CD milliárdosoknak: sokkal több pénzért pont ugyanaz

Zeneipari hírösszefoglaló

2026. október 7.

Rónai András
Az Empty Pockets az Abbey Road Studióban, fotó: Olivia Ridge

DESH és Young Fly dala még jobban uralta a nyári YouTube-toplistákat, mint az előző két évben. A Sony 260 ezer deepfake-dalt távolíttatott el az online platformokról; a számuk fél év alatt megduplázódott. Dél-Kelet-Ázsia a „viralitás egyik epicentruma”, 1,2 milliárd havi felhasználóval. Sok globális sláger onnan indul el, ezért a majorök fokozzák a jelenlétüket; de „kétirányú a forgalom” a globális piac és a régió között. Az Empty Pockets speciális CD-t kínál a milliárdosoknak: 93 millió forintba kerül, de nincs hozzá semmi extra. Ugyanez a zenekar már több mint 100 ezer CD-t küldött szét, csak a postaköltségért. A Suno „jóval meghaladta” a 2 millió előfizetőt, összesen pedig 100 millió körüli felhasználójuk van. Megjelent a Music Hungary-díjra jelöltek listája.

A nyár YouTube-slágerei: DESH és Young Fly Kiskece című dala magasan vezet

Az IFPI is visszaigazolta, hogy nincs Európában (vagy talán a világon) annyira domináns helyi előadó, mint nálunk DESH. A nyár különösen az ő terepe az utóbbi években: 2024-ben a Strawberry, 2025-ben a DESH & Young Fly & Azahriah: PANNONIA volt a nyár egyértelmű slágere.

2026-ban pedig DESH és Young Fly Kiskece című dala, ami majdnem kétszer akkora, 14 milliós nézettséget szedett össze, mint a második helyezett Jól leszek újra, Nagy Bogi és DESH dala (8 millió megtekintés a nyáron). Ilyen nagy különbséggel és ekkora nézettséggel nem uralták az előző két nyarat DESH(ék) slágerei; a PANNONIA 6,9, a Strawberry pedig 11,4 milliós nézettséggel lett első. A Kiskece két hetet leszámítva az első helyen állt a heti toplistákon (a Nem éri meg és az SUV 2 szorította ki egyszer-egyszer). A nyári top 10-ből öt dalban szerepel valamilyen formában DESH.

A nyár legnépszerűbb előadóinak listáját az alapján állítjuk össze, hogy a top 100-ak összesített nézettségének mekkora részét szerzik meg. A listában most nem az eleje a legérdekesebb, hanem VINI feltörése, aki immár Azahriah elé került. Nagy Bogi lejjebb került két hellyel, és ahogy korábban írtuk, eddig minden nagyobb sikerét másokkal együttműködve érte el. A télen igen jól teljesítő VZS a 10. helyig csúszott vissza.

A top 10-be egy új előadó került be, Bazsi x Ferdy duója, akik szerzői is a Gindo című slágerüknek. A zenét író Bazsival kapcsolatban a kiadó, a House Of Bedlam hangsúlyozza, hogy nyolcéves kora óta zenél, gitározik, énekel, szövegeket és dallamokat ír. A dalban gitár és tambura is hallható.

Nyári YouTube top 10 (zárójelben a nézettségek, millióban)

  1. DESH & Young Fly: Kiskece (14,1)
  2. Nagy Bogi Jól leszek újra feat. DESH (8,1)
  3. DESH & Young Fly & Azahriah: TIP TIP (6,5)
  4. Shakira & Burna Boy: Dai Dai (6,4)
  5. KKevin & T. Danny: NEM ÉRI MEG (6)
  6. Desh & Young Fly: OHMAMMA (6)
  7. Desh & Young Fly & Azahriah: PANNONIA (5,9)
  8. ByeAlex és a Slepp & Nagy Bogi: nem hiszek (5,6)
  9. Bazsi x Ferdy: GINDO (5)
  10. Bruno: Kik ezek feat. Kkevin, VINI (4,8)

A nyár legnépszerűbb előadói (zárójelben a top 100 össznézettségből megszerzett arány)

  1. Desh – 21,6%
  2. Young Fly – 16,8%
  3. KKevin – 12,1%
  4. T. Danny – 10,5%
  5. VINI – 9,6%
  6. Azahriah – 7,9%
  7. Bruno – 7,7%
  8. Nagy Bogi – 7,6%
  9. ByeAlex – 3,3%
  10. VZS – 2,7%

Az adatokat a YouTube Népszerű zeneszámok listájából vettük,  ahol nemcsak a hivatalos klipek nézettsége számít, hanem az összes, az adott dalt tartalmazó videóé. Így a hivatalos klipekétől a fenti nézettségek eltérhetnek.

