A dalszerzők jogdíjemelése miatt fellebbező szolgáltatók első körben nyertek, de ez nem biztos, hogy baj

Mint arról tavaly tavasszal többször is részletesen írtunk, négy nagy tech cég, a Spotify, a Google, a Pandora és az Amazon megfellebbezte az amerikai Szerzői Jogdíj Bizottság döntését, amely 2018-tól 2022-ig lépésenként a stream szolgáltatók bevételeinek 10,5%-áról 15,1%-ára, vagyis kb. 44%-kal emelné a szerzőknek fizetendő jogdíj összegét. (Ez jogilag többféle, a streamre vonatkozó jogdíj együttes mértéke.) A szerzőket képviselő zeneműkiadók és szövetségek komoly nyilatkozatháborút indítottak a cégek, főként a Spotify ellen. Aligha kell mondani, hogy 2020-ban a járvány miatt a kb. 44%-os jogdíjemelés kérdése még élesebben vetődik fel.

A feljebbviteli bíróság több pontban a tech cégeknek adott igazat. A jogi helyzetet a Billboard részletes cikkéből lehet megismerni. A legfontosabb kérdésre, hogy marad-e a 44%-os emelés, a lap szerint egyelőre csak azt a választ lehet adni, hogy ez bizonytalan.

Az amerikai zeneműkiadókat összefogó National Music Publishers Association (NMPA) közleményében mindenesetre azt emelte ki, hogy a feljebbviteli bíróság a határozatnak ezt a részét nem semmisítette meg, sőt, szerintük elismerték azt, hogy a szerzők jelentősen alul vannak fizetve. Az NMPA szerint puszta formalitásokban marasztalta el a feljebbviteli bíróság a Szerzői Jogdíj Bizottságot, és az bizonnyal könnyedén eleget tesz majd az ítéletben megszabott követelményeknek.

A Billboard magyarázata szerint bonyolultabb a helyzet. A bíróság úgy fogalmazott, hogy a Bizottság nem értesítette időben a jogdíjstruktúra megváltoztatásáról az érintetteket (így azok nem tudtak érdemben válaszolni erre), nem indokolta meg kielégítően, miért tért el a korábbi határozatok által megszabott precedenstől, és nem igazolta, hogy jogosultsága volna bizonyos szerzői jogi terminusok értelmezésének megváltoztatására.

Több vitás kérdés is van, a legfontosabb az, hogy a 2018-as határozat szerint a jogdíjat két különböző módszerrel kell kiszámolni, és a szolgáltatónak a nagyobbik összeget kell a szerzők számára kifizetni. Az egyik számítási módszer a bevételek említett hányada (ez az, ami 11,5%-ról a 15,1%-ra nőne). A másik módszer a maszter jogok tulajdonosainak (jellemzően a lemezkiadóknak) kifizetett összeg egy bizonyos hányada. 2018-tól 2022-ig ez is megnőtt volna: 22%-ról 26,2%-ra.

Korábban ez utóbbi összegre volt egy felső határ, mégpedig előfizetőnként 80 cent. Azzal, hogy ezt a felső határt a Bizottság kivette a rendszerből, a szerzőknek járó jogdíjat a korábbinál erősebben a kiadókkal kötött megállapodásoktól tette függővé. Márpedig ezek „szabályozatlan piaci folyamatok” – vagyis a Szerzői Jogdíj Bizottsághoz hasonló hivatalos közvetítő nélküli tárgyalások – során születnek. A szerzői jogdíjak mértékének ez a korábbinál gyengébb regulációja olyan „extrém strukturális változtatás”, amire előre kellett volna figyelmeztetni a szolgáltatókat.

A Szerzői Jogdíj Bizottság előtt két út áll – írja a Billboard. Vagy a szolgáltatók és a szerzők által korábban, az eredeti tárgyalássorozat során benyújtott bizonyítékokra támaszkodva kidolgoz egy új fizetési struktúrát – vagy ha ragaszkodik a korábbi határozatához, akkor lehetővé kell tennie, hogy a felek azt kommentálják, esetleg új bizonyítékokat nyújtsanak be, és ezek alapján a korábbinál alaposabb jogi megalapozást kell adnia a kidolgozott formulának és összegeknek.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mivel a jelenlegi jogdíjak 2022-ig érvényesek, 2021 elején már el kell kezdődnie a következő időszakra vonatkozó tárgyalásoknak is – írja a Music Ally.