Átadták az Artisjus-díjakat

Budapest, 2019. február 18. – Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó
Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma)
pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus
2019-es díjainak átadóján. Az év produkciójának a Modern Art Orchestra egyik
lemezbemutató koncertjét választották. Junior Artisjus-díjjal ismerték el a
Mörk és a Blahalouisiana szerzői közösségét, valamint a rock és metál dalokat
jegyző Áron András „Apey”-t. Az év komolyzenei műve Kurtág
György Milánóban is bemutatott operája lett, a Junior Artisjus-díjat ebben a
kategóriában Dobos Dániel kapta. Az év nótaszerzőjének Varjasi Ildikót
választották. Február 18-án minden a dalszerzésről és a szerzők ünnepléséről
szólt: napközben a Dalszerző Expón, este az Artisjus Díjátadón.

A
szerzői egyesület 19. alkalommal adta át az Artisjus-díjakat, a harminc évnél
fiatalabb alkotókat ötödik éve ismerte el Junior Artisjus-díjjal. Célja, hogy a
zeneszerzőket, szövegírókat állítsa reflektorfénybe, és ezáltal felhívja a
figyelmet a sikeres zenei produkciókba fektetett szerzői munkára. Az
Artisjus-díjat ezúttal is a szakma
ítélte oda: a szélesebb körtől beérkező javaslatok alapján az Artisjus zenei és
irodalmi szerzőkből, valamint zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a
díjazottak személyéről. A harminc év alatti könnyűzenei szerzők díjazását egy
külön erre dedikált szakmai bizottság készítette elő.

Hét zenei
kategóriában díjazták a szerzőket, valamint idén is átadták a tavalyi év
legjobb produkciójának járó elismerést. A díj történetében először idén két
csapat is szerepel a díjazottak között. Ők az alkotói közösségként folytatott kiválószerzői
munkájukért kapják az elismerést.

A Könnyűzenei alkotói életműdíjat Dés László kapta. Repertoárja széles skálán mozog: a filmzene, a musical, a dzsessz, a kortárs darabok, dalok és a balettzene területén is marandandót alkotott, ma is aktív szerző és előadó. Hangszeresként is a legkiválóbbak közé tartozik; együtteseivel – a Dimenzióval, a Trio Stendhallal vagy a Jazz+Az-zal – jelentős sikereket ért el. Filmzenéiből olyan slágerek születtek, mint a Nagy utazás, a Szerelem első vérig vagy a C’est la vie. Musicaljei (Valahol Európában, a Dzsungel könyve vagy épp a legutóbbi Pál utcai fiúk) elsöprő közönségsikert arattak. Sokoldalúságáról, gazdag életművéről Malek Miklós méltatása is hosszasan szól: „Ő az, aki dzsesszmuzsikusként át tudta törni a műfaji határokat, és sosem feledve, egyben felhasználva annak értékeit, egy kifejezetten dallamos zenei világban is maradandót tudott alkotni. Művészi hitelességét és értékét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy Dés László képes megtölteni a több mint tízezres Budapest Sportarénát – személyisége és művei ilyen közegben is megállják helyüket.” Munkásságát számos művészeti elismeréssel jutalmazták, többek közt a Huszka Jenő-, a Liszt Ferenc- és a Kossuth-díj birtokosa.

Az Év Könnyűzeneszerzője díjat Szabó Tibor kapta a szerzői
egyesülettől. A kiváló gitáros és dalszerző az idén 20 éves jubileumát ünneplő
Magna Cum Laude együttes alapítója, nyolc zenei album társszerzője, Arany és
Platinalemezek tulajdonosa. 16 éves kora óta ír dalokat, az összes Magna-szám
zenéjét ő szerezte. Köztük olyan nagy slágerekét is, mint a Vidéki sanzon, a Pálinka dal, vagy a fesztiválhimnusszá vált Színezd újra. Saját zenekarán kívül írt dalt a Zanzibár
együttesnek, Freddie-nek és a Roy és Ádám formációnak is. Egyéni szerzői
látásmódját így méltatta Czutor Zoltán: „Mintha számára nem létezne a kor szava, a divat, a trendek…Talán nem
is gondolt arra soha, hogy jönnek még idők, amikor a melódiára, a harmónia
játékosságára már nem lesz igény. Ezzel a rendíthetetlen, mindenre nyitott és
minden sajátját szívvel átadó hozzáállással születnek számai, amelyekből több
is az utóbbi 20 év hazai slágerirodalmának megkerülhetetlen mérföldkövévé vált.
A 2018-as év termésében is ugyanaz a lelkesedés és szerzői termékenység
mutatkozik meg, ami ifjúkorában jellemezte.” Zenei munkásságát korábban
Fonogram-díjjal, valamint a Transilvanian Music Awards-zal ismerték el.

