„Belőlem csak jövőd jósolhatod” ‒ Három, generációkon átívelő Bereményi-dalszöveg

A magyar dalokról és dalszerzőkről szóló sorozatunk második epizódjában Bereményi Gézát köszöntjük. A Dalszerző tematikus videósorozatában Szepesi Mátyás gitáros, énekes és dalszövegíró kulisszatitkokat és érdekességeket oszt meg a magyar populáris zene új és régi történetéből. Minden videót egy részletes cikk és egy playlist is kísér, amelyek itt, a dalszerzo.hu-n érhetőek el. 

A 80. születésnapját 2026. január 25-én ünneplő Bereményi Géza szépírói és filmes munkássága okán akkor is a magyar kultúra megkerülhetetlen személyisége lenne, ha nem írt volna dalszövegeket. Íróként több mint két tucat kötet, forgatókönyv, rendezőként nyolc film őrzi a keze nyomát. Sok alkotó boldog lenne ekkora terjedelmű életművel, Bereményi azonban emellett többszáz dalszöveg szerzője is ‒ egyes források csak a Cseh Tamással közösen írt (kiadott és kiadatlan) dalaik számát ezres nagyságrendűre becsülik. Úgy tud belebújni a vándorénekes és a fiatal díva bőrébe is, hogy végig önmaga marad. Cikkünk három dalon keresztül mutatja be Bereményi széles eszköztára ellenére elvéthetetlen stílusát és azt, hogy dalszövegei egymást követő generációk értelmezésében is mennyire hitelesen szólalnak meg. (Minden dalból összegyűjtöttünk az eredeti mellett két-három feldolgozást különböző korokból; ezek a lejátszókban hallgathatók meg egymás után.)

Cseh Tamás: Csönded vagyok

Cseh Tamás és Bereményi Géza munkássága már önmagában legendás: egynapi ismeretség után kezdtek el közösen dalokat írni. A két alkotó az első két dal megírása után összeköltözött és százával ontotta a további szerzeményeket – sokáig tét nélkül, csupán az alkotás öröméért. A Cseh Tamás dalok szövegei teljesen új irányt jelöltek ki a hazai dalköltészetben. Az egyszerű struktúrában gondolkodó, sokszor az élőbeszédet idéző sorok, a konkrét nevek és helyek referenciái első ránézésre ugyan eszköztelenebeknek tűnnek, mint a „bátrabb” kortársai, Bródy vagy Földes László „Hobo” szövegei. Mégis, valójában a szövegek sorai között rafináltabban bújik meg a politikai rendszertől való távolságtartás üzenete.

A szerzőpáros intenzív alkotói együttműködését hétéves szünet szakította meg a nyolcvanas években. A hiátust lezáró Új dalok 1990-ben az egymásra találás örömének hála mérföldkő lett pályafutásukban. Az albumon olyan gyöngyszemek szerepelnek, mint A jobbik részem, a Rajtammaradt télikabát vagy a Csönded vagyok. Utóbbi története filmbe illő: Bereményi az első versszakot készen kapta, egy házaspár küldte el neki lezárt borítékban nem sokkal korábban elhunyt tizenhét éves fiuk végakarata szerint. Az akkor már rengeteg énekesnek szövegeket szállító Bereményi a legmegfelelőbb helyre, Cseh Tamással közös alkotói univerzumába vitte el az önmagában is zseniális és rendhagyó töredéket, és méltó módon folytatta és fejezte be azt. A két versszakkal, és az első versszak variációjával kibővített dalszövegben a meghökkentő és erős nyitóhelyzetet követően a balladai homály eszközeivel érte el, hogy az értelmezési lehetőségek tere páratlanul tág legyen.

