A tizedik Zeneipari Jelentés arra vállalkozott, hogy megbecsülje a magyar zeneipar súlyát a nemzetgazdaságban. 2023-as adatokra támaszkodva a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ a ProArt megbízásából egy új, 2020-ban publikált gazdasági módszertant használva arra az eredményre jutott, hogy a zeneiparnak duplázó szerepe van: 1 forint befektetés a zenébe 2,04 forint gazdasági aktivitást generál. Alább összefoglaljuk az innen letölthető elemzés legfontosabb állításait.
A zeneipar összetett ökoszisztéma. Leegyszerűsítés egyetlen „zeneiparról” beszélni, hiszen valójában nagyon sokféle szereplőről, sőt, különböző ágazatokról van szó, amelyek érdekei és dinamikái is eltérnek egymástól. A Zeneipari Jelentés komplex ökoszisztémaként közelít a témájához, tucatnyi tevékenységformát megkülönböztetve.
Az előadóművészet a legfőbb jövedelemforrás. A KSH adatai és egy kérdőíves felmérés eredménye alapján felmérhető a zenei téren működő cégek bevételeinek megoszlása. A legfontosabb forrás az előadóművészeti tevékenység, ami átlagban 29%-ot képvisel a bevételekből. A hangfelvételek kiadása (streaming jogdíjak, fizikai eladások stb.) a bevételek 17%-át adják. Jelentősebb, 10% fölötti tétel még az élőzenei események szervezése (13%). A menedzsment, a helyszínek, fesztiválok működtetése és a zeneműkiadás ér még el komolyabb, 6-7%-os részesedést. Fontos adat, hogy a fő tevékenységként zenével foglalkozó cégek bevételeinek átlagban 13%-a származik egyéb, nem zenei tevékenységből, vagyis a diverzifikáció fontos szerepet játszhat a cégek fennmaradásában.
A zeneipar duplázó ereje. A jelentés fő célja a zeneipar nemzetgazdasági súlyának megbecsülése. A legfontosabb megállapítás, hogy 1 milliárd forintos zeneiparon belüli költés 2,04 milliárd forintnyi gazdasági aktivitást generál. Vagyis a direkt, a zeneiparon belüli hatás mellett van indirekt hatás is. Legnagyobb mértékben a szolgáltatások területén jelennek meg ezek a gazdasági eredmények, ezen belül pl.: reklám és marketing, jogvédelem és menedzsment, oktatás és képzés. A második legnagyobb mértékű (bár kb. negyedekkora) hatás a feldolgozóiparban jelentkezik, pl.: hangszerek, hanghordozók, hang-és fénytechnikai eszközök, merch tárgyak gyártása. Az indirekt hatás mellett van az indukált hatás is: a megszerzett jövedelmek elköltése.
Egymilliárd forint: 120 állás. A modellezéshez használt, feltételezett egymilliárd forintos plusz költés a zeneiparon belül természetesen új munkahelyeket teremt. A szűken vett zeneiparon belül 60 új állás; a beszállítóknál, alvállalkozóknál pedig 32 új munkahely jön létre. A háztartások megnövekedett jövedelme további 26 ember munkahelyét teremti meg indukált hatásként.
A zeneipar multiplikátor hatása a középmezőnyben van, foglalkoztatási hatása jelentős. Hasonló számításokat más ágazatokra is el lehet végezni. A Zeneipari Jelentés szerint multiplikátor hatása tekintetében a zeneipar nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el; elmarad például a legmagasabb szorzóval bíró építőipartól (2,36), de megelőzi például a szolgáltatásokat (1,86). Foglalkoztatási hatása viszont kiemelkedő: a vizsgált ágazatok közül csak a vendéglátás és a hagyományos szolgáltatások (pl. logisztika) területén teremt több munkahelyet egymilliárd forintnyi plusz gazdasági aktivitás.
A zeneipar nemzetgazdasági súlya: 282,4 milliárd forint, 17 ezer foglalkoztatott. A KSH és a közös jogkezelők adatai alapján a magyar zeneipar ún. bruttó kibocsátása (vagyis végső értékesítések teljes értéke) 282,4 milliárd forint, amiből a zeneipar direkt, teljes becsült árbevétele 137,8 milliárd forint. Az indirekt hatások 91,1 milliárd, az indukált hatások 53,5 milliárd forintot tesznek ki. A zeneipari tevékenységek munkaerőpiaci hatása is megbecsülhető. A szűken vett zeneiparban 8 444 fő foglalkozik, az indirekt hatások 4 918 fő foglalkoztatásához vezetnek, az indukált hatások 3 679 főhöz. Ez összesen 17 040 munkahely.
61,1 milliárd forint adóbevétel. Ebből 28,4 milliárd a direkt zeneipari tevékenységek adóterhe. A zeneipar az állami bevételek szempontjából hasonló súlyú, mint pl. a közműadó (54,5 milliárd forint) vagy a Turizmusfejlesztési Hozzájárulás (49,4 milliárd).
A GDP 0,3%-a, a foglalkoztatottak 0,35%-a köszönhető a zenének. Ez egyáltalán nem elhanyagolható méret. Összevetésként: a mezőgazdaság egészének hozzájárulása a GDP-hez 3,2%, egy-egy nagy autógyár egyszámjegyes százalékos méretű.
A magyar zeneipar megállja a helyét európai összehasonlításban is. A magyar zeneipar multiplikátor hatása nem különbözik érdemben attól, amit hasonló – az Oxford Economics által 2020-ban kidolgozott – módszertannal az Európai Unió teljes zeneiparára számoltak: ez egy 2,2-es szorzó. A brit zeneipar (az ott jelentős exportbevételekkel együtt) hozzájárulása a GDP-hez alacsonyabb, mint a magyaré: 0,25%. A foglalkoztatotti súly viszont elmarad a brithez (0,61%) és a némethez (0,45%) képest.
Egyszerre decentralizált és koncentrált piaci szerkezet. A magyar zeneipar vállalkozásai döntően mikrovállalkozások, átlagosan 2,5 főt foglalkoztatnak. A tevékenységek jelentős részét külsős szakemberek látják el. Ugyanakkor a magyar zeneipar rendkívül koncentrált piac is, ahol az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli. A legnagyobb 100 cég az iparági bevételek 78%-át, míg a legnagyobb 300 már 93%-át állítja elő. „Ez a strukturális tulajdonság vélhetően gyengíti a zeneipar egységes fellépését és érdekérvényesítését a döntéshozókkal szemben, illetve növeli a szakemberek kiszolgáltatottságát” – olvasható a Zeneipari Jelentésben.
Dalszerző programok a Strand Fesztiválon
Kapcsolódó tartalmak
