A középiskolások a leglojálisabb rajongók

A Z generáció zenehallgatási szokásairól közölt fontos adatokat a Spotify. Az Amerikai Zeneműkiadók Szövetsége olyan AI-jogosítási szerződést kötött, ami ugyanakkora jogdíjat juttat a szerzőknek, mint a hangfelvételek jogtulajdonosainak. A Michael megdöntötte a zenés életrajzi filmek rekordját, megelőzve a Queen-filmet. A YouTube szerint az apró betűs részben ott van, hogy aki közvetlenül tölti fel a zenéjét, az hozzájárul az AI-betanításhoz. A Brexit hatására az ismert brit előadók is nagyot bukhatnak az európai turnékon, a feltörekvők helyzete pedig reménytelen. A stream idén el fogja érni az egymilliárd előfizetőt. Stephen Colbert engedély nélküli, bosszúból elkövetett zenehasználatát utólag jogosították.

Z generáció: a leglojálisabb rajongók

A Spotify évek óta kihoz egy-egy jelentés a Z generáció zenehallgatási szokásairól. Az idei riport felhívja a figyelmet arra, hogy a „Z generáció” rendkívül elnagyolt kifejezés, ezért érdemesebb inkább három részre osztani.

Talán a legfontosabb eredmény az, hogy középiskolás korosztály, vagyis a 14-18 évesek a leglojálisabb rajongók: az általuk lejátszott zenék nyolcada a kedvenceik dala, vagyis a személyes top 20-ukba tartozó előadótól van. Ugyanakkor ez az a korosztály, amelyik a leginkább felfedez új zenéket is a Spotify-on. A 19-23 évesekre ugyanezek kevésbé jellemzők; fontos, hogy új kedvenceket találnak a megváltozott élethelyzetnek és új barátoknak köszönhetően. A „korai felnőttkorhoz” sorolt, vagyis a 24-29 éves korosztály már kevésbé csak a kedvenceit hallgatja, viszont rájuk jellemző leginkább, hogy határozott ízlés alapján válogatnak.

A Z generáció egyben tekintve a Spotify legfontosabb célközönségét jelenti: a felhasználók 35%-a tartozik ide, akik napi átlagban két órát töltenek a platformon, többet, mint bármelyik másik korosztály.

AI-jogosítás: egyenlő összeg a szerzeményeknek és a hangfelvételeknek

Jogosítási szerződést kötött két AI-céggel az Amerikai Zeneműkiadók Szövetsége (NMPA). A szövetség vezetője, David Israelite kiemelte, hogy a megállapodásban sikerült elérniük, hogy a betanításért fizetett jogdíjakból ugyanolyan mértékben részesüljenek a szerzői jogok, mint a hangfelvételi jogok tulajdonosai. „A legfontosabb alapelvünk, hogy egy AI-modell számára a szerzemény legalább annyira fontos, mint a hangfelvétel” – fogalmazott.

Az egyik jogosított szolgáltatás az Udio, ami három közül két major kiadóval és a függetleneket képviselő Merlinnel is megállapodott már; a másik a KLAY, aminek még nincs nyilvánosan elérhető modellje, mert ragaszkodtak ahhoz, hogy előbb a jogosítást végezzék el.

Az NMPA voltaképpen nem jogosítási szerződést köt, hanem olyan keretszerződést, amihez az egyes zeneműkiadók csatlakozhatnak. Ez egy opt-in folyamat, vagyis minden jogtulajdonosnak explicit módon úgy kell döntenie, hogy csatlakozik a jogosításhoz.

A Michael megdöntötte a zenés életrajzi filmek rekordját

A Michael című életrajzi filmet sok kritika érte, de a nézők szeretik, annyira, hogy ez lett minden idők legtöbb bevételt hozó zenés életrajzi filmje. A globális bevétel már meghaladta azt a 910 millió dollárt, amivel 2018-ban a Bohemian Rhapsody beállította a korábbi rekordot. A film hatására Michael Jackson zenéi is iránt megélénkült az érdeklődés, annyira, hogy a Thriller a Billboard albumlista 7. helyéig jutott. A legtöbb bevételt hozó zenés filmek listáján a harmadik helyezett jelentősen lemarad az első kettőtől: 2022-es Elvis bevétele 289 millió dollár volt.

YouTube: aki maga töltötte fel a zenéjét, hozzájárult az AI-betanításhoz

Független zenészek egy csoportja márciusban beperelte a Google-t azzal a váddal, hogy a Lyria generatív modell betanításához engedély nélkül használták fel a zenéjüket. A Google nem a szokásos módon érvel (vagyis a méltányos használattal), hanem arra hivatkozik, hogy amikor egy zenét tartalmazó videót közvetlenül feltöltenek a YouTube-ra, akkor természetesen el kell fogadni egy hosszú jogi szöveget. A cég jogászai szerint ezzel a független zenészek valójában rendkívül tág felhatalmazást adnak a Google-nek a zenék felhasználására, amibe beletartozik egy AI-modell betanítása is.

Mint a Complete Music Update írja, lehet, hogy ebben igazuk van, ugyanakkor a feltehetően kevesek által elolvasott, még kevesebbek által kielégítően értelmezhető szövegre hivatkozás mégis fura a cégtől. A Google ugyanis nyilvánosan mindig igyekezett magát az alkotók barátjaként, illetve a felelős AI-fejlesztés elkötelezettjeként beállítani. A lap azt is tisztázza, hogy mindez csak a közvetlenül a YouTube-ra feltöltött zenékre vonatkozik; ha valaki egy terjesztőt használ vagy kiadónál van, akkor a zene felhasználására más, a cégek közötti megállapodásban részletezett feltételek vonatkoznak.

