„A szemembe néz és rólam kérdez” ‒ emlékezetes hazai versfeldolgozások

A következő 12 hétben a Dalszerző tematikus videósorozatot indít, amelyben a magyar daloké és dalszerzőké lesz a főszerep. Ebben vezetőnk, Szepesi Mátyás gitáros, énekes és dalszövegíró kulisszatitkokat és érdekességeket oszt meg a magyar populáris zene új és régi történetéből. Az első részben olyan emblematikus magyar versfeldogozásokat gyűjtött össze, amelyek azt bizonyítják, hogy a hazai dalszövegírás szorosan kötődik a 20. század első felének lírai hagyományaihoz. Minden videót egy részletes cikk és egy külön playlist is kísér, amelyek a dalszerzo.hu-n lesznek elérhetőek.

A versek és dalok kapcsolata az ősidőkbe nyúlik vissza: a tudósok feltételezése szerint sokáig ugyanazt jelentették, csak – mivel a betűírás több ezer évvel előzte meg a kottázást – a szöveghez tartozó dallamok legtöbbször elvesztek az évezredek során. A két műfaj kapcsolata azóta is szoros. Balassitól Adyig sok mindenki írt verseket meglévő dallamokra, a költészet önálló vívmányai pedig „visszahatnak” a dalszövegírásra. Elég a slam poetryre gondolnunk, amely az elmúlt évtizedekben műfajok közti szabad átjárást biztosított zenészek és költők számára (pl. Závada Péter, Süveg Márk Saiid, Dzsúdló, Beton.Hofi).

A versmegzenésítések története jóval régebben indult, mint gondolnánk. Ha szó szerint vesszük, az első hivatalosan megzenésített verset ismerjük talán a legtöbben: Kölcsey Ferenc Himnuszát, amelynek megzenésítésére egy pályázat során került sor 1844-ben. A zsűriben ott volt többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede is.

A populáris zene hatvanéves hazai történetében is igen hamar megjelentek a megzenésített versek, már a beat-generáció képviselői is szívesen nyúltak az irodalom kincsestárába. Az egyik legismertebb darab ebből a korszakból a Nemzeti dal Tolcsvay‒Fonográf féle verziója, de mérföldkőnek tekinthető Koncz Zsuzsa első, 1975-ös Kertész leszek című verslemeze is, melyet további kettő követett még.

A versmegzenésítés legnagyobb hatású itthoni szereplője az 1969-ben alakult és a mai napig aktív Kaláka együttes. A Kaláka huszonöt lemezt adott ki, körülbelül ezer dalt írt többek között Arany János, Ady Endre, Weöres Sándor, Kosztolányi Dezső, Kányádi Sándor, Szabó Lőrinc, József Attila, Nagy Gáspár, Lackfi János, Petőfi Sándor, François Villon és Tamkó Sirató Károly verseire. Jelentőségük a mai napig felbecsülhetetlen.

2019-ben az ötvenedik születésnapjukon a(z akkori) hazai underground szcéna feldolgozáslemezzel tisztelgett munkásságuk előtt. A De jó elhagyni magamat című albumon közreműködött többek között a Carson Coma, a Platon Karataev, a Middlemist Red, a Gustave Tiger, Barkóczi Noémi és a Csaknekedkislány. A Kalákához hasonlóan kizárólag versek megzenésítésével foglalkozik a Kávészünet és az allstars csapatnak is tekinthető QJÚB (Vecsei H. Miklós mellett Hegedűs Bori, Mihalik Ábel, Frimmel Jakab, Ratkóczi Huba és Paczári Viktor) is.

Az elmúlt években a versmegzenésítések egyik katalizátora volt a Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára szervezett Petőfi Felhő Projekt, melynek során 700 (!!!) új feldolgozás született. Másik fő bázisa a Vecsei H. Miklós vezetésével működő rendhagyó formátumú Csoóri-szalon volt, amely kezdeményezés keretében a magyar zenei és színházi élet kiemelt szereplői (Henri Gonzo, Takács Dorina Дeva, Lázár Tesók stb.) zenésítették meg Csoóri Sándor egy-egy versét, esszérészletét.

Természetesen a popzenészek a pályázatokon és kiemelt projekteken túl is sokszor nyúlnak versekhez, hogy a bennük lévő titkokat a zene segítségével bontsák ki. Elég Földes László „Hobo” Faludy György-, József Attila- és Ginsberg-feldolgozásaira gondolnunk, vagy a Margaret Island Rab gólyájára (Arany János). A nemzetközi fesztiválokon nagy sikerrel szereplő avantgarde black metal Thy Catafalque Ady Endre Vonatút az éjszakában című verséből készített izgalmas átiratot, az Aurevoir népzenét rockkal és egyéb műfajokkal szintetizáló csapata pedig többek között Pilinszky János Tilos csillagon című versét dolgozta fel. Egyedi Péter Kemény István Sanzonjához nyúlt bátor, biztos kézzel Mindenkinek megvan a maga története nevű szólóprojektjének (röviden: MMAMT) első, cím nélküli lemezén. A Magashegyi Underground Beck Zoli (30Y) közreműködésével egy teljes albumot szentelt Tóth Krisztina verseinek (Titkos életem, 2020).

A versfeldolgozások megjelenése kölcsönösen hasznos mindkét félnek: sokunk az irodalommal való legkorábbi találkozását köszönheti ezeknek a daloknak. Ott vannak Halász Judit vagy a Kaláka gyereklemezei, amelyek sok gyerekhez hozzák közel legnagyobb költőinket. A feldolgozások legnépszerűbb költői, Ady Endre, Radnóti Miklós és József Attila. Radnóti a Bájoló Szabó Balázs Bandájának feldolgozásában lett korszakos siker egy évtizede. József Attila megzenésített versei közül személyes kedvencem Orszáczky Jackie Tiszta szívvel feldolgozása. Ezek a felvételek mind nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a mai magyar populáris zenei dalszövegírás erősen kötődjön a XX. század első felének költészeti hagyományaira, nem úgy, mint az amerikai popzene, ahol sokkal inkább a folklór és az utca hangja határozza meg a narratívát, és nem az irodalom.

(A cím idézet Kemény István: Sanzon című verséből, amely a Mindenkinek Megvan A Maga Története feldolgozásában jelent meg 2019-ben)