Az emberek hajlandók fizetni a minőségi élményért – különleges lemezmegjelenések

Egy lemez megjelentetése lehet összetettebb annál, mint hogy felkerül a stream oldalakra, és esetleg ezzel egyidőben (rosszabb esetben csúszva) megjelenik egy fizikai hordozón is.

A rock és metal egyik meghatározó magyar kiadója, a H-Music például több kiadványát magazinokkal vagy akár képregénnyel, kottafüzettel összekötve jelenteti meg, esetleg pendrive-on vagy pólót, dedikált lemezt is tartalmazó csomagban.

De a fizikai hordozókhoz ragaszkodó rocker szubkultúrán kívül is láttunk mostanában példát különleges lemezmegjelenésre: Zséda új lemezének csak egy részét tette ki a netre a CD-megjelenéssel egy időben; Palya Bea a részleges online megjelenés mellett egy különleges könyvet kínált rajongóinak, és ennek keretében tette elérhetővé nekik a teljes albumot, és ennél is többet.

Cikkünkből kiderül, hogy milyen megfontolások vezettek ezekhez a megoldásokhoz, és hogy megéri-e ilyenekben gondolkodni – a rövid válasz az, hogy igen.

„Más hallgatási minőség, erősebb kötődés” – H-Music

Az 1998 (vagyis a betárcsázós internet kora) óta működő H-Music ügyvezető igazgatója, Hartmann Kristóf hangsúlyozta, hogy egy-egy szubkultúrában nagyon eltérhetnek a vásárlói szokások az általános zeneipari trendektől. Így nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg igaz az a rockra, metalra, hogy a műfajnak „van egy nagyon erős tradicionális rajongói tábora: követi a zenekarait, begyűjti a kiadványokat, szereti föltenni az előző album után a következőt stb. Vannak nagyon köztük nagyon elkötelezettek is, akik egy-egy lemezből az összes formátumot begyűjtik” – mondta Hartmann.

Ennek megfelelően a H-Music minden „teljes értékű” kiadványa megjelent fizikailag; ez minimum a CD-t jelenti, a nagyobb kiadványoknál pedig emellett (fekete vagy színes) vinyl, pendrive, nagyon ritka esetben akár kazetta is lehet.

Az egyik különleges megjelenési forma náluk a magazin + CD. Mint Hartmann mondta, évi 6-8, a kiadó számára kiemelten fontos kiadványból készül ilyen; a magazin jellemzően a zenekarra épül (de egyre többször van, hogy hagyományos újságra hasonlít), tartalmaz nagyinterjút, háttérinformációkat az albumról, posztert. Ezen belül is különleges volt az (alapításának 20. évfordulóját ünneplő) Road két kiadványa 2024-ben: Az utolsó rapszódia című sorlemezhez a csomagban nemcsak magazin, hanem egy képregény is járt, az akusztikus live session-lemez mellé pedig kottás album. Az ilyen csomagok „rettenetesen rajongóbarát”, 3000 forintos áron kaphatók. (Ritkán külföldi előadó lemezét is kiadják ilyen formában, de jellemzően magyarokat.)

Ezeket a kiadványokat újságként is terjesztik, vagyis a Lapker terjesztési hálózatában országosan több mint 200 helyre kerülnek ki – mondta Hartmann Kristóf. Ez jár bizonyos korlátokkal is: az ilyen terjesztés akkor megvalósítható, ha az adott album várhatóan el fogja érni az aranylemez státuszt (ez magyar kiadványnál most 2000 példány), vagy legalább a közelébe kerül ennek. A H-Music a zenekarokkal kiépített, sokszor évtizedes kapcsolatai és kereskedelmi tapasztalatai alapján dönti el, hogy melyik kiadványoknak van erre esélye. Persze nem lehet az újságosokból „lemezboltot csinálni”, ami szintén limitálja az ilyen kiadványok körét; de az az évi 6-8 megjelenés, ami belefér, pont reális is a magyar piacon. Az igényel némi tervezést a kiadó részéről, hogy „folyamatosan legyenek friss kiadványok, de ne torlódjon össze túl sok” – mondta Hartmann. A kiadványok persze a lemezboltokban is elérhetők; ezeknek a száma egyébként túl van a mélyponton, újra nyílnak új boltok, egy részük specializált, vagy éppen egy közösségi térrel összekötött bolt.

