432 alkalommal játszottak magyar dalt), Friss FM (57 925), Méz Rádió (56 486), Gong Rádió (53 832 – ez Kecskemét városi rádiójaként indult, ma a Duna-Tisza köze jelentős részén hallgatható hálózatos rádió, de nem országos adó). A listán a következő olyan rádió, ami nem vidéki helyi adó, a Jazzy Rádió, ami 2018-ban még közel 67 ezerszer játszott le magyar zenét, 2019-ben viszont ez 49 ezerre esett vissza, és ezzel a 14. helyen áll. 2019-ben a második legtöbbször a Rock FM játszott magyar dalt, az adó helyére került Sláger FM viszont az évi 48 ezer elhangzással már csak a 17. a listán. Az MR2 Petőfi Rádió 47 ezer elhangzással a 19.
A jogdíjfelosztás szabályai szerint az egy-egy elhangzás után járó jogdíj nagyon sok tényezőtől függ: az elhangzás jellegétől, hosszától, előfordulási mennyiségétől, a zenemű műfajától, valamint az adott rádió által befizetett jogdíj mennyiségétől. Ezeket a tényezőket veszi figyelembe az Artisjus rádiós jogdíjkalkulátora, ami arról tájékoztat, hogy egy-egy konkrét elhangzás mennyi bruttó jogdíjjal jár.
A televíziós jogdíjak, a tévékben játszott magyar zenék
A televíziós elhangzásokra 1 milliárd 689 millió forint jogdíjat fizetett ki az Artisjus; ebből 1 milliárd 3 millió jutott 5248 magyar szerzőnek. A jogdíj összesen 92 ezer különböző elhangzott zenemű után járt, igaz, ennek jó része ún. funkcionális zene (szignál, háttér- és reklámzene). Jóval alacsonyabb az ún. konkrét lejátszások száma, amikor maga a zenemű van a figyelem központjában. Ezen belül a magyar zenék száma csökkent: 16,8 ezer különböző magyar zenemű után járt televíziós jogdíj. Viszont jelentősen emelkedett az ilyen konkrét zenei elhangzások utáni jogdíjból a hazai szerzőknek járó pénz aránya: a teljes összeg 66%-át kapták a tavalyi 60%-hoz képest.
Az Artisjus 2019-ben 54 tévéadó adatait dolgozta fel. Ezek közül azonban csak 27 volt olyan, ahol nem szignálként, háttérzeneként stb., hanem „főszolgáltatásként” is megszólalt zene. A legtöbb magyar zenét természetesen a zenetévék játszották; érdemes tudni, hogy a 2019-es adatok szerint ezek a televíziónézéssel töltött idő 2,1%-án osztoztak.
Ismét kimagaslóan a Muzsika TV játszotta a legtöbb magyar zenét (egy év alatt 94 456 alkalommal hangzott el magyar dal); a sorrend ezután így alakult: Sláger TV (79 574), Zenebutik (70 907), Music Channel (33 623), MTV Hungary (21 296), HIT Music Channel (18 932). Érdekes, hogy a magyar MTV kétszer annyi alkalommal játszott magyar zenét 2019-ben, mint a megelőző évben. A Sláger TV-n 14%-kal nőtt a magyar dalok száma, a többi adónál nem változott jelentősen.
Sok magyar zenét játszott még a Duna World adó (11 921), 7000-nél több alkalommal szólt hazai dal a Duna és az M2 csatornákon, és 500 fölött volt ez a szám az M3, Minimax, M5 és LiChi TV adókon. A többi magyar televízió nem érte el átlagban a napi egy lejátszott magyar dalt.
Ahogy a rádiós, úgy a televíziós elhangzások utáni jogdíj is számos tényezőtől függ. Ezeket veszi figyelembe az Artisjus televíziós jogdíjkalkulátora, ami arról tájékoztat, hogy egy-egy konkrét elhangzás mennyi bruttó jogdíjjal jár.
Élő háttérzene
Szokás szerint egészen másként alakultak a vendéglátóhelyeken elhangzó, élő háttérzene után kifizetett jogdíjak. Itt az előző évinél 2%-kal alacsonyabb, 384 millió forint jogdíj 78%-a, 300 millió jutott magyar szerzőknek. Ebből az összegből 1463 szerző részesült, ami a tavalyi, jelentősen megugrott számnál alacsonyabb, a 2018-asnál viszont magasabb.
Támogatás vagy jogdíj?
A mostani jogdíjkifizetés nem támogatás, hanem a szerzők saját jövedelme, melyet műveik 2019-es játszottsága eredményezett. A kifizetett összegek megállapítása pontos elhangzási adatok alapján, a nyilvános Felosztási Szabályzat számítási rendszere szerint, „automatikusan” történik. Ugyanakkor a kifizetett szerzői jogdíjak mintegy 7%-ából az Artisjus idén is szociális és kulturális alapot különít el a szerzők szándéka alapján. Ebből a következő évben történnek majd kulturális támogatások a Nemzeti Kulturális Alap útján, valamint jövedelempótló, nyugdíjkiegészítő és rászorultsági támogatások az Artisjus saját zenei és irodalmi alapítványai révén.
Categories: Artisjus
Leave a Reply