Gerendai Károly mentheti meg a bajba került Szigetet

Karácsony Gergely főpolgármester hozta először nyilvánosságra egy Facebook-posztban, hogy veszélybe került a Sziget. „Levelet kaptam a Sziget Zrt. vezérigazgatójától, amelyben arról tájékoztatott, hogy a főváros és a Sziget közötti megállapodás felmondását kénytelen kezdeményezni. A lépés mögött a Sziget Zrt. külföldi tulajdonosának üzleti lépése állhat. Budapestnek nem egy magáncég üzleti kérdéseivel van dolga, de dolga kell legyen a Sziget Fesztivál hosszú távú fennmaradásával” – írta.

A Sziget ezután egy közleményt adott ki, amiben ezt írják: „Valóban azzal a kéréssel fordultunk a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy a jövő évben lejáró területfoglalási engedélyünket közös megegyezéssel szüntessük meg. Ennek oka pedig az, hogy a fesztivál külföldi tulajdonosa – annak ellenére, hogy korábban hosszabb távú fejlesztési programban gondolkodott – úgy döntött, hogy a jelenlegi struktúrában nem vállal további kockázatot Magyarországon. Mivel a Fővárosi Közgyűléssel kötött területhasználati megállapodásunk határozott időre szól és a fizetési kötelezettség még jövőre is fennállna, akkor is, ha nem lenne rendezvény, ezért vagyunk kénytelenek a megállapodást ebben a formában felmondani.

A magyar menedzsment javaslatára a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, és lehetőséget kínáltak neki arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését. Mivel az egyeztetések jelenleg is folynak a felek között, ezzel kapcsolatban még nem áll módunkban további információkat megosztani.”

A Forbes elérte Gerendai Károlyt, aki azt mondta a lapnak, hogy „bár nemrég még nagyon nem így képzeltem el az elkövetkező éveimet, de a jelen helyzetben határozott célom megoldást találni a Sziget létének hosszú távú biztosítására.” Bár részletekről ő sem beszélhetett, úgy fogalmazott a Forbes szerint, hogy „reményei szerint nagyon gyorsan, még októberben sikerül megállapodniuk, és olyan új tulajdonosi struktúra állhat fel, ami megfelelő biztosítékot tud nyújtani a Sziget sikeresebb folytatásához szakmai és pénzügyi szempontból is.”

A Sziget többségi tulajdonosa 2017 óta a luxemburgi Superstruct Holding volt, ami 2022-ben a teljes céget megvásárolta. Azóta 2023-ban először a Volt, majd 2024-ben a Balaton Sound fesztivált szüntették meg. A Superstructot pedig 2024 nyarán a KKR globális befektetési alap vásárolta fel. (Az alap izraeli befektetéseit számos kritika érte; egyrészt a ciszjordániai telepesek támogatását, másrészt olyan tech befektetéseket, amiknek köze lehet az izraeli hadsereghez. Emiatt több, a Superstruct által korábban felvásárolt fesztiválon több fellépő visszamondta a koncertjét, illetve pl. a barcelonai Sónar fesztivál és a Boiler Room YouTube-csatorna is közleményben határolódott el a tulajdonosától.)

A Sziget 2023-ban 1,8 milliárd, 2024-ben 3,9 millárd forintos mínusszal zárt, a Forbes úgy tudja, hogy 2025-ben 2 milliárd körül volt a veszteség.

A probléma nem kizárólag a Szigetet, illetve nem is csak a magyar fesztiválokat érinti. 2024-ben a nemzetközi sajtó sokat cikkezett a témáról, ami hazai szakmai fórumokon is gyakran előkerült. Leegyszerűsítve két okra vezethetők vissza a fesztiválszektor problémái. Egyrészt a legnagyobb sztárok fellépti díjai a covid után rendkívüli mértékben megemelkedtek, sok más költség szintén növekedett, míg a vásárlóerő (főleg a lezárások feloldása utáni egy-két éves eufória után) nem nőtt ilyen mértékben.

Másrészt a fesztiválközönségbe belépő Z generáció számára ez a formátum kevésbé bizonyult vonzónak; másfajta igényekkel lépnek fel (pl. a testi és lelki egészséget jobban figyelembe vevő környezet, társadalmi ügyek képviselete), mint a korábbi nemzedékek, és ezt nem minden fesztivál tudta követni.

Kádár Tamás 2024-ben a Music Hungary konferencián arról beszélt, hogy az új generáció számára mindaz inkább „tortúrának” tűnik, ami a fesztiválozást az idősebbek számára pont hogy vonzóvá tette (az utazástól a sátrazásig stb.). Elmondta azt is, hogy a Sziget nemzetközi befektetője évekig azt a stratégiát követte, hogy a headlinerekre költhető pénzt évről évre radikálisan emelték. Az volt a cél, hogy a hat napból legalább hármon legyen világsztár, aki akár a millió dolláros kategóriába is beleeshet. Eközben a költségvetés más elemei nagyjából stabilak maradtak. Mint mondta, a covid után sokan azt várták, hogy a zeneipari szereplők majd „visszafogják magukat”, ehhez képest ennek az ellenkezője történt, vagyis a gázsik radikális emelkedése. Kádár szerint ekkor derült ki, hogy az említett „lineup-stratégia zsákutca”, nem lehet a végtelenségig csinálni.

Akkor arról beszélt, hogy a Z generációnak „újra el kell magyarázni, hogy mitől jó egy fesztivál”, vagyis azt, hogy „mitől más, mint egy koncert”. Már nem működik az, hogy a line-uppal próbálják eladni magukat; „magának a fesztiválnak kell olyan élményt nyújtania, hogy ne függjön a fellépőktől”. Ha ezt elérik, akkor az a tárgyalási pozíciójukat is erősebbé teszi a sztárok menedzsmentjeivel szemben.”

Kádár Tamás maga is elismerte, hogy kockázatos húzás az, amire készülnek, vagyis hogy a büdzsé nagyobb részét inkább a fesztiválélményre szeretnék költeni. Úgy fogalmazott 2024 novemberében, hogy az is lehetséges, hogy ezen „el fog vérezni” a Sziget – de akkor azt mondta: ha ez bejön, akkor egy-két év alatt már eljuthatnak az említett, előnyösebb tárgyalási pozícióba.

A beszélgetésről szóló teljes beszámolónk itt olvasható el.

Nyitókép: Sziget Facebook