A sors fogta a tollat ‒ Dalok, amiket az élet írt

Sokszor hallottuk, hogy a művészet nem utánozhatja az életet. És még ennél is többször hallottuk, hogy a legjobb dalokat az élet írja. Na most akkor melyik állítás igaz és kinek van igaza? Természetesen mind a kettő igaz: a művészetnek nincsenek örök érvényű szabályai, cserébe viszont tele van egymásnak ellentmondó jelenségekkel. Ami az egyik alkotó sikerreceptje, a másiknak használhatatlan; ami az egyiknek valóság, a másiknak érthetetlen, távoli világ. Egy biztos: minden alkotót a saját élete történései érintik meg a legjobban, a saját létük és érzelmi működésük megoldhatatlan problémáinak futnak neki újra és újra dalaikban. És hogy ezeket sokezren úgy hallgatják, hogy közben azt élik meg, hogy ez a dal róluk szól ‒ miközben a szerző saját, személyes érzéseiről? Igen, a művészet tele van egymásnak ellentmondó jelenségekkel. Tizenkét epizódos sorozatunk záró epizódjában álljon itt egy csokor olyan dalokból, ahol maga a szerző is felfedte a kapcsolódást saját élettörténetéhez. A cikkhez egy playlist is tartozik, további zenékkel.

Locomotiv GT: Neked írom a dalt

Az LGT 1974-es amerikai turnéja végén Barta Tamás gitáros kint maradt az Államokban ‒ ahogy akkoriban mondták, disszidált. Kemény időszak várt a csapatra, nemcsak azért, mert egy nagyszerű zenészt kellett helyettesíteniük, hanem azért, mert a zenekar szálka lett a hatalom szemében, új dalaikat még tüzetesebben nézték át a cenzorok mint előtte. Ekkor határozta el Presser Gábor, hogy szerez egy számot arról, hogy kiknek is írja a dalokat, akik bizony nem a hivatalok ítészei voltak, hanem hétköznapi emberek. A közönség nagyon gyorsan megadta a választ: már a legelső koncerten, ahol a dalt eljátsztották, az egész tömeg közösen énekelte, a következő években egyfajta rituálé lett ez koncertjeiken, egészen az LGT utolsó fellépéséig.

Szomorú vasárnap

Seress Rezső zeneszerző hányattatott élettörténetét sokan ismerjük, a dal szövegírójáról viszont nem tudunk sokat. Jávor László bűnügyi tudósítóként dolgozott, akit a 20-as években többször bepereltek rágalmazás vétsége címén. Az újságírás mellett szépirodalommal is próbálkozott, 1934-ben Szomorú vasárnap címmel verseskötete jelent meg. Seress bárzongorista sztárja volt az éjszakának, olyan dalokat jegyzett, mint a Szeressük egymást, gyerekek, a Fizetek, főúr vagy a Hiába van palotád Budán. Jávor 1935-ben kereste meg, hogy zenésítse meg kötete címadó költeményét, melyet szakítás utáni depressziójában írt. A dal a harmincas évek gazdasági világválság nyomasztó munkanélküliséggel, csőddel, inflációval terhelt időszakában hatalmas siker lett. Hatására váratlanul szaporodni kezdtek az öngyilkosságok, és bár valószínű, hogy ezek az emberek a dal nélkül is öngyilkosok lettek volna, a furcsa jelenségről igen sok cikk született, melynek következtében a dal világsikerré nőtte ki magát ‒ 28 különböző nyelvre fordították le.

Európa Kiadó: Mocskos idők

Egy dal, amiben a szerelmi és a társadalmi frusztráció összekapcsolódik. Menyhárt Jenő szerelmes volt egy lányba, aki viszont egy barátjával járt, és ez legyőzhetetlen akadályt jelentett ‒ ahogy a korai nyolcvanas években uralkodó rendszer is akadály volt a benne élők számára. „Akkor huszonhárom évesen, az összes életenergiám és hormonom dolgozott bennem, az agyam pörgött, túlfűtött, frusztrált, dühös és kíváncsi voltam” – mesélte egy interjúban Menyhárt Jenő. „A zene, amit játszottam hozzá, három akkord volt, lényegében egy rock and roll séma, de amikor kész volt, nagyon jól működött ebben a formájában, úgyhogy egyszerűen úgy hagytam”. A zenekar azonnal lelkesedni kezdett a dalért, majd később a közönség is. Az pedig, hogy a dal sokáig csak kalózkazettákon terjedhetett, még jobban hitelesítette mondanivalóját.

