A BuSH fesztiválos panelje a Sziget nehézségeinek árnyékában zajlott, de tágabb kontextusba helyezte a nagy fesztiválok helyzetét. Szó esett a költségek elszállásáról ugyanúgy, mint a közönség kiszámíthatatlanabb viselkedéséről; a stadionkoncertek előnyéről és arról, miért van mégis szüksége a zeneiparnak a fesztiválokra.
A Budapest Showcase Hub egyik idei konferenciaprogramjának nem várt aktualitása lett a Sziget körüli események miatt. A Gerendai Károly által alapított új cég és a Sziget-tulajdonos Superstruct közötti – mint kiderült, már a megállapodás közelébe jutott – tárgyalások miatt Kádár Tamás nem is tudott megjelenni a beszélgetésen. A fesztivált a 2004 óta a Szigetnél dolgozó booker, Bóna Márk képviselte. A Simor Dániel által moderált beszélgetésen részt vett még a madridi Mad Cool fesztivál képviseletében Cindy Castillo booker, menedzser. (A fesztivál headlinerei között 2025-ben olyanok voltak, mint a Nine Inch Nails, Olivia Rodrigo, Alanis Morissette, a Weezer, illetve a koncertjét lemondó Kings Of Leon.)
Jó kapcsolat a várossal, tízmilliárdos nagyságrendű gazdasági hatás
A Sziget körüli politikai eseményeket Bóna Márk nem kívánta kommentálni. Cindy Castillo általánosságban vetette fel azt a szempontot, hogy a fesztiválszervezés egy „magas kockázatú üzlet”, ezért is nagyon fontos, hogy legyen támogatása egy-egy eseménynek a várostól, ahol megrendezik – és aminek egyébként közismerten rengeteg bevételt is jelent. A Mad Cool is minden évben rendel egy felmérést erről, így lehet tudni, hogy a legutóbbi esemény 65 millió euró (25 milliárd forint) bevételt hozott Madridnak. A Sziget is hasonló nagyságrendű: a GKI friss gyorselemzése szerint az elmaradása több mint 30 milliárd forint kiesést jelentene a turisztikai, vendéglátóipari forgalomban és adóbevételekben.
Általában a fesztiválok és környezetük témájában Castillo arról beszélt, hogy nagyon fontos a helyi adottságokhoz alkalmazkodni; mint mondta, „azokkal a lapokkal kell játszani, amiket osztottak neked”. Madridnak például nincs tengerpartja, viszont nemcsak egy vonzó város, hanem olcsó is – Castillo szerint itt egy hétig el lehet élni annyi pénzből, amennyit egy drágább nyugati nagyvárosban két nap alatt elkölt egy turista.
Elszállt költségek, kiszámíthatatlanabb közönség
A fesztiválok nehézségeivel kapcsolatban már 2024-ben sok mindent elmondtak a szakmabeliek (lásd például ezt és ezt a cikkünket). Sok szó esett arról, hogy jelentősen megnövekedtek a produkciós költségek, ám ezek emelkedését nem lehetett a jegyárak arányos növelésével teljesen ráterhelni a közönségre.
Szintén előkerültek a covid után rendkívüli mértékben, egy nagyságrenddel megnőtt sztárgázsik. Bóna Márk elmondta, hogy a legutóbbi fesztiválokon ez ahhoz vezetett, hogy a programbüdzsé 80%-a ment hat headlinernek, a maradék 20% pedig a négyszáznál is több egyéb fellépőnek. Ugyanakkor a headlinerekről nem lehet lemondani, mert a napijegyeket miattuk vásárolja a közönség.
Cindy Castillo ehhez hozzátett egy ritkábban hangsúlyozott szempontot. Szerinte a pandémia után alapvetően megváltozott az emberek hozzáállása a szórakozáshoz, nyaraláshoz. Szerinte a covid előtt az volt a jellemző, hogy az emberek „minden évben elmentek valahova”, és ez gyakran évről évre ugyanaz a hely volt, pl. „a te fesztiválod”. A lezárások feloldása óta viszont inkább az jellemző, hogy minden évben újfajta élményeket keresnek az emberek, ami persze pozitív fejleménynek is mondható, de a fesztiválok szempontjából a stabil mag csökkenését hozta, illetve kiszámíthatatlanabbá tette a közönség viselkedését.
Mind Castillo elmondta, nehezebb lett olyan várakozásokat kelteni a közönségben, ami miatt hamar megveszik a hetijegyeket, ami a szervezők számára az anyagi stabilitást jelentené. Ráadásul a kiszámíthatatlanság abban is jelentkezik, hogy eltűntek az olyan sarokpontok, amikre régen lehetett építeni. Így például az, hogy a lineup bejelentése után, illetve a fesztivál előtt kb. két hónappal megbízhatóan megugrottak az eladások. A covid óta előfordult a Mad Coolnál olyan is, hogy a lineup bejelentése nem hozott jelentős változást, aztán viszont egyszer csak a szervezők számára nem is látható okból mégis megugrottak az eladások.