Az év könnyűzenei szövegírója Bérczesi Róbert lett, az elismerésta Napsütötte rész című dal szövegéért
kapta. Az énekes, gitáros, dalszerző a Hiperkarma zenekar frontembereként a
magyar mainstream alternatív zenei szcéna egyik meghatározó arca. A 2000-es
évben született Dob+basszus című
szerzeménye szállóigévé vált, sőt egy díjnyertes könnyűzenei tv műsor címét is
tőle kölcsönözték. Dalszövegei egyéni látásmódúak és kegyetlenül őszinték, a
szerző sajátos stílusával, asszociatív csavarjaival és lendületével nem
mindennapi színt hozott a magyar zenei életbe. „Szövegei főleg arról a küzdelemről szólnak, amit a mai társadalomba
való beilleszkedés jelent – például számára is, de láthatóan
sokezer rajongója tud azonosulni gondolataival. Összetettsége, mélysége révén
nem könnyen befogadható dalszövegei ezreket érintettek meg az elmúlt majd 20
évben” – írta róla méltatásában Szabó Áron. A Hiperkarmán kívüli zenei
tevékenysége is gazdag: szólóalbumokat adott ki, három énekesnővel Barikák
néven alapított szobazenekart, amely a magyar költészet és a népdalkincs
hagyományát elevenítette fel. Karafiáth Orsolya alkotótársaként pedig részt
vett a Rájátszás projektben. Kiss Lászlóval közösen írott életrajzi könyve 2019
tavaszán jelenik meg Én meg az Ének
címmel.

Az Év
Produkciója díjat a Modern Art Orchestra kapta Bartók:
Tizenöt magyar parasztdal című lemezbemutató koncertjéért és lemezéért,
melynek a Budapest Music Center (BMC) adott otthont. A Bartók Béla
születésnapján, március 25-én bemutatott albumon és a nagyszabású koncerten a
világhírű szaxofonos, David Liebman mellett Harcsa Veronika (ének), Gőz László
(trombita), Dresch Mihály (fuhun) és Lukács Miklós (cimbalom)
vendégszereplésével volt hallható a mű big band adaptációja. A lemez négy
kitűnő hangszerelő muzsikus, Bacsó Kristóf, Ávéd János, Fekete-Kovács Kornél és
Subitz Gábor munkája, akik mindvégig gondosan ügyeltek a dalok eredeti
formájának és szólamainak megőrzésére. „Az
együttesben kinevelődött szerzői-hangszerelői közösség mélyen hitet tett a
kortárs zene mellett, előadásaikon mindenkor a modernitás, a kifejezés mai
hangja, az új keresése a jellemző – mindamellett a klasszikus repertoárt is
magas színvonalon képviselik” – méltatta a zenekart Malek Miklós. A MAO
nemzetközileg is elismert nagyzenekarrá nőtte ki magát, számos zenei műfajban
elkötelezett, így a jazz, pop, klasszikus és kortárs zenében is kiemelkedő. Az
évek alatt rengeteg díjjal, elismeréssel gazdagodott és számtalan koncertet
adott, turnézik Európa-szerte, az Egyesült Államokban és Izraelben.

A harminc évnél fiatalabb könnyűzenei alkotók
között is elismeréseket adott át a szerzői egyesület. Junior
Artisjus-díjat kapott Áron András „Apey”, a Mörk alkotói csapata, valamint a Blahalouisiana szerzői közössége. Utóbbi két
formáció kifejezetten az alkotói közösségként folytatott szerzői munkájáért
kapta az elismerést.