Edda Művek: Lelkünkből

Kun Péter gitáros nagyon fiatalon, 23 évesen került az Edda zenekarba, ahol mind a közönség, mind a zenésztársak egycsapásra megszerették a mindig mosolygós százhalombattai fiút. Ez az idill azonban nem tartott sokáig: két évvel később, az agárdi Edda tábor ideje alatt, annak helyszíntől nem messze halálos motorbalesetet szenvedett. Emlékére írta a zenekar Lelkünkből című dalát, amelyet nem is játszanak minden alkalommal, csak kiemelt koncerteken, hangsúlyozva jelentőségét mind rajongóik, mind saját maguk számára.

Máté Péter: Elmegyek

Bár sokan szerelmes dalként ismerik a tragikusan fiatalon elhunyt énekes dalát ‒ és a szöveg az első értelmezési síkon nem is mond ellent ennek ‒ érdemes elolvasni a keletkezésének történetét. Máté Péterre külföldön is nagy sikerek vártak, az egyik legnagyobb amerikai kiadó, az RCA öt éves szerződésajánlattal kereste meg. A zenész azonban végül nem fogadta el a lehetőséget – persze mielőtt meghozta a döntést, napokon keresztül tanakodott a válaszon. A szövegíró S. Nagy István visszaemlékezéseiből kiderül: útban hazafelé Írországból arról beszélgettek, meg merjék-e lépni azt, ami addig senkinek nem sikerült: a nemzetközi popkarriert, disszidálás árán. „Menjünk vagy maradjunk” – fontolgatták ‒, a gondolkodás mentén pedig megszületett az Elmegyek című sláger szövege.

Quimby: Most múlik pontosan

Az elmúlt két évtized egyik legfontosabb hazai popdala ‒ amit már említettünk sorozatunkban annak apropóján, hogy több feldolgozásban is sikeres lett ‒ Kiss Tibi énekes-dalszerző életének egy nehéz, de fontos szakaszához köthető. A frontember évekig küzdött szenvedélybetegségével, ezt a dalt közvetlenül egy rehabilitációs intézetben töltött hosszabb megtisztulás után írta. És bár sokezren (-millióan?) szerelmes dalként énekeltük, bizony nem a szerelmet engedi el benne, hanem saját függőségeitől búcsúzik el.

Republic: A 67-es út

Még egy fontos dal, amelynek keletkezéstörténete összetett. A Republic együttes krónikásai szerint a csapat első nagyobb koncertjére Balatonlellén egy tehetségkutató fesztiválon került sor a 67-es főút mellett. Ez az oka annak, hogy ezt az utat az együttes eredettörténetének részeként tartják számon. A dal szerzője, a zenekar fiatalon elhunyt, legendás énekese, Cipő viszont pár évvel később azt nyilatkozta, hogy a dalt egy kaposvári lányhoz – volt feleségéhez – írta még korábban. A dal 1997-ben megkapta az Artisjus Huszka Jenő-díját, mint 1996 legsikeresebb száma. Sikere pedig a mai napig töretlen, sőt, azon ritka dalok közé tartozik, amelynek emléket állított az utókor: a 67-es út 2019 végén megnyitott új, településeket elkerülő, négysávos szakaszán készült el az első magyar zenélő út. A kérdéses kb. 500 méter hosszú szakasz az út 59. kilométerénél (a Balatontól Kaposvár felé haladva, a Mernye és Mernyeszentmiklós közötti szakaszon) lett kialakítva, ahol a külső sáv szélére ráhajtva a Republic együttes A 67-es út című dalának dallama hallható.