Egész napos Kaláka-ünnep a Magyar Zene Házában
2025. szeptember 18.
Szeptember 27-én a Magyar Zene Házában kicsik és nagyok a Kaláka zenekart ünneplik, amely már több mint fél évszázada azon dolgozik, hogy a magyar költészet a zenén keresztül minél több emberhez eljusson. Lesz gyerekkoncert, filmvetítés és a felnőtt korosztálynak szóló esti nagykoncert is, ahol a jól ismert dallamok mellett ritkábban felcsendülő dalok is helyet kapnak.
Kevés olyan magyar együttes van, amely egyszerre képes megszólítani a legfiatalabbakat, a felnőtt közönséget és az irodalom iránt érdeklődőket is. A Kaláka 1969. november 26-án alakult Budapesten, és neve – amely az erdélyi közös munkát, a „kalákát” idézi – tökéletesen kifejezi ars poeticájukat: együtt, egymásért, közösen teremteni értéket. Az alapítók között ott találjuk a Gryllus testvéreket, Vilmost és Dánielt, akik azóta is a zenekar motorjai.
A Kaláka már a kezdetektől sajátos utat választott: nem a populáris könnyűzene trendjeit követték, hanem költők verseit zenésítették meg. Ez a vállalás idővel a védjegyükké vált és műsoraikban Arany János, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor vagy éppen Kányádi Sándor versei kaptak új életet – ráadásul gyerekek ezrei tanulták meg tőlük első verseiket énekelve.
Az évtizedek során számos lemezt adtak ki, turnéztak a világ minden táján Amerikától Japánig, Latin-Amerikától Európa nagyvárosaiig. Nemzetközi koncertjeiken a magyar nyelvű költészetet vitték színpadra, ezzel a diaszpóra közösségeinek is fontos identitáserősítő élményt adva. 1980 óta szervezik a Kaláka Folkfesztivált, amely előbb Diósgyőrben, később Egerben vált a magyar nép- és világzenei élet meghatározó találkozóhelyévé.
A szakma és a közönség elismerése sem maradt el: a Kaláka Kossuth-díjat, Prima Primissima díjat, Magyar Örökség díjat és számos más kitüntetést vehetett át. Ezek mögött azonban nem csupán a kimagasló zenei teljesítmény, hanem egy kulturális misszió is áll: a Kaláka fél évszázada fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a magyar költészet zenén keresztül jusson el minél több emberhez.
A szeptember 27-i Kaláka-nap délelőtt gyerekkoncerttel indul, majd filmvetítéssel folytatódik, ahol a zenekarról 2024-ben forgatott másfél órás dokumentumfilm látható, címe: Kárpátoktól a Karib-tengerig. A Pigniczky Réka rendezte alkotás egy nagy utazásról szól: „Egy zenekar négy tagja útnak indul egy olyan városba, amelyről már évtizedek óta énekelnek, de még sosem jártak ott. A kolumbiai Cartagena-ban életükben először éneklik el Kányádi Sándor Románc című, magához a városhoz írt szerelmes versét.”
A Kaláka-nap zárásaként a felnőtt korosztálynak szóló esti koncerten metszetet kapunk az életműből, kicsit a zenekar Ti akartátok! fellépéseinek mintájára, amikor a közönség szavazataiból állt össze a repertoár. Ezúttal a Magyar Zene Háza készít egy bő válogatást, amelyből a zenekar tagjai állítják össze a műsort, amelyben a legnépszerűbb dalok mellett ritkábban felcsendülő darabok is helyet kapnak.
Forrás: Magyar Zene Háza
Bárkiből előbukkanhat a (dal)költő
Hogyan olvas verset egy zenész? Milyen zenei műfaj áll jól az énekelt versnek? Mi az autentikus? A magyar költészet napján ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ három zenész segítségével, akik bár különböző generációt képviselnek, mégis rengeteg a közös bennük, a többi közt a költészet és a népművészet iránti szeretet. Az asztaltársaság tagja Palya Bea énekes-dalszerző, az Énekeld magad szabaddá! módszer alapítója, Gryllus Dániel zeneszerző, előadóművész, a Kaláka együttes vezetője és Nóvé Soma, a folk-rockot játszó Mordai frontembere, aki hosszú utat járt be, míg az angolszász rocktól eljutott a magyar népzenéig. Műsorvezető: Péczeli Dóri.
Kapcsolódó tartalmak