Áron András „Apey”-t (Apey & The
Pea, ex-Neck Sprain, GMW, Trillion) kiemelkedő dalszerzői teljesítményeiért,
sokoldalú hangzásvilágáért díjazta az Artisjus. A szerző – fiatal kora ellenére
– a mai magyar metálszcéna egyik legmeghatározóbb alakja. Első önálló albuma a
2010-ben jelent meg (Feathers), legnagyobb sikerét harmadik nagylemezével
(Stranger) érte el. 2018-ban a Margaret Islanddal turnézott és nyáron fellépett
Magyarország legnagyobb fesztiváljain. Jónás Vera méltatásában így ír a fiatal
alkotóról: „Kevés olyan sokoldalú dalszerző szaladgál a világban, aki
egyszerre több műfajban, önazonosan, egyedi saját hanggal és hiteles üzenettel
megállja a helyét. Áron András dalaiból árad az a fajta erőlködésmentes
attitűd, ami segít elhinni: zenei mondanivalója egyetemes, dalszövegei mélyről
merítenek, de mégis egyszerűséget hordoznak. Legfőbb erénye a tiszteletreméltó
és inspiráló bátorság, a kompromisszumok nélküli művészi hang, az őszinteség
önmagáról és világnézetéről.”

A Zentai Márk,
Novai Gábor, Szeifert „Jason” Bálint és Szabó Dániel Ferenc alkotta Mörk évek óta jelen van a magyar pop
palettán, újabban jelentős nemzetközi sikerekkel is büszkélkedhet. Mindannyian dzsessztanszakot
végzett profi és magasan képzett muzsikusok. A zenekar soul és funk alapokra
épülő zenét játszik, mely elgondolkodtató társadalmi, pszichológiai és
hétköznapi témában íródott dalszövegekkel, improvizációval és más
stíluselemekkel együtt egy különleges zenei élményt nyújt a hallgatónak. 2016
óta három nagylemezt adtak ki, sorban végigjárták a legnagyobb magyar klubokat
és fesztiválokat (A38 Hajó, Akvárium Klub, Budapest Park, Sziget, Volt,
Művészetek Völgye), sőt számos nemzetközi showcase fesztiválon is
bemutatkozhattak, turnéztak Lengyelországban és Németországban. „Egyediségük,
határtalan, szárnyaló fantáziájuk „Psychedelic Soul” stílusú zenéjük mellett
klipjeikben is teret kap. Zenei világlátásuk, összeadódó kreativitásuk, művészi
törekvéseik és kommunikációjuk ritka egységességet mutat, ezzel az elismeréssel
az alkotói közösségben végzett alázatos munkájukat díjazzuk” – mondta el
indoklásában Bágyi Balázs.

A Blahalouisiana 2012 nyarán
alakult az egykori Jacked zenekar tagjaiból. Jancsó Gábor, Mózner László,
Szajkó András, Juhász Ádám és Pénzes Máté, Schoblocher Barbara énekesnővel
kiegészülve vált olyan produkcióvá, amiben a zenekar tagjainak tehetsége és
szorgalma egyenlő energiákkal van jelen. Hangzásuk a 60-as éveket idézi, dalszerzői
stílusukban pedig ötvözik a country, a blues és a modern amerikai pop dalok
stílusjegyeit. Mára már több sikeres klippel és fülbemászóan dallamos
szerzeménnyel büszkélkedhetnek – köztük a rádiók toplistáit is vezető Túl
távol, elég közel vagy az 1,3 milliós YouTube-megtekintésnél járó Ahol
összeér című nóták. Az elmúlt években meghódították az összes kis- és nagy
hazai klubot (köztük a Kobuci Kert, A38 Hajó és az Akvárium Klub visszatérő
fellépői) és fesztivált (például: Sziget, Campus, VOLT, EFOTT, Fezen, Fishing
on Orfű és Strand fesztivál), sőt koncerteztek már Erdélyben, Ausztriában,
Szlovákiában, Csehországban, de a Tallin Music Week-en és Hágában is
bemutatkoztak. 2018-ban teltházas koncertet adtak a Müpa-ban, ahol a zenekar
slágerei szimfonikus hangszerelésben szólaltak meg. „A formáció sikerei
mögött nagyon sok befektetett munka és tudatosság van, ami önmagában díjazást
érdemelne, de ebben az esetben a siker titka az is, hogy sikerült megtalálniuk
a saját zenei hangjukat. A Junior Artisjus-díjjal az alkotói közösségben
folytatott alázatos és kitartó zeneszerzői munkájukat szeretnénk díjazni” –
mondta el méltatásában Sebestyén Áron.

