Hungarikumnak számít, jelentése: „kis opera”. Mi az?

Többször temették már, nevezték ódivatúnak és elavultnak, de az operett köszöni, máig él és virul. Rajongói számára nemsokára különleges városi séta indul Budapesten az Artisjus és a hosszúlépés.járunk közös szervezésében, amely bemutatja a műfaj aranykorát.

2002 óta október 24-én ünnepeljük a magyar operett napját a műfaj egyik nagyágyúja, Kálmán Imre születésnapján. Csupán véletlen, hogy ugyanezen a napon hunyt el a másik híres operett-fenegyerek, Lehár Ferenc. Maga a szó azt jelenti: „kis opera”, és a nagyopera monumentalitásának ellenpontjaként született, mert szükség volt valami csípősre, szatirikusra, frissre.

Magyar nyelven először 1860. szeptember 22-én játszottak operettet, ekkor mutatták be a „Champs-Élysées Mozartjának” nevezett Jacques Offenbach Eljegyzés a lámpafénynél című művét. Két évvel később az első magyar operett is napvilágot látott, Allaga Géza komponálta a zenét, Bényei István készítette A szerelmes kántor szövegét. Majd felgyorsultak az események, beköszöntött a műfaj aranykora, és a századfordulóra Magyarország operett-nagyhatalommá vált olyan szerzőknek köszönhetően, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc vagy Huszka Jenő.

Az első, külföldön is hódító magyar operett Huszka Jenő Bob hercege volt 1902-ben, majd jött Lehár Ferenc diadalútja: 1905-ben A víg özvegy című darabja zajos sikert aratott Bécsben, a premiernek otthont adó Theater an der Wienben. Ám a legismertebb magyar operett vitathatatlanul Kálmán Imre Csárdáskirálynője, amit a mai napig játszanak a világ minden pontján.

A hungarikumnak számító magyar operett egyáltalán nem egy elavult, poros, régi érdekesség, hanem élő hagyomány. Ezt is igyekszik bemutatni az Artisjus és a hosszúlépés.járunk közös városi sétája, amelynek során a Blaha Lujza tértől a Nagymező utcáig, a Kulacs vendéglőtől a Király Színházig követjük végig, hogyan vált Budapest az operett fővárosává. Megelevenedik Huszka Jenő és Fedák Sári alakja, Seress Rezső és a Szomorú vasárnap története, de Josephine Baker és a Royal Orfeum neonfényei is. A „Hétre ma várom a Nemzetinél” című budapesti séta november elején indul, a részletek ezen a linken találhatók.

Vajon miért számít ma is korszakalkotónak a Lili bárónő, a Bob herceg és a Mária főhadnagy szerzője, Huszka Jenő? Hogyan lett az operett mestere egyúttal a magyar szerzői jogvédelem úttörője is? Erről szól a Dalszerző Podcast második epizódja, amelynek vendégei: Huszka Zsuzsa, Huszka Jenő unokája, Nemlaha György szerkesztő, dramaturg, valamint dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója. Műsorvezető: Péczeli Dóri

Borítókép: Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő (balról jobbra) Forrás: Wikipedia