Egyre több a szomorú karácsonyi dal
2025. december 9.
A Chartmetric adatelemző cég trendeket bemutató blogján jelent meg egy elemzés A stream adatok szerint az ünnepi zene egyre szomorúbb címmel. Persze nem arról van szó, hogy a karácsonyt már nem elsősorban a száncsengőkről és a szeretetről szóló dalok határozzák meg, vagy hogy az All I Want For Christmas Is You és a Last Christmas uralmát bármi fenyegetné.
Még a „szomorú” is egy kicsit túlzás. A Chartmetric olyan dalokat vizsgált, amelyekhez olyan, a hangulatot leíró címkék tartoznak, amik köthetők a melankóliához. Ezek között a „szomorú”, „keserédes”, „összetört szívű” mellett ott volt például a „vágyódó” vagy a „befelé forduló” is. Ezek nem feltétlenül szomorú dalok, van köztük olyan, ami inkább csak mellőzi a megszokott karácsonyi témákat, illetve helyettük inkább máshogyan közelít az érzelmekhez.
A Chartmetric által felsorolt dalok előadói között igazi sztárok vannak. Ed Sheeran például az Azon a karácsonyon című animációs filmhez írta az Under the Tree című dalát (a film rendezője, Richard Curtis készítette hozzá alább látható klipet is); emellett többek között a következőket említi az elemzés: Kacey Musgraves: Christmas Makes Me Cry; Miley Cyrus: My Sad Christmas Song; Carly Rae Jepsen: It’s Not Christmas ‘Til Somebody Cries; , Bryson Tiller, Justin Bieber, Poo Bear: Lonely Christmas; Charlie Puth: December 25th; Bleachers: Merry Christmas, Please Don’t Call stb.
A stream adatok a melankolikusként felcímkézett dalok növekvő hallgatottságát mutatják. Egyre több ilyen dal kerül fel a karácsonyi playlistekre is. A Spotify-nak van egy sad christmas nevű playlistje (29 ezer követővel), de a Christmas pop listán is két év alatt megduplázódott a szomorú / nem felhőtlenül vidám dalok aránya; az Indie Christmas playlisten pedig egyenesen a dalok fele-háromnegyede ilyen volt az elmúlt pár évben.
A Chartmetric azt is megpróbálta kideríteni, mi lehet a jelenség oka. Ahogy Ed Sheeran mondta az említett daláról, az egyik ok pont az, hogy „sok embernek ez maga a karácsonyi valóság”. Pár éve egy közvélemény-kutatásban az emberek 61%-a mondta, hogy szokott szomorú lenni az ünnepek alatt. A pszichológusok szerint segít ezzel az érzéssel megküzdeni, ha ilyenkor szomorú zenét hallgatunk. Egyrészt ez mintegy „hitelesíti az érzéseinket”, másrészt megerősít azáltal, hogy megmutatja: mások is éreznek így, nem vagyunk egyedül.
Egy másik ok a „rendes” karácsonyi dalok által kiváltott ellenhatás. Ennek magyarázata az a pszichológiai jelenség, hogy az emberek egy dal értékelésénél nemcsak azt veszik figyelembe, hogy mi az, ami szól, hanem azt is, hogy (szerintük) mi volt az alkotók szándéka. „Ha úgy érzed, hogy egy zenét azért írtak, hogy kvázi ráderőltessék a boldogságot, akkor az kifejezetten irritáló lehet” – mondta egy, a zene hatásának vizsgálatával foglalkozó pszichológus.
A harmadik ok egy karácsonyi zenékkel foglalkozó podcast készítője szerint az, hogy a tág értelemben vett szomorú vagy legalábbis a megszokottól eltérő dalok szerzői számára sokszor a karácsony „nem egy kiemelkedő, különleges pillanat, hanem egy nap az évben, ami mindig eljön és kezdeni kell vele valamit. Sok esetben ezek a karácsonyi dalok valójában a szerző életéről, világáról szóló dalok, amik karácsonykor játszódnak.”
Korábban itt írtunk arról, hogy a stream adatok megmutatták: valójában az emberek jóval azelőtt elkezdik hallgatni az ünnepi dalokat, hogy azokat a rádiós szerkesztők műsorra tűzik. Idén az All I Want for Christmas Is You már november első hetében felkerült a YouTube 100-as hazai toplistájára, a november 28-tól december 4-ig tartó listán pedig már a 10. helyen állt; a Last Christmas pedig a 13.