A profit 77%-a megy a zenészeknek a nagy független kiadóknál

A legismertebb független kiadók 2024-ben alapították meg az ORCA nevű think tanket, azzal a céllal, hogy a döntéshozókat megismertessék a függetlenek világával, adatokkal, elemzésekkel támogatva a már létező szervezetek lobbitevékenységét. Második jelentésük a független kiadók gazdasági és társadalmi hatásáról szól, de mint leírják, az itt közölt adatok nem feltétlenül reprezentálják a nagyon sokszínű független világot. Inkább azzal a szemmel érdemes olvasni, hogy bepillantást nyerhetünk a leginkább meghatározó indie cégek működésébe.

A riport az alábbi kilenc kiadó főbb gazdasági adatait gyűjti össze és egészíti ki interjúkkal: Alligator, Domino, Hopeless, Ninja Tune, Partisan, Playground, Secret City, Secretly, XL. Hat közülük a kilencvenes években indult (a főként bluesra koncentráló Alligator 1971-ben); számos stílust képviselnek, illetve komoly mainstream sikerek is fűződnek a nevükhöz.

A befektetések megoszlása, részesedés a profitból

A jelentésben szereplő kilenc kiadó 2023-ban összesen 134 millió dollár befektetéssel 239 millió dollár bevételt produkált, vagyis minden befektetett dollár 1,77 dollárt hozott. A profit 77%-a jutott el a zenészeknek, vagyis egy dollárnyi befektetésből 0,59 dollár profit jutott a művészeknek, 0,18 dollár a kiadóknak. „A magas arányú részesedés azt igazolja, hogy a független kiadók a művészekre fókuszálnak, megosztják velük a nyereséget ahelyett, hogy felhalmoznák” – írja a jelentés.

Az egy aktív előadóra átlagosan 236 ezer dollár (77,4 millió forint) befektetés jutott (ebben nincsenek benne azok az előadók, akiknek a katalógusa a kiadóknál van, de 2023-ban nem költöttek rájuk pénzt). Ebben benne van a kiadók működésére költött pénz is, ami a befektetések legnagyobb részét, 46,8%-át teszi ki. Ennek az összegnek része az alkalmazottak fizetése (a kilenc kiadó összesen 723 embert foglalkoztat, többségük szerződött alkalmazott, nem külsős) és a működési költségek.

A befektetések több mint harmada, 36,4%-a, vagyis 48,9 millió dollár ment 2023-ban a legismertebb kiadói működésekre: gyártás és a globális terjesztés (ennek az összegnek több mint a fele), marketing (az összeg több mint negyede), promóció, brand aktivitások, sync lehetőségek keresése stb. A maradék 16,8%-ot turnétámogatásra, stratégiai és kreatív támogatásra stb. költötték a kiadók.

A bevételek forrása

A jelentésben szereplő független kiadók bevételeinek 59,5%-a származott a streamből, 25,9% a fizikai eladásokból, a sync 7,4%-ot tett ki. A jelentés kiemeli, hogy utóbbi két kategória jóval magasabb az IFPI által számított globális átlagnál (16,4% fizikai, 2,2% sync). Ez azt jelenti, hogy a meghatározó független kiadók kevésbé függenek a stream szolgáltatóktól; illetve jobban tudnak támaszkodni a vinyl és a gyűjtőknek szóló kiadványok eladására, esetleg olyan műfajokban működnek (az elektronikus zenétől a bluesig), amelyekben a fizikai formátumok az átlagnál fontosabbak a rajongók számára.

Külső zeneipari szereplők

A jelentés érinti azt is, hogy a kiadói költések a zeneiparon belül további szereplőket tartanak el. Ezzel kapcsolatban összesített adatok nem olvashatók, viszont részletezik a punkkal, alternatív rockkal foglalkozó Hopeless Records egy kiadványának finanszírozásából a külső szereplőknek jutó költségeket.

Egy album elkészítése összesen 450 ezer dollárnyi költést jelent külső szakemberek, illetve cégek részére. Ennek egy része maga a felvétel készítése: a producer díjazása 85 ezer dollár, a keverő hangmérnöké 33 ezer volt, a társszerzők 17,5 ezer dollárt kaptak (feltehetően a meg nem nevezett zenekar maga is résztvett a dalírásban), a session zenészek 7 ezret stb. A gyártás 67 ezer dollár, a kiszállítás 20 ezer, a terjesztési díjak 30 ezer dollár voltak egyetlen albumnál.

A marketingköltségek közül a legmagasabb a két klip elkészítése (175 ezer dollár); a fotózás (35 ezer) és a rövidvideók készítése (25 ezer) volt még jelentős tétel.

A nők aránya az előadók és az alkalmazottak között

A jelentésben szereplő kiadók előadóinak 23,1%-a nő, 18,7%-a pedig olyan zenekar vagy projekt, amelyben különböző nemű zenészek szerepelnek, vagyis 58,2% a férfi vagy csak férfiakból álló zenekar. A kiadók munkatársai között 46,6% a nők aránya; a vezetők között ennél alacsonyabb, 31,5%, de ez még mindig jóval magasabb a 13,2%-os iparági átlagnál. Érdekes, hogy több kiadó is bevezette, hogy az alkalmazottak közvetlenül is részesülnek a profitból, igaz, egyelőre még csak 8% jutott el hozzájuk ebben a formában.

A jelentés így foglalja össze a tanulságokat: „A független kiadók jelentős gazdasági hatással bíró cégek, a tehetségek és az innováció inkubátorai. Alapvető a hozzájárulásuk a gazdasági és kulturális értékek termeléséhez. Az általuk követett modell fontos szerepet kell, hogy betöltsön egy fenntarthatóbb, befogadóbb zeneipar kialakításában.”

Nyitókép: Ninja Tune logo