A Brexit negatív hatása

Amikor 2020 végén megszületett a megállapodás az Európai Unió és a távozó Nagy-Britannia között, a zeneipar rögtön felfigyelt arra, hogy a turnézó zenészek életét semmilyen lépés nem könnyítette meg. Ugyan születtek kétoldalú megállapodások, a probléma lényegében továbbra is fennmaradt. A brit zenészek számára egy európai turné bevételei átlagban 45%-kal csökkentek, ennek következtében majdnem kétharmaduk számára gazdaságilag nem kifizetődő átjönni a csatornán a European Movement UK adatai szerint. Emellett kevesebb az olyan zenekar is, amelyek az EU-ból mennek Nagy-Britanniába koncertezni, ami az ottani helyeknek is problémát okoz, mert nincs elég fellépőjük.

A helyzetet a brit parlament kulturális ügyekkel foglalkozó vizsgálóbizottsága is felmérte. Jelentésükben számos problémát feltártak: a különböző országok eltérő vízumszabályozásait; a hangszerek szállítását; a merch-eladásokat terhelő plusz terheket; a logisztikai bonyodalmakat. Például a hangszerek ideiglenes kivitelét (vagyis amikor játszanak rajtuk, nem eladják őket) lehetővé tevő ATA igazolványok beszerzése egy szimfonikus zenekar költségvetését akár 10 ezer fonttal, vagyis 4 millió forinttal is megterhelheti. A vizsgálóbizottság többeket meghallgatott; Kate Nash például elmondta, hogy míg korábban nyereségesen tudott az EU-ban koncertezni, legutóbbi turnéján 26 ezer fontot (több mint 10 millió forintot) bukott, és kénytelen volt embereket elküldeni a csapatából. De a jelentés szerint még rosszabb hatással van a Brexit a feltörekvő zenekarokra, amelyeknek esélye sincs a turnézásra, a rajongótábor bővítésére.

Ezért a képviselők szerint a júliusra kitűzött, az EU és Nagy-Britannia közötti megbeszéléseken prioritásként kell kezelni a zenészeket érintő specifikus problémákat, praktikus megoldásokat kell keresni, valamint a brit kormánynak tanácsokkal és akár anyagilag is támogatnia kellene az európai turnékat.

Stream: közel az egymilliárd előfizető, vezet a Spotify, jön fel a YouTube Music

A MIDiA számításai szerint 2025 végére több mint 920 millióan fizettek elő különböző audiostream szolgáltatásokra globálisan. Bár a növekedés mértéke kicsit lassul, a piackutató szerint 2026-ban bizonyosan eléri a stream az egymilliárd előfizetőt.

Továbbra is a Spotify a legnagyobb szolgáltató, 31,4%-os részesedéssel. A kínai Tencent és az Apple Music is jóval kevesebb mint fele akkora (13,8% és 12,6%). A negyedik helyen áll a YouTube Music, 12,4%-kal (ebben benne vannak azok a YouTube Premium-előfizetők, akik csomagban kapják a zenei szolgáltatást). Ugyanakkor már második éve a YouTube növekszik a leginkább dinamikusan. 2026-ban alig néhány millióval kevesebb új előfizetőt szerzett, mint a Spotify, vagyis százalékban kifejezve nagyobbat nőtt. Fontos, hogy míg a Spotify Európában és Észak-Amerikában igen erős, addig a YouTube főleg azokon a fejlődő piacokon húzott bele, ahol még komoly növekedés állhat a stream előtt.

A stream terjeszkedése jó ideje együtt járt az egy felhasználóra jutó bevétel csökkenésével, hiszen egyrészt a kevésbé tehetős régiókban tudtak a szolgáltatók sok új előfizetőt szerezni, másrészt a családi csomagokkal és egyéb kedvezményekkel is csökkent az egy főre eső bevétel. Ezért jó hír a zeneipar számára, hogy 2025-ben a MIDiA adatai szerint megfordult ez a folyamat, és az ún. ARPU növekedni tudott.

Stephen Colbert bosszújából jótékonysági jogosítás lett

Stephen Colbert Late Show című műsorát 11 év után vették le a műsorról – a CBS szerint tisztán anyagi okokból, sok kritikus szerint viszont a csatorna ezzel akart kedvezni a Trump-kormányzatnak a Paramount-Skydance egyesülés előtt (a Paramount a CBS tulajdonosa). Az utolsó adásban Colbert a különböző hírek között azt is kommentálta, hogy a Peanuts-filmek népszerű zenéinek jogtulajdonosa, a Lee Mendelson Film Productions négy pert is indított a dalok jogosítatlan felhasználása miatt – majd a show házi zenekara elkezdte játszani pont a legismertebb Peanuts-zenét, a Linus and Lucy című örökzöldet, Vince Guaraldi szerzeményét. „Remélem, ez nem fog a CBS-nek pénzbe kerülni!” – mondta Colbert, miután leintette a zenekart.

Bár a Billboard szerint voltak, akik arról spekuláltak, hogy a CBS valójában előre jogosította a felhasználást, vagy vonatkozott rá valamilyen általános megállapodás, ez nem így volt. A csatorna most, utólagosan kötött szerződést az LMFP-vel a Linus and Lucy elhangzásáról; a jogdíj egyébként a World Central Kitchen jótékonysági szervezetnek megy majd. A Billboard szerint ha perre ment volna a jogtulajdonos, feltehetően jóval több pénzt kaphatott volna, de inkább a megállapodást és a vele járó publicitást választotta. A jogi eljárások „célja a felvilágosítás, hogy mindenki – magánszemélyek, cégek, kormányzati szervek – tudjon arról, hogy egy zene üzleti célú felhasználásához írott engedély szükséges” – nyilatkozta az LMFP vezetője.