A magyarok harmada zenefüggő

A magyarok 30%-a tartozik a „zenefüggő” kategóriába, 26% nem igazán kapcsolódik a zenéhez, 44% pedig a kettő között van – állapította meg egy reprezentatív kutatás. A megkérdezettek harmada számára fontosak az élőzenei események; ezek látogatásának legfőbb akadálya nem a pénz, hanem az időszűke. 79% hallgat zenét rádióban, 69% a YouTube-on; a letöltés és a stream használóinak aránya egyharmad alatt van.

30% zenefüggő

Több mint ezer fős, reprezentatív mintán készített közvélemény-kutatást a kultúrafogyasztási szokásokról a Kantar Hoffmann, az EU által támogatott OpenMusE projekt keretében. A felmérés részletesen vizsgálta az (élő és rögzített) zenével kapcsolatos attitűdöket, szokásokat, illetve pénzköltési mintázatokat. A kutatást összefoglaló jelentés itt található meg.

Három nagy csoport rajzolódott ki a válaszok alapján. Olyan állításokat kellett értékelni, mint pl. „A zene, amit választok, sokat elárul a gondolataimról, értékeimről”, „Az életem emlékezetes eseményei erősen kapcsolódnak egyes dalokhoz vagy előadókhoz”, „A zene segít abban, hogy kezeljem az érzelmeimet és megküzdjek a nehézségekkel” – ez volt az a három, ami a legmagasabb pontszámot kapta.

A válaszok alapján a magyarok 30%-a mondható „zenefüggőnek”, 26% pedig nem igazán kapcsolódik a zenéhez; a két kategória között van 44%.

A nők, a magasabb végzettségűek és a fiatalok között magasabb a zenefüggők aránya. A lakóhely típusa (város, falu stb.) alapján nincsenek jelentős különbségek.

Élőzene: az időhiány a legfőbb akadály

A megkérdezettek 47%-a volt legalább egy élőzenei eseményen az elmúlt egy évben; ezen belül 32% egy év alatt egy-két koncertre jutott el, ötnél többre csak 5%. Ezzel az élőzene a negyedik legnépszerűbb kulturális tevékenység a könyvolvasás (52%), kulturális tv-, rádióműsorok és podcastok hallgatása (44%) és a mozilátogatás (44%) után.

Az élőzene 33% számára fontos vagy nagyon fontos; 36% számára nem vagy egyáltalán nem fontos – vagyis ebben a tekintetben a szélsőségek erősebbek, mint általában a zenéhez való hozzáállásban.

Leginkább az növelné a koncertre járási kedvet, ha olcsóbbak lennének a jegyek; a műfaji változatosság a második legfontosabb szempont a megkérdezettek szerint. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mi a legfőbb akadálya annak, hogy eljussanak egy élőzenei eseményre, 39% az időhiányt válaszolta, míg ennél jóval kevesebb, 24% mondta, hogy a jegyek túl drágák. Fontos eredmény, hogy mindössze 4% jár egyedül koncertekre; a zenefüggők inkább a barátaikkal mennek (52%), a másik két kategóriára inkább jellemző, hogy családtagokkal együtt járnak.

Az ingyenes események mindenki számára az élőzenei élmények többségét jelentik; a zenéhez nem kötődők 81%-ban ilyenre járnak, és még a zenefüggők is csak az általuk látogatott koncertek 34%-án vettek jegyet. Az átlagos kifizetett jegyár 13,8 ezer forint.

Rádió, YouTube, playlistek

A zenehallgatás fő eszköze a rádió (79%), ezután következik a YouTube (69%) és a tévé (64%). A letöltés (35%) és a stream (29%) jóval lemarad ezektől. Ugyanakkor a zenefüggők az otthonukban leginkább a YouTube-on hallgatnak zenét (81%).

A stream felhasználói között mindössze 2% van, aki soha nem szokott már ismert előadóra, dalra, albumra rákeresni. Már ismert előadó még nem hallott zenéjére 91% keres rá időről időre. Az algoritmikus playlistek jóval népszerűbbek a kurátorok által összeállítottaknál; igaz, a zenéhez nem kötődők több mint harmada nem követi, hogy a két lehetőség közül melyiket hallgatja. A zenefüggők 83%-a elégedett vagy nagyon elégedett az automatikus ajánlásokkal.

Adatgyűjtés a méltányosabb, versenyképesebb zeneiparért

A felmérés az EU által támogatott Open Music Europe projekt keretében történt. Ez a 10 tagországot és Ukrajnát átfogó kezdeményezés adatok gyűjtését és közzétételét, szakpolitikák elemzését és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztését foglalja magában. A cél az, hogy minden zeneipari szereplő – függetlenül méretétől, erőforrásaitól – hozzáférjen olyan adatokhoz, amelyek alapján megalapozott üzleti terveket készíthet, illetve a fenntarthatóság követelményeihez is jobban alkalmazkodhat. Azáltal, hogy a gyűjtött adatok szabadon hozzáférhetők, méltányosabb lesz az iparági szereplők közötti verseny, növekszik az átláthatóság.

A SINUS piackutató cég által vezetett projektben egyetemi kutatók, exportirodák, startupok, digitális terjesztők stb. vesznek részt. A magyar partner az Artisjus.

A következő hetekben részletesebben is bemutatjuk a kutatás legfontosabb eredményeit.