A komolyzene
műfajában is díjakat osztottak: az Év Komolyzenei Művét és az Év Junior
Komolyzenei Alkotóját is elismerték. Az előbbi kategóriában Kurtág György: Samuel Beckett – Fin de Partie című operája
kapta meg a kitüntető címet, az utóbbiban Dobos Dániel érdemelte a
díjat. 

Aligha volt az
elmúlt fél évszázadban opera, amelyet olyan nagy izgalommal várt volna a
nemzetközi zenei világ, mint a kétszeres Kossuth-díjas Kurtág György Samuel Beckett színművére írt művét. Kivételes eset,
amikor a zeneszerző egy gazdag életmű tapasztalatával, 84 évesen kezd bele
élete első operájába. A 93 éves világsztár komponista Fin de Partie – Scènes et monologue című egyfelvonásos operája kapta
idén az Év Komolyzenei Műve címet az Artisjustól. A díjátadón Szitha Tünde így
méltatta a kivételes remekművet: „A novemberi bemutató után a szem- és
fültanúk – közöttük az európai és tengerentúli napilapok kritikusai –
álmélkodva ismerték el, hogy Kurtág alkotóereje, zenéjének tágas hivatkozási
rendszere és ezerféle árnyalata térben és időben is új dimenziókat adott
Beckett mondatainak – operája szerethetőbbé, sőt, talán megérthetőbbé is tette
a darab nyomorúságos sorsú hőseit. A milánói Scala ismét zenetörténelmet írt
azzal, hogy útjára indított egy remekművet, a világ a magyar szót egy újabb
maradandó értékhez társíthatja, mi pedig magyarként örülünk, hogy a mű szerzője
most is itt van közöttünk és tovább dolgozik a még befejezésre váró
jeleneteken”.

Az Év Junior Komolyzenei Alkotója címet Dobos
Dániel kapta az Artisjustól. A komponista 1994-ben született Debrecenben, jelenleg
a Zeneakadémia II. éves zeneszerzés mesterszakos hallgatója, a kispesti
Alsófokú Művészeti Iskola tanára. 2010 óta több országos és nemzetközi
zeneszerzői versenyen ért el dobogós vagy első helyezést. Tavaly novemberben Drumul
Dracului – magyarul Az ördög útja – című művével megnyerte az első
Bartók Világversenyt. Ezért a moldvai táncdallamra épülő zongoradarabjáért
érdemelte most ki az Junior Artisjus-díjat is.    

Az Év
Magyarnótaszerzője Varjasi Ildikó lett. Képzett zenész:
konzervatóriumot végzett hegedű, ének főtanszakon és zongora, brácsa
melléktanszakon. 20 éven át volt a Győri RÁBA Vegyes karának szólistája.
2005-ben szerzett nótaénekesi minősítést, immár 18 éve a Győr-szabadhegyi
Nótaklub vezetője. Eddig több mint száz magyar nótához írt zenét, számos nóta
szövegíróval dolgozott már együtt (többek között: Gyimóthi Elemér, M. Tóth
Magdolna, Sztojkó Mihály, Szabó András, Pászti József, Stefanovics Elemér). Rendszeresen
fellép nótaesteken, nótái döntőbe jutottak a Nótaolimpián. Nem csak szerzőként
tesz a magyarnóták fennmaradásáért, hanem közösségi foglalkozásokat is szervez.

Az Artisjus irodalmi díjak átvételére úgyszintén ezen az ünnepségen került sor. Az irodalmi nagydíjat Takács Zsuzsa kapta, a többi irodalmi díjazott: Markó Béla, Száz Pál, Thomka Beáta és Bán Zoltán András. Az irodalmi díjasokról szóló sajtóanyag itt található.

Fotó: Somay Márk