260 ezer deepfake dal – csak a Sony művészeivel

A Sony Music Group több mint 260 ezer deepfake – vagyis a kiadó valamelyik előadóját utánzó, annak nevével is visszaélő – dalt távolíttatott el az online platformokról. Ez igen komoly mennyiség, főleg, hogy egyetlen – bár major – kiadóról van csak szó. Még aggasztóbb a számok növekedésének mértéke. A kiadó márciusban hozta nyilvánosságra, hogy 135 ezer deepfake videót távolíttattak el addig, vagyis fél év alatt a mennyiség a duplájára nőtt.

„Keményen dolgozunk azon, hogy megvédjük a művészeink jogait, és elvárjuk a platformoktól, hogy gyorsan cselekedjenek, valamint hogy megakadályozzák az egyszer már eltávolított tartalmak újbóli feltöltését – egyre nehezebb a dolgunk” – nyilatkozta a Sony szóvivője a Billboardnak.

A lap arról ír, hogy a deepfake-ek elleni küzdelmet az Egyesült Államokban az is nehezíti, hogy a jogi helyzet meglehetősen bonyolult, nincs egyetlen, szövetségi szintű jogszabály, amire a jogtulajdonosok hivatkozhatnak. Ehelyett a kiadók és stream platformok közötti tárgyalásokban kialakult eltávolítási eljárások működnek. (Érdemes itt megjegyezni, hogy az európai AI Act augusztusban életbe lépett szabályai szerint a deepfake tartalmakat egyértelműen meg kell jelölni. Ez azonban az átláthatóságra vonatkozó szabály, amiből az eltávolíttatás nem következik.)

A szövetségi szintű NO FAKES törvényjavaslat szerint magánszemélyek perelhetnének, ha az engedélyük nélkül használják fel a róluk készült képek vagy hangfelvételek digitális másolatát – bizonyos kivételekkel, pl. újsághírek, dokumentumfilmek, életrajzi művek, kritika, paródia stb. A javaslat szeptember végén került a szenátus elé, és bár a politikusok majdnem teljes támogatását élvezi, Ted Cruz szenátor kifogásai miatt nem lehetett szavazásra bocsátani. Szerinte a törvényjavaslat jelenlegi formájában nem szabályozza kielégítően a paródiák kérdését, és a szólásszabadságot sérti, hogy gyakorlatilag a tech platformok döntenék el, hogy mi számít paródiának.

Dél-Kelet-Ázsia „a viralitás egyik fő epicentruma”

A Universal a közel-keleti és ázsiai régióért felelős igazgatója, Adam Granite egy szingapúri konferencián beszélt Dél-Kelet-Ázsia jelentőségéről a globális zeneiparban; erről a Music Ally és a Music Business Worldwide  is beszámolt.

Granite a régiót „a viralitás egyik epicentrumának” nevezte. Mint mondta, nagyon sok a már okostelefonnal felnőtt, a közösségi oldalakon igen aktív és elkötelezett fiatal, és nekik köszönhetően „sok globális sláger innen indul el”. Öt dél-kelet-ázsiai piac együttvéve 1,2 milliárd havi aktív felhasználót jelent a platformoknak.

Emiatt természetesen a globális sztárok is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy jelen legyenek a térségben, másfelől pedig a majorök is fokozzák a helyi aktivitásukat. A Universal nemcsak kiadóként, hanem menedzsmentként is működik itt, több mint 130 előadóval dolgoznak. Emellett kiadókat, zeneműkiadókat, terjesztőket vásárolnak fel.

Granite szerint „egészséges kétirányú forgalom van” a dél-kelet-ázsiai és a globális piac között. A helyi repertoárok is egyre inkább jelen vannak a világban, ami nemcsak a K-popot, J-popot és egyre inkább a kínai C-popot jelenti – hiszen például a vietnámi zene második legnagyobb piaca az Egyesült Államok.

Empty Pockets: speciális CD milliárdosoknak, 93 millió forintért – ugyanazzal a tartalommal

Ügyes marketingtrükköt talált ki az Empty Pockets zenekar: Dear Billionaire című lemezüket a dollármilliárdosok 285 ezer dollárért (93 millió forintért) vehetik meg. Fontos, hogy ezért nem jár semmi extra: pont ugyanazt a CD-t kapják ezért a pénzért, amit mások 20 dollárért. „Nincs plusz zene, jobb csomagolás, aláírás, privát koncert, különleges hozzáférés vagy bármi egyéb előny.” Az előrendelő oldalon meg kell esküdni (!) arra, hogy a vásárló tényleg milliárdos; mint írják, nem kérnek erről semmi igazolást, tehát bemondásra elfogadják. Kérik, hogy aki csak simán multimilliomos, az ne vegye meg a milliárdosoknak szóló ugyanolyan CD-t.

A Dear Billionaires című lemezt egyébként az Abbey Road Studióban rögzítették (ott készült a nyitóképünk), a dalok „a szerelemről, pénzről, forradalomról, túlélésről, sütikről és a tűlevelűekről szólnak; végső soron a munkásosztály régi kérdését teszik fel: kire támaszkodhatsz egy olyan világban, amit nem te alkottál és nem te irányítasz?”