Dés László–Bereményi Géza: Nagy utazás (előadó: Presser Gábor)

A Nagy utazás – stílszerűen – kanyargós utat járt be, míg elnyerte végleges formáját. Dés László a dalt eredetileg egy színházi darabhoz írta, innen „mentette át” Koltai Róbert akkor készülő első filmjéhez, a Sosem halunk meghez. A rendező azt szerette volna, ha Somló Tamást énekelné el, ő viszont az akkoriban megjelenő szólólemeze miatt visszautasította a lehetőséget. A hangmérnök javaslatára Presser Gábort kérték fel, akinek előadása már a teszthallgatáson könnyeket csalt Koltai szemébe. A film és a dal 1993-ban jelent meg, amikor a rendszerváltás eufóriája már erősen foszladozott, és mindannyian szembesültünk azzal, hogy a politikai-gazdasági átmenet nem lesz sétagalopp. Talán nem is véletlen, hogy a Kádár-korra sokszor nosztalgikusan emlékező film hatalmas siker lett. A dal szövege is nosztalgikus lelkiállapotból építkezik: emlékeket idéz fel, méghozzá azok minden keserédes ellentmondásával együtt. Ahogyan a Csönded vagyok esetében, úgy itt is homályban maradnak a konkrét szereplők – ez a nyitottság viszont teret enged annak, hogy a hallgató saját történeteit, saját életének meghatározó alakjait vetítse bele a dalba, ami számos generációs himnusz sajátja. A dalban a búcsú története bontakozik ki. A lírai én attól köszön el, aki megtanította, hogyan szeresse az életet, és hogyan tekintsen kalandként az útkeresésre. Dés László finoman „okos pop” bossa novája és Presser Gábor érzékeny előadása – amely végigköveti a lírai én újra és újra feltörő elbizonytalanodását – együtt emelte a számot a magyar könnyűzene időtálló darabjai közé. Nem véletlen, hogy a Nagy utazás születését követően évtizedekkel később is rendszeresen felcsendül a rádiókban, ahogy az sem véletlen, hogy megszámlálhatatlan feldolgozás született belőle. Bereményi Géza szövege több mint harminc év távlatából is ugyanazzal az erővel talál célba, függetlenül az öreg vállfaárus eredeti történetétől.

Dés László‒Bereményi Géza: Vetkőzés (előadók: Udvaros Dorottya és Somló Tamás)

Ez a különleges dal eredetileg Udvaros Dorottya 1985-ös Átutazó című lemezén jelent meg. Az album napjainkra kultlemezzé vált, nem véletlenül: friss alkotói energiák váratlan szerencsés találkozása. Udvaros, aki évi három film főszereppel a korszak legsikeresebb és legtehetségesebb fiatal színésznője volt , épp szülési szabadsága „előszobájában” állt. Az albumot fiával a szíve alatt énekelte fel, a várandósság minden várakozásával és érzékenységével. A zenét jegyző Dés László ekkora elismert jazz-zenész volt, aki a session munkák mellett már filmzenéken is dolgozott, de a popzene térképén ezzel az albummal tette le névjegyét.

A lemezen játszó előadók névsora a mai napig magáért beszél: Horváth Kornél ütőhangszerek, László Attila (Charlie) gitár, Solti János (LGT) dob, Szakcsi Lakatos Béla zongora, Tolcsvay László szájharmonika, Gőz László pozan. Modern, új gondolkodásmódot közvetítő alkotás, amely kilépett a korszak női előadóit körülvevő kategóriákból és saját hangon szólalt meg, rengeteg irodalmi utalással és a Bereményire máshol is oly jellemző elvágyódással. Poós Zoltán az Átutazót a lemez 40. születésnapján így jellemezte: „a kalandvágyat, a kalandvágyból itthon maradást dokumentáló album, amely egy generáció fétistárgya lett.”

A Vetkőzés szövege teljesen más térben játszódik, mint az előző két Bereményi dal. A játékos frivol közeledést intellektuális nézőpontból megéneklő dal szereplői egy erős nő és egy türelmes férfi, akik párhuzamosan élik meg és beszélik el, hogyan oldódnak fel határaik a szenvedély által. Ez a bravúros dal azóta is páratlan darab a hazai szövegírásban.