Hodován Milán: „Valódi nemzetközi táborba csöppentem”

Hodován Milán zeneszerző, producer a SyncCamp dalszerző táborában vett részt az Artisjus támogatásával Lengyelországban. A Dalszerzőn megjelenő beszámolójában élményeiről mesél.

Nagy örömömre áprilisban keresett meg az Artisjus azzal a kérdéssel, hogy részt vennék-e a Zakopánéban megrendezett SyncCamp dalszerző táborban. Hatalmas megtiszteltetésként ért ez. Külön izgalom volt, hogy előtte Athénban játszottam egy showcase fesztiválon és a pénteki hazarepülést követően már szombaton reggel indult is a gépem. Krakkóban csatlakozott hozzánk egy lengyel zeneszerző és egy Németországból érkező music supervisor is. Valódi nemzetközi táborba csöppentem, hiszen Lengyelországból, Finnországból, Hollandiából, Lettországból, Amerikából, Koreából, Izlandról, Spanyolországból és Németországból is érkeztek zeneszerzők és supervisorok.

A 0. nap a megérkezésről, ismerkedésről szólt. A menetrend minden nap ugyanaz volt: 8:00-9:00 reggeli, 9:00-kor megkaptuk az aznapi csoportbeosztásokat és a briefeket, ami alapján dolgoztunk. 10:00 óra tájban láttunk neki a munkának az alkotó szobánkban. 13:00-kor ebéd, majd 14:00-tól 18:00-ig ismét zeneírás. 18:00-tól vacsora és 19:30-tól a listening session következett, ahol mindannyian összegyűltünk és meghallgattuk az aznapi „termést”. Elképesztően jó csapat jött össze, így minden este együtt boroztunk, beszélgettünk, sztorizgattunk késő estig. Volt olyan is, hogy hajnalig fennmaradtunk, ami nem könnyítette meg a másnapi korai kelést.

A tábor szervezője, Marek Hojda nagyon figyelt arra, hogy ne csak a levegőbe írjunk zenéket, hanem olyan projekteken dolgozhassunk, ahol megvan az esélye, hogy ha jól sikerül a zene, ténylegesen felhasználják majd. Az első napon (vasárnap) két lengyel zeneszerzővel, producerrel (Zuzanna Ossowska, Marcin Sonnenberg) kerültem egy csapatba és egy Los Angeles-ből érkezett music supervisor (Livy Rodriguez-Behar) briefje alapján alkottunk.

Gyönyörű helyen voltunk, meseszép kilátással a Tátrára. A feladat az volt, hogy dolgozzunk fel egy nem jogvédett karácsonyi dalt egy horrorfilmhez és varázsoljuk ijesztővé. Jó kihívás volt és egyben nagyon szórakoztató is.

Hétfőn, a második napon csak ketten voltunk a csapatban Zuzanna Calka lengyel előadóművésszel, akivel egy nagyon izgalmas briefet kaptunk Jenna Wilson supervisortól, aki szintén Los Angelesből érkezett. A feladat: extrém sportolókról készül egy dokumentumfilm, ehhez keresnek zenét. A film a Las Vegasban a Sphere arénába készül. Durva volt belegondolni, hogy ha jól sikerül, akkor a mi zenénk is szólhatna a gigantikus gömbben, hihetetlen látványvilággal. Ehhez a briefhez filmrészletet is kaptunk, így nem csak szavak alapján, de konkrét jelenethez tudtunk dolgozni, ami megkönnyítette az alkotást.

A harmadik napon egy újabb kihívás elé néztünk két nagyszerű alkotóval, Midas Field holland producerrel és Rafal Goraczkowski lengyel zeneszerzővel. Sam Smith Unholy című világslágerét kellett feldolgoznunk egy német sorozathoz. Jó feldolgozást nehéz csinálni, pláne egy ennyire ismert és jó dalból, de azt gondolom, hogy kitettünk magunkért ‒ még arra is maradt időnk, hogy csináljunk még egy, teljesen más hangszerelésű verziót.

A negyedik napon pihentünk, szabadfoglalkozás volt. A csapattal elmentünk kirándulni a hegyekbe, majd este együtt vacsoráztunk a szabadban, a szállásunk kertjében, miközben csodáltuk a hegycsúcsokat. A vendéglátás, az ételek mind kiválóak voltak a táborban. Meglepően hasonló a lengyel és a magyar konyha.

Elérkeztünk a tábor utolsó, ötödik napjához, ahol ismét Livy-től kaptuk a briefet és ismét egy horror jelenethez kellett zenét szereznünk. Egy lengyel zeneszerzővel (Barbara Michalec) és egy koreai producerrel (OROM) voltam egy csapatban. Nagyon gördülékenyen ment a közös munka, a nap végére el is készült a horror zene. Elég megterhelő volt egész nap ilyen zenén dolgozni, de megérte.

Általában minden csapatot úgy állítottak össze az előző este a music supervisorok, hogy legyen mindenhol egy producer, aki meg tudja majd valósítani a zenei ötleteket, legyen hangszeres zenész és zeneszerző is. Persze a feladatokat nem lehet ennyire elhatárolni egymástól, a legtöbb esetben mindenki csinált mindent. Én a négyből 3 nap voltam producer, így az én laptopomon készültek el a végleges zenék. De olyan is volt, hogy mind a hárman zeneszerzők és producerek is voltunk. Ott úgy nézett ki a munkafolyamat, hogy megbeszéltük, ki lesz a fő producer, akinél egyesül majd minden (Marcin Sonnenberg volt az emberünk erre a feladatra), összedugtuk a fejünket, átbeszéltük, hogy mi lesz az irány, majd mindenki leült a gépe elé és fejhallgatóban dolgozott. Nagyjából egy óra múlva összetettük, amink van, tovább fejtegettük az ötleteket, majd ismét mindenki elvonult a maga világába. Ez így ment addig, míg a végén kész nem lettünk.

A tábor utolsó napját követő hosszas beszélgetések után, kevés alvással elindultunk együtt a Krakkói Filmzene Fesztiválra. A fesztivál programjában szerepelt egy panel, ahol a héten alkotott zenéket hallgattuk meg a nyilvánosság előtt.

Péntek este megnéztük az Oscar-díjas Volker Bertelmann koncertjét. Zeneszerzőként ismertem a munkásságát, de mint előadó (Hauschka) még nem, és óriási élmény volt. Preparált zongorán improvizál és loopolja magát, miközben ezeket élőben effektezi.

Szombaton több kerekasztal-beszélgetésre is beültem, ahol olyan zeneszerzők gondolatait hallhattam a filmzeneszerzés művészetéről, akikre nagyon felnézek: Cristobal Tapia De Veer (The White Lotus, Utopia), James Newton Howard (The Hunger Games, Fantastic Beasts trilogy), Brian Tyler (Fast & Furious, Now You See Me). A szombat esti gála koncert után, ami önmagában is zseniális volt, együtt buliztunk az after party-n a fent említett zeneszerzőkkel. Úgy voltam vele, „kimaxolom” az utolsó napomat amennyire csak lehet és reggel 5-ig maradtam. Vasárnap reggel még együtt reggeliztem az új barátaimmal, belehallgattam egy keveset Brian Tyler előadásába, majd indultam a reptérre.

Hihetetlen élmény volt nekem ez az 1 hét és nagyon köszönöm az Artisjusnak a lehetőséget, Mareknek és a SPACe-nek (Lengyel Audiovizuális Zeneszerzők Egyesülete), hogy ez az egész megvalósult és én is a részese lehettem.