Nyáron a zenekar énekes-gitárosa, Josh Solomon a Hypebotra írt egy cikket a zenekar megközelítéséről (az új lemezt még nem említve). Pályájuk elején ők is a kapuőröket keresték: „azt reméltük, hogy ha egy megfelelő ember meglátja bennünk a potenciált, akkor megnyitja a megfelelő ajtót, amitől beindul egy láncreakció és a végén egy működő zenekarból sikeres zenekarrá leszünk.” Egy online marketingkurzus hatására megváltoztatták a hozzáállásukat: azt a kérdést tették fel, „mi az, amit mi magunk fel tudunk építeni?”

Ezután is évekig kísérleteztek különféle megoldásokkal, amik helyettesítik a tömegmarketinget, aminek a célja az, hogy „minél több embernek legyen valami halvány fogalma arról, mi ez a zenekar”. Mivel nekik nem volt erre költségvetésük, „meg kell találnunk azokat, akik potenciálisan érdeklődnek irántunk, és nekik okot adni arra, hogy elkezdjenek kialakítani velünk egy kapcsolatot; aztán ennek az elmélyítésén kell dolgoznunk.”

Az egyik megoldásuk az, hogy ingyen kínálnak a honlapon egy válogatás-CD-t; a vásárló a postaköltséget és kezelési díjat fizeti. Az ajánlatot a Facebookon hirdetik. A vásárlók emaileket kapnak „ami bemutatja a zenekart, elmondja a történetünket, segít nekik felfedezni a katalógusunkat”; ezután jönnek az ajánlatok koncertjegyekre vagy a rajongói klubhoz való csatlakozásra.

Mióta ezt elindították, több mint 100 ezer CD-t adtak postára. „Egy Spotify-hallgató is értékes, de általában fogalmunk sincs, ki az az ember, nem tudjuk elérni, nem tudjuk elmondani neki, hogy mikor játszunk a közelében – esetleg az algoritmus megmutathatja ezt nekik. Ha valaki közvetlenül tőlünk rendel egy lemezt, a viszony alapvetően megváltozik” – írja Solomon.

Suno: jóval több mint kétmillió előfizetőnk van

A Suno vezérigazgatója, Mikey Shulman a Bloombergnek adott rövid interjújában elmondta, hogy több mint 100 millió felhasználójuk van. Azt, hogy közülük hányan előfizetők, nem árulta el, csak annyit, hogy „a legutóbbi nyilvánosságra hozott statisztikánk kétmillió előfizetőről és 300 millió dollár bevételről szólt. Azóta ezen már messze túlléptünk.”

Szintén nem árult el részleteket arról, hogy a kiadási oldalon a számítási költségek milyen magasak (ami a generatív AI egyik fő problémája a gazdaságosság szempontjából). Úgy fogalmazott, hogy félúton vannak két szélsőség között. Az egyik a streaming, ahol egy-egy dal lejátszásának költsége önmagában igen alacsony; a másik oldal az általános generatív AI, ahol igen magas egy-egy probléma megoldásának számítási költsége. „A zene művészet, ahol nem az egyetlen jó válasz megtalálása a feladat, és ahol nem lehet csak a mennyiség növelésével eljutni a megoldáshoz” – mondta.

Ahogy a Music Ally írja, néhány megjegyzése bizonyára felhördülést fog okozni. Például az, hogy azzal, hogy „sokan [a befektetők világában] a zeneipart kis üzletnek tartják, amibe nem akarnak belépni. Mi megmutattuk a világnak, hogy a zene valójában lehet nagy üzlet is, ami fontos szerepet tölt be az emberek életében, és hatalmas növekedési potenciál van benne.”

Azt is mondta, hogy szerinte jó, hogy még nincsenek szilárd szabályok az AI-generált zenék felcímkézésére, ugyanis a technológia folyamatosan változik. Széles a spektrum: „onnan, hogy valaki beírt néhány szót egy mezőbe, odáig, hogy egy hivatásos zenész az utolsó apró igazításokat AI segítségével teszi meg.” Szerinte nem volna helyes, ha a címkézési szabályokat egyetlen iparági szereplő határozná meg. (Ezzel feltehetően a nyáron megjelent, több zeneipari szereplő által is támogatott javaslatra célzott.)

Bejelentették a Music Hungary-díj jelöltjeit

November 16-án ötödik alkalommal adják majd át a Music Hungary-díjakat, elismerve a hazai zeneipar kiemelkedő szakmai és művészi teljesítményeit. A szakmai bizottság és a szövetség elnöksége által összeállított shortlist a honlapon megtekinthető. A már megszokott kategóriákban megnevezett öt-hat jelölt mindegyike területének kimagasló képviselője – a jelölésekhez gratulálunk.

 

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Bejegyzés megosztása
Ázsia deepfake DESH marketing Music Hungary Sony Suno toplista virális youtube

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük