Ahogy Magyarországon, úgy külföldön is a rendezvények szervezőinek feladata a koncertet a helyi jogkezelő társaságnál bejelenteni, ennek ellenére nem árt, ha egy kis odafigyeléssel mi is megpróbálunk a kezük alá dolgozni: 1. A setlistünket mindig írásban, lehetőleg közvetlenül a rendezvény… Read More ›
A zenészek a nagyobb hatás érdekében a koncertek során gyakran alkalmaznak olyan megoldásokat, amik korábban a hagyományos színházra voltak jellemzőek. Így például trendi az ún. vizuál – a zenéhez illesztett film, kép, grafika vetítése. Színház-e, ha az egész zenekar jelmezbe… Read More ›
Az Artisjus a könnyűzenei élő fellépések jogdíjait minden évben kétszer (májusban és novemberben) fizeti ki az aktuális Felosztási naptárnak (http://www.artisjus.hu/szerzoknek__jogdijkifizetes_/felosztasi_naptar/) megfelelően. Komolyzenei koncerteknél évente egyszer, májusban van a kifizetés. Mi minden kell ahhoz, hogy a koncert utáni legelső kifizetési időpontban benne… Read More ›
Több mint 600 zenész válaszolt kérdőívünkre a zeneoktatásról, zeneipari tudásról. A válaszok azt mutatják, hogy a könnyűzenészek meglehetősen magukra vannak hagyva, mind a hangszeres, mind a zeneipari tudás megszerzésében. Információkat önképzéssel és zenész kollégáktól szereznek – a szervezett könnyűzenei képzéseknek… Read More ›
Az Artisjus minden élőzenés elhangzás jogdíját az ott elhangzott dalok szerzői között osztja fel. Jogi értelemben elsősorban a rendezvény szervezője (= a jogdíjfizető) köteles arra, hogy megadja az Artisjusnak az adott fellépéssel kapcsolatos információkat. Tehát az ő felelőssége az is,… Read More ›
A komolyzenében az új zeneművek első nyilvános bemutatása mindig kiemelt jelentőségű, sőt, akár a mű legnagyobb (vagy egyetlen) elhangzását jelenti. A szerzői jog viszont azt írja, hogy a mű első nyilvánosságra hozatalát a közös jogkezelő (Artisjus) nem jogosíthatja. Ennek ellenére… Read More ›