Kapcsolat a közönséggel
Már a covid előtt is komoly kérdés volt a fesztiválok számára, hogy mivel tudják egyedivé tenni magukat, mivel győzik meg a közönséget (legalábbis a nem helyi fiatalokat), hogy a nagyjából hasonló fellépőket kínáló események közül pont ide érdemes jönni. Mint Bóna Márk mondta, a (nyugati mércével mérve) olcsó repülőjegy, belépő és étel-ital mellett már régóta a marketing középpontjában állt a „Sziget vibes”, a színes közönség és különleges, békés környezet.
Utóbbi nem egy adottság, ami befektetés nélkül is megvan. Bóna elmondta, hogy 2025-ben a Superstruct belement abba, hogy a Sziget többet költsön a dekorációra, pedig kézenfekvő lett volna, hogy költségvetési nehézségek esetén ezen a látszólag kevéssé fontos kiadáson spóroljanak. Mint Bóna elmondta, a Sziget tényleg annyira szép lett, hogy az rengeteg posztot eredményezett a közösségi médiában, aminek aztán volt hatása a jegyeladásokra is, ha nem is feltétlenül pontosan számszerűsíthető mértékben.
A közönséggel kialakított kapcsolat fontos része volt a „meet the team” reggeli, amin a csapat és a közönség tagjai is részt vettek; a szigetesek jegyzetelték az ötleteket, és volt, amit meg is valósítottak. Jó visszajelzés volt, hogy az egyik évben egy pár visszatért, és elmondták, mennyire jól esett nekik, hogy az összes előző évi ötletüket megvalósították. Az ilyen események is hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek a magukénak érezzék a fesztivált – mondta Bóna, aki azt is elárulta, hogy az eseménynek volt fájdalmas aspektusa is, nevezetesen az, hogy reggel 10-re szervezték.
A Mad Cool is mindig kikéri a közönség véleményét, Cindy Castillo szerint idén 20 ezren töltötték ki a kérdőívüket. Mint mondta, néha meglepi a szervezőket, hogy mire vágynak a látogatók. 2025-ben például a közönségigények miatt lett kevesebb a színpad: nyolcról ötre csökkentették a számukat, és kettő helyett csak egy – 65 ezer fős – nagyszínpadot csináltak. A kevesebb színpad mellett szintén a közönség kívánsága volt, hogy egy-egy fellépőre több idő jusson, mert belátták, hogy nagyobb élményt nyújt egy-egy fellépő teljes koncertje, mint egy 40 perces sűrített fesztiválkoncert.
A zeneipar is látja, hogy szükség van a fesztiválokra
A beszélgetés végén a közönségből hangzott el az a kérdés, hogy a fesztiválok hogyan tudnak versenyezni a stadionkoncertekkel, amire Cindy Castillo egyszerűen válaszolt: nem tudnak. Ahogy Bóna Márk összefoglalta: azoknak az előadóknak, akik tudnak stadionkoncertet csinálni, ez egyértelműen jobban megéri. Nagyobb jegybevételt tudnak elérni, a produkció minden részletét ők maguk kontrollálják, nem kell a színpadon másokkal osztozniuk – ráadásul ha olyanok a körülmények és az érdeklődés, akár duplázni, triplázni is lehet, ami tovább növeli a bevételt. (Az elmúlt pár év számai egyértelműen mutatják, hogy erre sok sztár rájött.)
Ugyanakkor Cindy Castillo hozzátette azt is, hogy a zeneipar tudja, hogy milyen fontosak a fesztiválok az iparág szempontjából. Míg egy stadionkoncerten legfeljebb egy – sokszor mérsékelt érdeklődést keltő – előzenekar van, a fesztiválok az új előadók felfedezésének fontos helyszínei az esetleg csak a headliner miatt kilátogató közönség számára is. Castillo az Imagine Dragons példáját említette, akik rokonszenves módon azzal járulnak hozzá a fesztiválok fennmaradásához, hogy ha az egyik évben önálló stadionturnét szerveznek, akkor a következő évben inkább a fesztiválokat látogatják végig.
A fesztiválok fontosságára és életképességére több szempontból is felhívta a figyelmet a beszélgetés. Bóna Márk például arról beszélt, hogy a klubszíntérről kinövő zenekarok számára milyen fontos, hogy a fesztiválokon egyre nagyobb színpadokra juthatnak el. A Sziget és a Mad Cool mérete alatti fesztiválok a helyi közönség számára meghatározó, „mindenkinek ott kell lennie” típusú események. Castillo szerint ezek a kisebb fesztiválok emlékeztetik a nagy produkciókon dolgozókat arra, hogy milyen fontos, hogy megmaradjon a fesztiválszervezés „lélekkel teli, romantikus oldala”, amit néha hajlamosak elfelejteni.
A Mad Cool munkatársa szerint régóta mondogatják, hogy „túl sok a fesztivál”, de ez csak akkor igaz, ha minden többnapos eseményt beszámítanak. Ő úgy látja, hogy sokféle rendezvény nemcsak hogy elfér egymás mellett, de jót is tesznek egymásnak: a kis fesztiválok sikere a nagyokat is segíti, és ez fordítva is igaz.
Képek: Sziget Facebook / BuSH Facebook
Kapcsolódó tartalmak
