Cseh Tamás öröksége

Már másfél évtizede nincs közöttünk, mégis túlzás nélkül kijelenthetjük 2025-ben, hogy Cseh Tamás neve fogalom. Az egyszerűen, őszintén, egy szál gitárral is szuggesztíven előadott dalok révén már életében kultikus alakká vált, és a kultusz azóta sem halványult el. Tábortüzek mellett, lemezeken, filmeken, vidéki művelődési házakban és nagykoncerteken egyaránt felcsendülnek az ikonikus dalok melyek túlnyomó részét Bereményi Gézával közösen jegyezte. Hol gyökereznek a dalok, mi a titkuk, miért működnek ma is? Ha vitathatatlanul megválaszolni nem is lehet, körbejárni mindenképpen érdemes ezeket a kérdéseket. – Csengey Balázs, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Cseh Tamás Archívum kutatója erre vállalkozott a dalszerzők napján megjelent Bookazin hasábjain.

Csengey Balázs írása a legendás énekes-dalszerző életművét járja körül, különös tekintettel a Bereményi Gézával és később Csengey Dénessel közös korszakokra. A cikk részletesen bemutatja, hogyan lett a képzőművészből a hetvenes évek egyik legfontosabb dalnoka, miként formálták a „helyzetjelentéseknek” nevezett dalaik egy egész nemzedék önképét, és hogyan alakult át Cseh Tamás hangja a rendszerváltás utáni időkben.

„Tamás könnyed franciás dallamai, Bereményi hétköznapi helyzeteket bemutató, mégis súlyos, epikus, konnotációval telített szövegei együtt kiváló szórakozást kínáltak kettejüknek, majd a baráti körnek is. A szokatlan hangú dalokban megfértek egymás mellett a heroikus gesztusok, a legendák, hősök, költök, történelmi személyiségek, Adyk, Lee van Cleefek, Balogh Ádámok és Dosztojevszkijek, de a pátosz mellett helyet kaptak a hétköznapi élet pillanatai, a büfékocsi sörfoltos abrosza, a tanulmányi kirándulás emléke, a reggeli közértlátogatás, a pomázi HÉV, vagy éppen az albérletkeresés is. Kicsit hasonló volt a Cseh Tamás és Bereményi Géza által megalkotott dal műfaj, amit „helyzetjelentéseknek” neveztek, mint Petőfi népies korszakának helyzetdalai.”

Csengey Balázs írása nemcsak zenei és irodalmi szempontból elemzi Cseh Tamás pályáját, hanem arra is rávilágít, miért tudnak ma is megszólalni ezek a dalok – tábortűz mellett, színházban, vagy épp új feldolgozások formájában.

„2009-es haláláig Cseh Tamásnak 18 lemeze jelent meg, melyet azóta is követtek újabbak, legutóbb a több száz kiadatlan dal közül válogatva adta ki 2024-ben a PIM-Cseh Tamás Archívum a Western dalokat vinylen. A dalok Tamás halála óta is velünk élnek, beégtek a köztudatba, szófordulatai sok esetben köznyelvi fordulatokká váltak. 

Az egy ember és egy szál gitár mögött szerzőtársak, barátságok, találkozások, történetek, nemzedéki sorsok, élmények, csalódások, fájdalmak és örömök bújnak meg a függöny mögött, közös örökségük, örökségünk a dalok, melyek nem csak a múltról, a jelenről is beszélnek, és a magyar kultúra szerves részévé váltak. Nem véletlen, hogy tábortüzek mellett egy szál gitárral, koncerteken teljes zenekarokkal is elhangzanak az ikonikussá vált dalok, de ezen túl a koncertszínházi előadások feldolgozásai is velünk vannak, hiszen a Frontátvonulás, a Mélyrepülés és a Levél nővéremnek II. napjainkban is feltűnnek különböző színházak műsorán, sőt, új produkciók is születnek Cseh Tamás életműve alapján, Másnap címmel a Csengey Dénessel közös kiadatlan dalok felhasználásával készült előadás három évadon keresztül volt műsoron, Füst a szemében címmel pedig a Bérczes Lászlóval készített Cseh Tamás beszélgetőkönyv dramatizált változatát is megnézheti a színházba vágyó.”

Nyitókép: Fortepan/Glósz András