Amazonok dicsérete ‒ Női dalszerzőink

A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság napja, amelyet 1917 óta minden év március 8-án ünneplünk. Virág helyett A dal érték következő részében álljon itt egy csokor Szepesi Mátyás kötésében hazai női szerzőkből és szerzeményeikből, megkerülhetetlen legendáktól a legfiatalabb generációig. A kapcsolódó playlist itt található.

A popzene hajnalán a nők által énekelt dalok nagyobb részét férfiak írták. Az angolszász piacon az arányok a hatvanas évek második felében, a női singer-songwriterek megjelenésével kezdtek el lassan az egyensúly irányába tolódni. Bár nálunk az állami hanglemezkiadás keretei között ezek a változások nehezen adaptálódtak, szerencsére voltak üdítő kivételek.

Az egyik ilyen kivétel minden kétséget kizáróan Adamis Anna. A Felvidéken született dalszövegíró 1965-től publikál, a Locomotiv GT-nek és az Omegának írt dalszövegeit egy ország énekli. Dalokat írt Kovács Kati, a Neoton Família, Zalatnay Sarolta, Bontovics Kati, Varga Miklós és még számos előadó lemezeire.

A női „úttörők” közé tartozik Csuka Mónika is, aki nemcsak énekesként, hanem dalszerzőként és zenekarvezetőként is aktív volt a „beatzene” hazai születésekor. 1969-ben alakította meg Magyarország első női beatzenekarát, a Beatricét, amelynek Csuka Mónika (ének, gitár), Nagy Katalin (billentyűsök, később: Kati és a Kerek Perec, Tűzkerék), Hamar Krisztina (basszusgitár) és Mónika húga, Csuka Mária (dobok) voltak a tagjai. 1970-ben húgával közösen írt zenéjükkel megnyerték a Magyar Televízió Halló fiúk, halló lányok c. műsora által kiírt pályázatot. A Jóbarátom című dal Komár László előadásában jelent meg kislemezen.

Nagyon sok énekesnő kezdi a pályáját előadóként, és menet közben fedezi fel magában az alkotó személyiségét. Sokszor egy kialakult „karakter” és az évek során megszerzett magabiztosság szükséges ahhoz, hogy megtalálják az önmaguk számára legkényelmesebb és önazonos hangütést és/vagy beszélőpozíciót, amit személyesebbnek éreznek, mint a külső szerzőktől kapott anyagokat. Bár Kovács Kati emblematikus dalait a korszak legfelkapottabb szerzői jegyzik, a hetvenes évek végétől rendszeresen írt saját szövegeket dalaihoz. Egy másik legendás énekesnő, Katona Klári pedig a kilencvenes évek elejétől vált önmaga fő dalszerző‒szövegírójává, szerzeményeinek innentől csak kisebb hányadban voltak társszerzői.

Az elmúlt két évtizedben több női dalszerző érkezett a népdaléneklés felől és találta meg saját hangját a népzenéből kiindulva. Az ősi dalok kötött, de a popzene sablonjaihoz képest több szabadságot megengedő zenei és szövegvilága kortalan, mégis biztonságos keretet ad a kísérletezésre. A teljesség igénye nélkül a népzenének vetette hátát Palya Bea és Дeva szerzői munkássága, de Lábas Viki népdalos múltjából is bőséggel hozott hatásokat és fordulatokat a Margaret Island ‒ és a jelek szerint Viki új szólóprojektjének ‒ hangzásába.

Az indíttatás sokféle lehet a népdalokon túl is: Pásztor Anna a tánc és a rap felől érkezett, folyamatos munkával találta meg lírai énjét, amit számos hatalmas sláger tanúsít. A színésznőként is sikeres Péterfy Bori szövegeit eleinte a szcéna legjobb szerzői írták ‒ a Love Band debütáló albumán Tariska Szabolcs és Lovasi András, a későbbiekben Hujber Szabolcs ‒ de ma már alapvetően ő is magának írja dalszövegeit. És bár a tehetségkutatókon sem dalszerzőket keresnek, hosszútávon sokszor sikeresebbek azok, akik korán megtalálják saját, önazonos hangjukat: Rúzsa Magdi már a Megasztár válogatóján is elénekelte saját, Aprócska blues című dalát, amellyel később az Eurovízió nemzetközi színpadán is megmérette magát. A korai lemezek útkeresése után, karrierje nagy részében saját maga írta dalszövegeit.

A 2010-es években világszerte növekedni kezdett a női dalszerzők aránya, ennek hatása nálunk is érezhető volt: míg 2005 előtt az Artisjusnál regisztrált szerzők mindössze 5%-a volt nő, a 2010-es évek elejétől ez a szám látványosan nőni kezdett. Jelenleg nagyjából 15 és 17% között mozog ez az arány az új regisztrációk függvényében, ami egyfelől komoly javulás, másfelől persze még mindig nagyon kevésnek tűnik ‒ még akkor is, ha ez az arány megfelel a nemzetközi átlagnak. 2020-ban minden korábbinál több szerző regisztrált a közös jogkezelőnél (a részletes adatokat lásd itt), az újonnan belépők 20%-a évek óta női szerző. A hölgyek 42%-a csak szövegírással foglalkozik, 28%-a csak zeneszerzéssel, a mindkét területen alkotók száma pedig 30%. A számok tehát azt mutatják, hogy a hölgyek számára a teremtő szándék nagyobb része ölt formát szövegben, hisz a regisztrált szerzők összesen 70%-a ír szöveget, ami jóval több, mint a férfi szerzőknél, ahol ez a szám 55%.

Nem véletlen, hogy a legfrissebb generációban talán minden korábbinál több izgalmas női szerzőt találunk, akik már nagyon korán saját hangütéssel és mondanivalóval bírnak. Bár a legtöbben még mindig énekesnői ambíciójuk támogatásaként kezdenek el dalokat írni, vannak, aki a hagyományos értelemben vett zenei oktatás legmagasabb szintjéről érkeztek a szerzők közé. Kozma Kata producer, énekes‒dalszerző egyetemi tanulmányait a bostoni Berklee College of Music-on végezte jazz-zongora és előadóművészet szakon és a világ 5 vezető fiatal női jazz-zongoristája közé választották. Ez a hullám végre elhozta magával az első hazai nagyszínpados női rappert, Sisit, aki túl azon, hogy szakmailag is a legnagyobb hazai flowbajnokok ligájában dolgozik, a Csinibaba Táncdalfesztiválon nyújtott teljesítménye alapján elmondható, hogy bizony még nagyon sok meglepetést tartogathat, akár más műfajokban is.

Ami pedig elfogult szívemnek a legkedvesebb tendencia: a mostani énekesnők közt minden korábbinál többen vannak, akik az egyedi, bátor, karakteres szövegvilág teremtés mellett kötelezték el magukat, mint Lenkke_, Indigo, Barkóczi Noémi vagy a (Sisihez és Дevávoz hasonlóan) Artisjus Junior-díjjal jutalmazott Cserihanna. Emellett természetesen a zenei útkeresés is ennek a generációnak a legfontosabb feladata: rengeteg izgalmas új hang van, akikre érdemes odafigyelni (a teljesség igénye nélkül: laurie., ajsa luna, Solére és a girlhood zenekar.)