A bizonyítás terhe – tárgyalóasztalhoz kényszerítenék az AI-fejlesztőket

A generatív AI-modelleknél mindig kérdés, hogy használtak-e jogvédett műveket a betanításukhoz. A francia szenátus által elfogadott törvényjavaslat a fejlesztőkre hárítja a bizonyítás terhét: nekik kell igazolniuk, hogy nem követtek el jogsértést. Nem az a cél, hogy perek egész sora induljon, hanem a fejlesztők és a jogtulajdonosok közötti egyenlőtlen viszony elmozdítása az egyensúly felé – hosszú távon pedig az, hogy egy olyan AI-piac alakuljon ki, ahol az etikus módon eljáró cégek vannak versenyelőnyben. A francia példa precedensértékű lehet; az Európai Parlament is támogat egy hasonló megoldást EU-s szinten.

A bizonyítás terhe

A generatív AI fejlesztőinek kell bizonyítaniuk, hogy nem használtak jogvédett műveket a modellek betanításánál, tehát nem a jogtulajdonosoknak kell bizonyítaniuk a jogsértés tényét – ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amit nemrég elfogadott a francia szenátus. Ha a nemzetgyűlés is elfogadja és jogerőre emelkedik a mindössze egyetlen mondatból álló javaslat, az alapvetően változtathatja meg a szellemi alkotások jogtulajdonosai és az AI-fejlesztők közötti viszonyt.

Ezt a jogtechnikai eszközt úgy hívják, hogy megdönthető vélelem, és a római jogra vezethető vissza. Egyik alesetét mindenki ismeri: ez az ártatlanság vélelme, ami azt jelenti, hogy a vádlottat egészen addig ártatlannak kell tekinteni (ez a vélelem), amíg ennek az ellenkezőjét nem bizonyítják (ez pedig a megdöntés). Az AI-fejlesztők esetén a kiindulópontként elfogadott tényállás, a vélelem tehát az volna, hogy felhasználtak jogvédett műveket a betanításnál – és nekik kell megdönteniük ezt, vagyis bizonyítaniuk, hogy ez nem így történt. (A megdönthető vélelemről itt olvasható az Internetes Jogtudományi Enciklopédia részletes szócikke.)

Információs aszimmetria

Természetesen a legegyszerűbben ez a bizonyítás úgy lehetséges, ha a fejlesztő átláthatóan működik, tételes nyilvántartást vezetve a felhasznált művekről (szövegekről, zenékről stb.) – mint ahogy azt az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelete elő is írja.

Igazán akkor számíthat a megdönthető vélelem, ha ez az átláthatóság nem teljesül, pl. EU-n kívüli startup teszi elérhetővé a modelljét Franciaországban. Egy nem transzparens módon fejlesztett modell esetén ugyanis ún. információs aszimmetria áll fenn a fejlesztők és a jogtulajdonosok között: a művek felhasználására vonatkozó információk kizárólag a fejlesztők számára elérhetők, és ezt üzleti titokként kezelik, nem hozzák nyilvánosságra.

Így ha a jogtulajdonosokra hárul a bizonyítás terhe (mint ahogy az most van), akkor azt csak komoly erőfeszítések, rengeteg idő és pénz befektetésével tudják megtenni. Ha az AI-fejlesztő ügyes (tehát pl. a modell nem dob ki létező zenékre nagyon hasonlító eredményeket), akkor ez igen nehéz lehet, főleg úgy, hogy a bizonyítás minden kétséget kizárjon.

A megdönthető vélelem bevezetése ezt az egyenlőtlen helyzetet igyekszik az egyensúly irányába mozdítani. Fontos megjegyezni, hogy a törvény szövege akkor írja elő a megdönthető vélelmet, ha egy generatív modell működése, az általa létrehozott outputok a jogvédett művek felhasználását „valószínűvé teszik”, ami persze gyengébb követelmény egy bíróság előtt megálló bizonyításnál.

A cél nem a pereskedés, hanem a megállapodás

Ahogy a törvényjavaslatot beterjesztő egyik szenátor, Laure Darcos fogalmazott, a cél nem az, hogy megsokasodjanak az AI-fejlesztők elleni perek. Valójában arról van szó, hogy azáltal, hogy egy potenciális per a jelenleginél „veszélyesebb” lesz a jogosítatlan AI-fejlesztőkre nézve, nagyobb az ösztönzés arra, hogy jogosítási szerződést kössenek.

