Brexit: Nagy-Britanniában nem vezetik be az EU szerzői jogi irányelvét

Egy munkáspárti képviselő kérdésére árulta el Chris Skidmore, az egyetemekért, tudományért, kutatásért és innovációért felelős brit miniszter, hogy miután Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, a kormány nem tervezi, hogy az ország szerzői jogi törvénykezését összhangba hozza az EU 2019 márciusában elfogadott szerzői jogi irányelvével. Ha lesznek változások a szerzői jogi szabályozásban, akkor azokat a brit törvényhozás saját hatáskörében fogja meghozni – fogalmazott a miniszter.

Az irányelvet rendkívül hosszú egyeztetési, lobbizási folyamat végén fogadta el az Európai Parlament, és ebben brit zeneipari szervezetek is részt vettek. Mint arról korábban írtunk, egy felmérés szerint a zeneiparban dolgozók mindössze 2%-a gondolta úgy 2018-ban, hogy a Brexit pozitív hatással lesz a munkájára. Így érthető, hogy a brit zeneipari szervezetek reakciója az, hogy követelik: legalább az irányelv célkitűzéseinek megfelelően alakítsák át a brit szerzői jogot is; valamint felajánlották segítségüket, illetve konzultációt kértek az illetékes politikusoktól.

A Music Manager’s Forum vezetője például úgy fogalmazott, hogy „a szerzői jogi irányelv nemcsak a value gapről szólt, hanem sokkal többről: arról, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozást úgy alakítsuk át, hogy az a brit zene sikeréhez a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsa.” Ezért szerinte „létfontosságú”, hogy az irányelv egészének megfelelően alakítsák át a szerzői jogi törvényeket. Hozzátette, hogy míg a választási kampányban a konzervatívok „tisztánlátást és bizonyosságt” ígértek (vagyis azt, hogy végre véghezviszik a Brexitet), a zenészek, dalszerzők, alkotók alig néhány nappal a január 31-i kilépés előtt ennek éppen ellenkezőjével szembesülnek. A PRS For Music vezetője szintén a bizonytalanságot emelte ki nyilatkozatában, és ezt mondta: „felszólítjuk a kormányt, hogy a gyorsan és világosan fejtse ki, hogyan biztosítja majd, hogy az Egyesült Királyság vonzó maradjon a kreatív iparágak számára”.

Mivel a világ harmadik legnagyobb zenei piacáról, az egyik meghatározó nemzetközi zenei központról van szó, a kérdés nemcsak a brit, hanem a globális zeneipar egésze számára fontos.