Dalszerzők a könyvtárban

Október 7-én a Magyar Zene Háza könyvtárában mutatták be a 2025: a magyar dalszerzés éve alkalmából megjelent Dalszerző bookazint. A dalszerzők napja előestéjén tartott bensőséges rendezvényen Szűcs Krisztián készülő novelláskötetéről mesélt, az Artisjus-életműdíjas Geszti Péter a zene fiatalitó hatásáról vallott, Szabó Attila pedig zenei kisérettel mutatta be a folk és a könnyűzene fúziójának erejét. A Miénk itt a tér című Presser-dal közös eléneklése után dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója közös dalszerzők napi közösségi média kampányra hívta a dalszerzőket. A „Magyar zenei újjászületések a 20. században” alcímet viselő ünnepi kiadvány sajtónyílvános bemutatóján a magazinban megszólaló zenészek és a lap szerzői is részt vettek. 

Köszöntőjében dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója beszámolt a magyar kultúra napján, január 23-án, az NKA-val közösen meghirdetett 2025: a magyar dalszerzés éve eredményeiről. „Az ünnepi évet azal a céllal indítottuk három jelentős zenei jubileumot megragadva, hogy a rendelkezésünkre álló kommunikációs eszközökkel, rendezvényekkel ráirányítsuk a figyelmet arra, hogy a dalok mögött alkotó emberek vannak.” – mondta a főigazgató. 

Dr. Szinger András az év eredményei kapcsán elmondta, hogy az NKA Hangfoglaló Program erre az évre külön pályázatot hirdetett olyan audiovizuális tartalmak készítésére, melyek innovatív módon, látványosan és informatívan mutatják be a hazai dalszerzés múltját és jelenét. Ahogy arról Dalszerzőn nemrég beszámoltunk, a júniusban meghirdetett pályázat keretében kilenc projekt támogatásáról döntött is a Kollégium.

Szintén a magyar dalszerzés évének jelentős eredménye a megújult, Podcast-sorozattal, több és exkluzív tartalmakkal jelentkező dalszerzo.hu, valamint a most megjelenő bookazin is, amely a magyar dalszerzés éve apropóját jelentő három jubileumról – az első magyar nyelvű beat dal 60., Kodály és Bartók népzenegyűjtésének 120., és az operettszerző és jogvédő Huszka Jenő születésének 150. évforulója – kíván megemlékezni.

A főigazgatói köszöntőt követően Péczeli Dóri, a Dalszerző Podcast házigazdája a magazin három szereplőjével beszélgetett, ezzel adva ízelítőt a tartalomból. Szűcs Krisztián készülő könyvéről mesélt, amelyből először a frissen megjelent Dalszerző Bookazin-ban, olvashatunk részletet. „Régóta titkos vágyam volt, hogy a dalok mellett valami nagyobb léglegzetű dolgot is írjak” – árulta el a zenész a könyv keletkezéséről, amelynek az Utazás a kegyetlenbe munkacímet adta. Bár a magazinban közölt részletben a Krézi srác című dal keletkezésének izgalmas háttértörténetét ismerhetjük meg, a Heaven Street Seven dalszerzője szerint a könyvben szereplő történetek egyféle életrajzot is kiadnak.

„Nem az a kérdés, milyen hosszú az élet, hanem az, milyen széles” – fogalmaz a friss Artisjus-életműdíjas Geszti Péter a Bookazinban olvasható életútinterjúban, akit a bemutatón az öregség-fiatalság kérdéséről faggatott a házigazda. „Aki zenél, biztosan tovább él, de legalábbis boldogabban. Abban az időszakban, amikor nem zenéltem, sokkal jobban öregedtem – vallotta a hatvanegy éves dalszövegíró, aki szerint azt a táplálékot semmi nem adja meg, amit a zene. „Ráadásul lélektani szempontból is kiváló lehetőség arra, hogy megszabadulj a benned lévő feszültségektől” – mondta. Arra kérdésre pedig, hogy szerinte mi tesz igazán naggyá egy dalt, elmondta: „Nem az lesz a nagy dal ötven év múlva, aminek ma hatvanezres letöltése van, hanem az, amit az utókor is fel tud fedezni magának.”

A lapbemutató programját Szabó Attila, a Csík zenekar prímása zárta, aki előbb a beat és a folk találkozásáról mesélt, kiemelve e találkozás zenetörténeti és a saját élettörténeti jelentőségét. „Ötéves koromtól a beatzenén nőttem fel, hatéves koromtól hegedültem, de a főiskolai évek alatt a táncházmozgalomban fedeztem fel az autentikus magyar zenét. Akkor fedeztem fel, hogy a hegedün lehet “magyarul” is játszani. – mesélte – Ám sokáig hiába próbáltam vegyíteni a tradícionális magyar és a beatzenét, nem sikerült. A fordulópontot az jelentette, amikor a Kispál és a Borz koncerteken elkezdtünk popdalokat is játszani. Akkor összeállt a kép bennem: Bartókék száz évvel ezelőtt is épp azt javasolták a magyar népdal népszerűsítésére, hogy feldolgozásokat vegyítsenek az autentikusan előadott népdalok közé.”

A Csík zenekar feldolgozásokért felelős zenésze végül közös éneklésre hívta a jelenlévőket. Presser Gábor Miénk itt a tér című dalát kalotaszegi motivumokkal egybefűzve adta elő.

Az esemény zárásaként dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója a Dalszerzők napjára nagy közösségi média kampányra hívta a dalszerzőket. Október 8-án a szerzők (zeneszerzők, szövegírók) együtt jelzik a közönségüknek, a műveiket felhasználóknak és a döntéshozóknak egyaránt, hogy „A dal érték”. Teszik ezt a NEKED ÍROM A DALT közös szlogen és saját fotójuk megosztásával a közösségi média oldalaikon. A kampányról és arról, miként lehet csatlakozni itt írjuk a részleteket.

A Dalszerző Bookazin megrendelhető itt továbbá elérhető országszerte a könyvesboltokban.

Fotók: Labancz Viktória