Belecsöppenni egy zseniálisan felépített álomvilágba – Fenyő Miklós, 1947-2026

78 éves korában elhunyt Fenyő Miklós, a magyar dalszerzői közösség egyik meghatározó tagja. A Dalszerző magazin 18. számában megjelent méltatással emlékezünk rá.

Amikor kitört a budapesti limbó-láz, egy éve már egy ország ünnepelte azt a zenekart, amely a hatvanas évek sikerei után majd egy évtizedig gyakorlatilag a parkolópályán működött itthon. Amikor megkapták újra a lehetőséget, hogy villámgyorsan lemezt készítsenek rock and roll-műsorukból – amelynek magyar dalai még meg sem születtek –, Erdős doktor éppen nyaralt, és nem tudott a dologról, mert ha tudta volna, nem engedi Fenyő Miklóst és zenekarát stúdióba.

Ez a nagy magyar rock and roll-svindli, hiszen a Csókkirály és a többi gigasláger pár nap alatt készült el ott: a Hungária zenekar Rock and roll party című albumából, majd az azt követő Limbó-hintó kislemezből, a Hotel Mentholból vagy az Arénából az eltelt évek során összesen több mint hárommillió fogyott. Kérem?

Mindenki jól járt, a legjobban mi, hiszen 2016-ban pontosan ugyanúgy kívülről énekli mindenki a dalokat házibulitól koncertig, esküvőtől vállalati karácsonyig, a Szent István parktól Nemesmedvesig, mintha mi sem történt volna. Popzene és hagyomány köztudottan rossz viszonyban van egymással Magyarországon, Fenyő dalai és szövegei viszont mintha mindezen kívül állnának.

Kívül, hiszen zseniálisan felépített álomvilágba belecsöppenni pont az időtlenséget jelenti. A korabeli újságírók számon kérték, sőt negatívumként könyvelték el a Hungária rock and roll-show-ján, hogy ez a fajta világ sosem létezett Magyarországon, nem foglalkozik a valósággal. A fikció soha nem látott népszerűséget hozott, sőt Fenyő még ezen is túl tudott lépni, hiszen break korszakában írt szövegeinek hatása egyértelműen tetten érhetők Geszti Péter vagy Pajor Tamás munkáiban.

Valószínűleg ez a fajta érzékenység azért is működik kiválóan a frontember, zeneszerző, producer esetében, mert azon kevesek közé tartozik, aki „akkor ott volt”, azaz a rockandroll születésekor érkezett szüleivel 1956 novemberében az Amerikai Egyesült Államokba, és kisiskolás éveit kint töltötte. A család mégis hazatért, a kiskamasz Miklós csupa olyan élménnyel, amiről itthon újságokban olvasni nem lehetett, vagy csak nagyon elvétve lehetett hallani-látni – azt is leginkább negatív értelemben. Rock and roll!

A legenda szerint a tinédzser zenész az akkor már hatalmas névnek számító S. Nagy Istvánt hívta fel remegő hangon egy telefonfülkéből, hogy hallgassa meg akkori zenekarának dalait, amit a jövendő mentor S. Nagy meg is tett, kijavította, megszerkesztette a dalszövegeket, és nem utolsósorban bevezette Fenyőt a hatvanas évek magyar zeneiparának hátsó udvarába. Sztár, Syconor, Hungária, Miki, Modern Hungária, Fenyő Miklós.

Már a Hungária megalapításának évében megjelenhetett első kislemeze (Ne vedd el az időm / Percekre eláll a szavam), majd egy évvel később, 1968-ban első helyezést ért el a Ki mit tud?-on Csavard fel a szőnyeget, Ha szól a Rock and roll, Nem bújok én többé már a subába című dalaikkal. Innen úgy tűnt, egyenes az út a legnagyobbakig, ezt a képet erősítette az 1970-es Koncert a Marson album. Ám az ezt követő évek nem egészen így alakultak, hiszen bár rendszeresen turnéztak a Szovjetunióban, és legfőképpen az NDK-ban, Lengyelországban, Nyugat-Berlinben az NSZK-ban, sőt a Metronóm ’77 fesztivál közönségdíjasai lettek, az ugyanekkor készült Beatles-láz című lemez hanganyagát az MHV letiltotta. Fenyő Miklós és Erdős Péter nem igazán kedvelte egymást.

Ebből a perspektívából nézve egészen elképesztő, hogy 1980-tól Fenyő Miklós olyan – sokszor hisztérikus – sikereket ért el dalaival és dalszövegeivel, amilyet nagyon kevesen. Sőt. A nyolcvanas évek második felétől a kilencvenes évek elejéig producer és menedzser is, ő fedezte fel Szandit, gondozta a Step zenekar produkcióját, és mint Rockandroll fater Fenyő Dáci zenekara, a Park (nyilván!) együttes munkáit is ő felügyelte.

1998-ban a Budapesti Operettszínház bemutatta Hotel Menthol című musicaljét, amit még nagyobb sikerszéria követett 2001 októberétől: ekkor mutatták be a Made in Hungaria című önéletrajzi zenés játékát a József Attila Színházban, melyben saját életútja mellett még Jerry Lee Lewist is megszemélyesítette. Ennek filmadaptációja 2009-ben készült el. 2006. május 20-án mutatták be második musicaljét a József Attila Színházban, Aranycsapat címmel.

Szöveg: Bihari Balázs

Fotó: Fenyő Miklós Facebook