Népszerűek a rajongók körében a pólót és fizikai hanghordozót, esetleg még egyebeket (pl. magazin, pendrive) is tartalmazó csomagok is. Hartmann Kristóf a Dalszerzőnek elmondta, hogy a fizikai eladásokban legerősebb előadóik – így pl. a Depresszió, Kalapács, az Ómen, az Ossian, a Road – általában ez előjegyzési időszakban és a megjelenés utáni első hétben elérik az aranylemez minősítést. Ebben az időszakban a vásárlások kb. fele a CD + magazin, és szintén majdnem a fele valamilyen csomagot választ; hogy melyik a legnépszerűbb, az az aktuális kiadványon múlik. Az első hét után a webshopon már jellemzően a hagyományos hanghordozókat rendelik meg, de a koncerteken továbbra is nagyon népszerűek pl. a CD + póló csomagok. Meg kell jegyezni, hogy generációs különbségek is vannak: a H-Music legnépszerűbb előadói közé tartozik az AWS is, de náluk sokkal nagyobb a digitális értékesítés aránya, mint a fent említett előadóknál.

Különlegesnek mondható még, hogy a kiadó elég sok lemezt megjelentet pendrive-on; a zene különböző formátumokban található meg ezeken (mp3 és veszteségesmentes flac vagy akár wav), illetve gyakran videóanyag is van mellettük. A pendrive persze egy funkcionális eszköz, és a H-Musicnak nincs adata arról, hogy hányan hallgatják erről a zenét, és hányan vannak, akik a tartalmának átmásolása után kedvenc zenekaruk logójával ellátott adathordozóként használják. Fontos az is, hogy pendrive-ból – a megszokott fizikai hanghordozókkal szemben – lehet keveset gyártani, szélsőséges esetben akár egyetlen darab is készülhetne. Így ez több zenekar számára megvalósítható formátum, mint a magazin.

Hartmann Kristóf egyébként úgy látja, hogy a digitális és a fizikai formátumok kiegészítik egymást, más funkciót töltenek be. „Más az a zenehallgatás, amikor elindulsz és bedobsz egy zenét a telefonodon, és más az, amikor megveszed a lemezt, otthon felteszed, elmélyedsz benne, elolvasod a róla szóló információkat, végiglapozod a borítót. Más típusú hallgatási minőség, és az utóbbi jóval erősebb kötődést jelent a rajongó és a zenekar között.”

„Kimaxoltuk a fizikai vevőközönséget” – Zséda: Kaleidoszkóp

Zséda Kaleidoszkóp című nyolcadik lemezének csak egy részét jelentette meg digitálisan 2024. november 28-án. Ez hét dalt tartalmazott; aki mind a tizenkettőt, vagyis teljes albumot hallani akarta, annak meg kellett vennie a CD-t, vagy várnia kellett márciusig a teljes online megjelenésre

A Magneoton kiadó operatív vezetője, Csontos Noémi Virág elmondta, hogy a lemezmegjelenés módját együtt találta ki Zséda, a menedzsment és a kiadó. Az énekesnő mindig is megjelentette az albumait fizikai formában, mert a közönségének egy része igényli ezt – jellemzően az idősebbek, illetve a leginkább elkötelezettek, akik gyűjtik ezeket. Ezt kombinálták azzal a manapság itthon is egyre szélesebb körben terjedő módszerrel, hogy a lemezt több részre bontva adják ki. Ennek az az oka, hogy a Spotify playlistekre új zenékkel lehet felkerülni, így a több részes megjelenés növeli az esélyeket, illetve így könnyebb fenntartani a közönség érdeklődését.

A rajongók – vagyis azok, akik várják a Zséda-megjelenéseket, nemcsak néhány slágert szeretnek tőle – meg is vették a lemezt, ami látszott az eladási adatokon, főleg a megjelenés utáni első időszakban. Csontos Noémi Virág úgy gondolja, hogy „ki tudtuk maxolni a fizikai vevőközönséget”. Persze voltak olyanok, akik elégedetlenek voltak, hogy nem lett rögtön elérhető digitálisan a teljes album, de ők feltehetően azok, akik semmiképpen nem vették volna meg a CD-t.

Továbbá ezzel a módszerrel sikerült a digitális számokat is megnövelni. Ma már nem igaz, hogy főleg a tízen- és huszonévesek használják a streamet, így az adult pop kategóriában is nagyon fontosak a digitális platformok.

A kísérlet alapján Zsédánál a jövőben is fognak hasonló megoldásokban gondolkodni a Magneotonnál. Hogy más előadóknál lesz-e ilyen, az már kérdéses, mert kevés előadónak gyártanak fizikai kiadványokat, bár pont idén egy népszerű, a fiatalok körében kedvelt előadónak terveznek majd vinylt. A digitális „szétszedés” pedig mindenképpen várható több előadónál. Csontos Noémi Virág elmondta, hogy a Warner terjesztőjeként sok különleges lemezmegjelenéssel foglalkoznak, és általában figyelik, hogy mi az, amit „kicsiben, vagy legalább részben” meg lehetne valósítani a magyar piacon is.

