Négyrészes, AI-viták című sorozatunk a mesterséges intelligencia és a kreatív ipar kapcsolatát vizsgálta azzal a céllal, hogy hiteles tájékozódást nyújtson zenészeknek, íróknak, képzőművészeknek és más alkotóknak. Minden alkalommal egy-egy kulcsfontosságú témát jártunk körbe érintett művészek és szakértők bevonásával, amelyek a kreatív iparág, a művészvilág vagy épp a kulturális szféra meghatározó kihívásai közé tartoznak az AI vonatkozásában. A viták moderátora Horváth Gergely, a Dalszerző főszerkesztője.
Első rész: A nagy balhé, avagy jár-e részesedés a lopásból?
Vajon nevezhető-e lopásnak, ami a művekkel (szövegekkel, zenével) történik manapság az AI vonatkozásában? Hogyan alkalmazható a fair use a mesterséges intelligencia által felhasznált adatokra? És vajon az AI által generált tartalom sértheti-e az eredeti mű szerzői jogát? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ vendégeinkkel az AI-viták című sorozatunk első részében.
DRAGOMÁN GYÖRGY író, műfordító, a Berlini Művészeti Akadémia tagja
„Aki azt mondja, hogy ’akarok írni egy regényt’, az nem akar írni egy regényt. Aki akar írni egy regényt, az ír egy regényt.”
BENCZÚR ANDRÁS alkalmazott matematikus, a HUN-REN Sztaki Mesterséges Intelligencia Kutatólaboratórium vezetője
„Ki fogja »végignyálazni« az adatokat, hogy vajon egy kalózoldalról letöltött illegális vagy a szerző által feltöltött publikus tartalomról van szó? A nagy techcégek nyilván azt mondják majd, hogy amit lehetett, megtettek, más a hibás.”
FALTAY CSABA zeneszerző, zenei producer, music supervisor, a Twelvetones Production Music, az első magyar zenetár alapítója
„Nem ördögtől való dolog, hogy van most egy gép, aki képes zenét írni meg hangfelvételt létrehozni, csak szerintem tisztázni kell a szerepét. De ezt a technológiai cégek szeretik elkenni.”
TELJES ADÁS
Második rész: Embertelen dal, avagy szerző-e az AI?
Ki a szerző egy AI-generált dal esetében? Veszítünk-e azzal, hogy ily módon születnek zenék? És vajon hogyan reagál ezekre a dalokra a közönség? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdések kerülnek terítékre beszélgetéssorozatunk második felvonásában, ahol a szerzőség, eredetiség és a kreativitás a kulcsszavak.
DR. CSŐSZ GERGELY jogász, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Szerzői Jogi Hatósági Osztály vezetője
„[…] ez a félelmem, hogy a tudatos alkotói hozzáállás, magatartás, tevékenység, ez a bizonyos, kergetett kreativitás fogalom, ennek az érzete el tud veszni a felhasználóban.”
BÁNKUTI DANI producer, zeneipari szakértő, oktató, a többi közt a Magyar Producer Workshop tulajdonosa
„Azt vettem észre, hogy nagyon sok esetben az új generáció számára kapudrog az AI.”
DR. RAB ÁRPÁD digitális kultúra-szakértő, jövőkutató
„Sose a technológia dönt, hanem körülötte az emberi értékek. És soha nem volt még technológia, ami ezt a terhet, vagy ezt az örömet tette volna rá a társadalomra, hogy az emberi értékek a leglényegesebbek.”
TELJES ADÁS
Harmadik rész: Sika, kasza, cél, avagy hol a pénz?
A beszélgetés során felmerül a szerzői jogok jövője, a jogdíjrendszerek átalakulása és az a kérdés is, hogy a művészet értéke vajon mennyiben kötődik az emberi alkotáshoz. Bár egyesek a kapitalizmus átalakulását vagy az alkotói alapjövedelem felé mutató trendeket vetítik előre, a résztvevők egyetértenek abban, hogy a hitelesség, az élő előadás és a közösségi együttműködés kulcsfontosságú marad az alkotók számára.
DR. POGÁTSA ZOLTÁN közgazdász, szociológus, podcaster
„Van egy mérőszám, ami azt mutatja meg, hogy a legerősebb AI-modellek mit tudnak emberi IQ-ban. Amikor utoljára láttam, 133-as IQ-nál járt, de a legújabb modellek már 148-nál tartanak. Egy 148-as IQ-jú gépet simán „felveszek” az ember helyett. A gép éjjel is dolgozik meg hétvégén, nem jelent beteget, nem alakít szakszervezetet, nem pletykál, nem akarja megfúrni a főnökét.”
DR. TÓTH PÉTER BENJAMIN jogász, az Artisjus Üzleti Transzformációs Főosztályának igazgatója
„…ha ezt a versenyt az olcsóság mentén döntik majd el a felhasználók, és csak azt nézik, hogy a humán zene drága, a gépi zene meg olcsó, az nagyon kockázatos dolog. Igazából szerintem épp azt kellene elkerülni valahogy, hogy ne az olcsóság, hanem a megfelelőség és a minőség legyen az, ami a versenynek a drivere.”
DR. VÖRÖS ANDRÁS dalszerző, előadó, podcaster, a Cser Könyvkiadó és a Lángoló Gitárok zenei magazin ügyvezetője
„Egy filmes barátom mesélte – aki egyébként 3D-s dolgokat csinált már az AI előtt is -, hogy most jóval kevesebb munkája van, viszont kreatív szempontból élete legizgalmasabb időszakát éli, merthogy rá van kényszerítve, hogy saját tartalmakat találjon ki, és ne másoknak a háttérmunkása legyen.”
TELJES ADÁS
Negyedik rész: Másvilág? Avagy kultúra AI idején
A Dalszerző AI-vitafolyamának utolsó alkalmán a résztvevők egy 1937-es „gépzenéről” szóló gondolatmenetből kiindulva jutnak el a mesterséges intelligencia korának kulturális dilemmáihoz. Szó esik az olvasás visszaszorulásáról, a gépek és az emberi kreativitás viszonyáról, valamint az AI mint alkotótárs szerepéről.
NYÁRY KRISZTIÁN író, kommunikációs és könyves szakember, a Líra Csoport kreatív igazgatója, podcaster
„Évről évre nő azoknak a száma, akik az előző évben egyetlen könyvet sem vettek a kezükbe. Egy részük azért, mert nem tud olvasni, tehát funkcionális analfabéta, ami nagy probléma az egész nyugati világban. De legalább ugyanannyian vannak, akik azért nem vesznek könyvet a kezükbe, mert nagyon sokat olvasnak digitális betűt – Messenger-üzeneteket, e-maileket, digitális rövid szövegeket -, és ez annyira próbára teszi az agyukat, hogy leszoknak a hosszabb szövegek olvasásáról.”
WEILER PÉTER digitális multimédiás képzőművész, üzletember, a Pink Delta AI-projekt ötletgazdája
„A művészetben még annyi fogódzkodó sincs, mint az üzleti életben, hiszen a művész honnan tudja, hogy tényleg jó-e az, amit csinál? Esetleg a halála után mérlegre teszik az életművét, és kiderül, hogy maradandót alkotott, de egyébként folyamatos bizonytalanságban van. És akkor erre jön ez a teljes technológiai váltás, ami látszólag képes kiváltani azt, amit csinálsz.”
TELJES ADÁS
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
