„Bóbita, bóbita játszik, szárnyat igéz a malacra”

Ma ünnepli születésnapját a magyar népzene őrzésének és értéke közvetítésének kulcsfigurája, Sebő Ferenc. Kossuth-díjas zenész és népzenekutató, 1996 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, a hazai táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő-együttes alapítója. Zenekarával számos magyar költő versét zenésített meg (így Weöres Sándor, József Attila, Nagy László), amely dalok generációk gyermekkorában kaptak helyet. A Fölszállott a páva televíziós műsor zsűrijének volt tagja. Hangja a Bartók Rádióban rendszeresen hallható; a nemrégiben bemutatott, a hetvenes években játszódó Magyar Menyegző című filmben is szerepel. Az Artisjus Könnyűzenei, Jazz, Népzenei Átdolgozási Bizottság és Népzenei Átdolgozási Bizottság elnöke.

„A mi színpadi viselkedésünket talán az határozta meg, hogy nem indultunk »hivatalos« művészeknek. De lehet, hogy egyszerűen csak az alkatunk ilyen. Lényeg az, hogy én magam sem szeretem, amikor a színpadon »váteszek« vannak, és nem is akarok, de nem is tudok így viselkedni. Ezért lett a mi produkciónk másképp produkció, mint ahogy az előttünk jártaké. A »művészet«, tehát a nyilvános fellépésünk a József Attila versekkel kezdődött. Berek Katival csináltunk egy műsort az Egyetemi Színpadon, majd a 25. Színházban. Már az is nagy fegyvertény volt, hogy a József Attila verseket énekeltük, hiszen ez »bomlasztást« jelentett az akkori pódium műfajban” — olvahatóak gondolatai a Sebő-együttes munkásságáról a Kultúra és Közösség interjújában 1975-ből.

Sebő Ferenc a BME Építészmérnöki Karán, később a Zeneművészeti Főiskolán tanult. A hetvenes években többek között a Népművelési Intézet kutatái osztályának volt előadója. Csak néhány adat a sok közül, amelyet a Révai lexikon jegyez a tekerőlanton is játszó zenész és népzenekutató munkásságáról. A vele készített Dalszerző interjú itt olvasható.