Ha ugyanúgy szól, számít, ki írta?

Hol húzódik a határ aközött, hogy egy technológia pusztán segíti az alkotót vagy már „helyettesíti”? Mi különbözteti meg a valódi zeneszerzőt attól, aki mesterséges intelligenciával generáltatja a zenét? És értékesebb-e egy dal attól, hogy évekig tartó tanulás és mesterségbeli tudás van mögötte?  Az Artisjus podcastsorozata, a Szinger-Songwriter második évadának legújabb részében dr. Szinger András főigazgató ismét két, különböző hátterű zenei szakemberrel keresi a választ az AI és a zeneipar jövőjével kapcsolatos kérdésekre. 

Kell-e zenei tehetség a jó prompthoz? – teszi fel a kérdést a műsor elején a házigazda két vendégének, Doór Mátyás producernek és Bella Máté zeneszerzőnek. Előbbi szerint biztosan, bár ő saját bevallása szerint már „kifelé megy az AI-őrületből”. Bella Máté, aki a klasszikus zene felől érkezik, azt látja, hogy az AI inkább kutatási terület, ami érdekes kísérletekhez vezet, de ezek a projektek nem említhetőek egy lapon a „mezei” promptolással és a hétköznapi szoftverek, mint amilyen például a Suno, használatával.

Doór Mátyás úgy látja, még tart az „újdonság varázsa” a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, de amint az emberek elkezdik felismerni az ismétlődő mintákat, telítődnek vele, és ráunnak – ahogy az AI-jal készített grafikák és plakátok is egyre inkább ellenérzést váltanak ki a közönségből.

A beszélgetés arra a központi kérdésre is kitér, hogy a jövőben miként alakulnak majd a szerzői jogdíjak és a közös jogkezelés az AI-jal támogatott szerzemények esetében. Míg a hangfelvételeknél technikailag szűrhetők a gépi jelek, az alapművek eredetét nagyon nehéz vizsgálni, ha valaki hosszas promptolással „alkotja meg” a dalt. Ezzel új, nehezen megválaszolható dilemmák merülnek fel a jogdíjak igazságos elosztásáról és a szerzői repertoár védelméről egy olyan piacon, ahol a technológia egyre határozottabban lépi át a hagyományos alkotófolyamat határait.

A műsorban erről is szó esik:

• Az eszköztár és a zeneszerzés evolúciója: Párhuzam vonható a múlt technológiai váltásai (a kézzel írt kottáktól a szoftveres kottázásig és a zeneipar demokratizálódásáig) és a mai AI-eszközök között?
• Gasztronómiai párhuzamok: A művészet értékelésének kérdése a kacsacomb és a műhús analógiáján keresztül
• Szerzői jogi dilemmák és az AI-cégek felelőssége: Igazságos-e, hogy a promptoló fizet az AI-cégnek, amely engedély nélkül, mások zenéiből „jóllakott”, miközben a generált mű után ugyanúgy teljes jogdíjat követel?