„A tárgyalóasztalhoz kényszerítjük a generatív AI fejlesztőit, hogy megállapodásokat kössenek az alkotókkal és azok képviselőivel” – írta Laure Darcos ebben a posztban. A cél nem az innováció elfojtása, hanem az AI-fejlesztés etikus útra terelése, a bizalom erősítése a különböző oldalak (a tech és a kulturális szektor) között.

A törvényjavaslatot egyébként a szenátus benyújtotta véleményezésre a francia Államtanácsnak, amely megállapította róla, hogy összefér mind a francia, mind az uniós joggal, és elősegíti a jogalkotók kifejezett célkitűzését, hogy a jogtulajdonosok hatékonyan tudják képviselni a jogaikat.

A megdönthető vélelem átfogó stratégiába illeszkedik

A francia szenátus 2025-ben megbízott egy vizsgálóbizottságot a generatív AI és a kulturális iparágak kapcsolatának felmérésével. A nyáron elkészült jelentés számos olyan javaslatot tartalmaz, amikről már sok szó esett az elmúlt években (átláthatóság, az AI-generált tartalmak megjelölése, méltányos díjazás – beleértve a már megtörtént felhasználásokat), de néhány egyéb fontos kitétellel is bővíti az ismert ajánlásokat:

• Olyan piaci körülményeket kell teremteni, amelyek között valós versenyelőnyhöz jutnak az etikus AI-fejlesztők, amelyek a legjobb megállapodásokat kötik a jogtulajdonosokkal.
• Ki kell dolgozni a jogtulajdonosok kompenzálásának olyan módját, ami az AI által generált bevételeket veszi alapul. (Vagyis elvetik az „egyszeri összegért jogosítunk hatalmas katalógusokat” megoldást.)
• Ösztönözni kell a kulturális szektort egy olyan adatbázis létrehozására, amely az AI-fejlesztők számára jól használható, és egyértelműen rögzíti, hogy mely művek milyen felhasználását engedélyezi a jogtulajdonos.
• Az AI-piac által generált bevételek egy részéből támogatni kell a kulturális sokszínűséget és a sajtó pluralizmusát.

A jelentés kidolgozói úgy vélik, hogy e célok eléréséhez a megdönthető vélelem bevezetése komoly lépés lenne.

Precedensérték, EU-s szint

Nyilvánvalóan a francia megoldás precedensértékű lehet az AI szabályozására nézve. Különösen fontos az a szempont, hogy a megdönthető vélelem javaslata szerepel abban a jelentésben is, amit a hasonló ügyekben legaktívabb EP-képviselő, Axel Voss vezetésével készített az Európai Parlament Jogi Bizottsága, és amit az Európai Parlament március 10-én nagy többséggel elfogadott.

Az EP a jelentés alapján „az EU kreatív ágazatának védelmében átláthatóságot és méltányos díjazást sürget” – olvasható az EP honlapján -, és felszólítja az Európai Bizottságot az ezt elősegítő döntések meghozatalára.

A jelentés – amelynek magyar szövege itt olvasható – részletesen leírja, hogy az átláthatóság (a betanításra használt művek tételes nyilvántartása) hogyan valósítható meg, illetve milyen szerepet kellene játszania az AI-fejlesztők és a kulturális iparág közötti közvetítésben az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának.

Itt kerül elő a témánk: amennyiben egy AI-fejlesztő nem tesz eleget az átláthatósági szabályoknak, akkor lépne életbe az a megdönthető vélelem, hogy a betanítás során jogvédett műveket is felhasználtak. A javaslat szerint „ha a bíróság (…) a jogosultakat képviselő szervezetek javára dönt, minden észszerű és arányos jogi költséget és egyéb költséget az AI-szolgáltatónak kell viselnie.”

Külön kiemeli a szöveg, hogy ez vonatkozna minden olyan generatív alkalmazásra, amit az uniós piacon forgalomba hoznak, függetlenül attól, hogy a fejlesztés az EU területén történt-e. Ha nem, akkor a fejlesztés során nyilván nem kell betartani az európai szabályokat, az EU területére belépés után viszont igen. Tulajdonképpen arról van szó, hogy ennek a kikényszerítésére alkalmasabb eszköz a megdönthető vélelem, mint az, hogy az európai jogtulajdonosoknak kellene bizonyítaniuk a jogsértést.

Fontos persze látni, hogy az Európai Parlament nagy többségű döntése még korántsem jelenti azt, hogy a megdönthető vélelem európai szinten hamarosan bevezetésre kerül, mindesetre egy fontos lépés ebbe az irányba – mint ahogy a francia szenátus döntése is.

A kép forrás: Sénat Facebook