„Az emberek hajlandók fizetni az intim, minőségi élményért” – Palya Bea: Fénydalok

Palya Bea Fénydalok című (részben karácsonyi dalokat tartalmazó) albumáról csak a dalok egy része jelent meg 2024 karácsonya előtt digitálisan, pár naponta egy-egy. Viszont megjelent egy könyv ezzel a címmel, a teljes albumra és kommentárvideókra vezető QR-kódokkal, képekkel, szövegekkel. A honlapon látható, hogy több csomag is van; a drágább, limitált verziókhoz díszdoboz és más extrák (jegy énekes workshopra, kézzel írt üzenet stb.) is tartoznak.

Ahogy Palya Bea és menedzsere, Kerekes Dóra a Dalszerzőnek írta, sok ötletelés kellett ahhoz, hogy kialakuljon, hogyan lehetne „nagy elérésű és minőségi megjelenést csinálni, az én bakeliten, kazettán és CD-n felnőtt közönségemnek. Ráadásul úgy, hogy még a matek is kijöjjön.” Gondolkodtak közösségi finanszírozási oldalakon is, „a Bandcamp mellett majdnem letettük a voksot, aztán mértünk egyet a közönségünk körében, és kb. 10% tudta, hogy mi az. Így ezt elvetettük. Végül az album szó több jelentésével játszottunk: ez lehet fényképalbum, vizuálisan gondos, szemet gyönyörködtető könyv, vagy a zenei értelemben vett album: azaz lemez. A Fénydalok ez mind egyszerre, sőt még annál is több.” Fizikai hanghordozó nincs hozzá, viszont a belső kezdő oldalon ott van „a zeneiparnak huncutul kikacsintó” kép egy CD korongról, valamint QR kódok az album összes dalára, a videókommentárokra és az Énekeld magad szabaddá tananyagra.

Ami a kereskedelmi eredményt illeti: „a matek szigorúan véve még nem jött ki, mert többe került a Fénydalok elkészítése, mint amennyi az eladásokból visszajött, hisz az akusztikus zene felvétele drága, és a CD meghalt.  De egyrészt itt hosszabb távú megtérülés lesz, hisz ez egy szezonális album, karácsonyi dalok mindig kellenek a közönségnek. A táblázataink alapján láttuk, hogy kellett volna plusz egy hónap a marketing első fázisához. A digitális terjesztésben a WMMD-vel együtt dolgoztunk, és rengeteget segítettek, hogy behozzuk az időveszteséget.

Másrészt az egyéb szempontokat egybevéve sikeres a projekt, a befektetés máshol visszajön: a Palya Bea brand épülése, az alkotói öröm megsokszorozása, a közönség aktív visszajelzése és szeretete szempontjából sokszorosan megtérülő a Fénydalok. Vettek az albumból párszázat, teltház volt a VIP listening party, szép számmal eljöttek az évzáró koncertre. Az album single-jét, a Nem a bejglit pedig a Dohnányi zenekar karácsonyi koncertjén 9 ezer ember hallgatta az MVM dómban. A Spotify hallgatottságom a karácsonyi időszakban triplázódott, és alakulóban egy idei karácsonyi turné is. És teszünk lépéseket olyan irányba is, hogy e dalok a licensing területen is nagyot menjenek, mert milyen magas labda már például a Nem a bejgli egy élelmiszeripari cég karácsonyi reklámfilmjéhez?!”

Persze nem csak kereskedelmi értelemben fontos eredmény, hogy létrejött az album, „olyan hangokkal és szavakkal, ami nekem jólesik, a portfólióm ékköve – az én függetlenségi kiáltványom. Az alkotás fázisában még szakmai körökben is felszisszentek a gyönyörűségtől, amikor meglátták az artworköt és az első könyvtervet. Zentay Zsuzsi fotói vizuális költészet, Kovács Ági art director szintén zseni – a Fénydalok nyert is egy rangos nemzetközi design díjat.” Valamint ott vannak az olyan élmények is, hogy „nem tudok olyan embert, aki ne került volna a Nem vagy egyedül című dal hatása alá. Általában sírással jön ez ki. Átjött a szomszéd vacsorázni, betettük neki a dalt (amelyen a lányaim is énekelnek), és a kórus belépésétől fogva telesírta a tányért, és a lányaimnak leesett, hogy ja, anya, hogy ez egy ilyen dal…”

A tapasztalatok alapján a jövőben is tervez Palya Bea és csapata hasonló kiadványokkal előállni, „csak ügyesebben tervezünk majd, rászánunk plusz másfél hónapot a kampányidőszakra, és a licensingben is vannak még lehetőségek. Meg most már tiszta nekem is, hogy a számból gyöngyök jönnek, így még inkább megyünk az exkluzív VIP irányba. Főként mert nagy élmény alkotóként is ilyen intimitásban megmutatni az éppen leszülető »gyereket« törékeny és izgalmas pillanat. Ez sokat ér, és ezt az emberek megértették, hajlandók fizetni az intim, minőségi élményért, legyen az listening party vagy lakáskoncert” – írta a Dalszerzőnek Palya Bea.