Így kerestek a magyar dalszerzők 2019-ben: minden eddiginél több jutott a hazai szerzőknek a rekordösszegű jogdíjból
2020. február 13.
Az Artisjus 9,3 milliárd forint jogdíjat
osztott fel 2019-ben, amiből minden korábbinál nagyobb arányban részesültek a
hazai szerzők: közel 5 milliárd forint jutott nekik. Így egyre többen vannak,
akik már komoly összeget keresnek dalszerzői tevékenységükkel.
A kifizetett jogdíjak alakulása
Az Artisjus 2019-ben
összesen 9,3 milliárd forint jogdíjat osztott fel a szerzőknek és jogutódoknak.
Ez az összeg az előző évinél 8,1%-kal magasabb, ami ismét komoly növekedés a
2018-as 13,2%-os emelkedés után.

A magyar dalszerzők jóval több jogdíjat kaptak
Az Artisjus nemcsak a
magyar, hanem a külföldi szerzőjű művek lejátszásait is számon tartja,
kifizetéseit intézi. A magyar és a külföldi szerzőknek jutó jogdíjak megoszlása
évek óta az 50-50% körül mozgott, 2019-ben viszont komolyabb elmozdulás
történt: a teljes összeg 53,6%-át kapták a hazai szerzők, 46,4%-át külföldiek.
A magyar szerzőknek kifizetett közel 5 milliárd forint 17%-kal több, mint amit
2018-ban kaptak a hazai jogosultak (4,27 milliárd forint). Másképpen nézve: a
magyar jogosultaknak kifizetett jogdíj 16%-kal több volt, mint amit más
országok szerzői kaptak.
Mind a teljes
jogdíjösszeg emelkedése, mind a magyar szerzők nagyobb arányú részesedése
részben az Artisjus és a TV2 Csoport közötti megállapodásnak köszönhető – a
televíziós jogdíjakból jellemzően magasabb arányban részesülnek a hazai
zeneszerzők.
A magasabb összegből
kicsivel több magyar szerző részesült, mint az előző évben: 13 819-en
kaptak jogdíjat (2018-ban ez 13 580 volt). A jogdíjak megoszlása viszont
jelentősen átalakult a jogdíjpiramis tetején. Havi bruttó egymillió forintnál
több jogdíjat 47, fél és egymillió forint közötti havi összeget 89 szerző
kapott – 2018-ban 40-en voltak a legjobban kereső kategóriában, és 50-en eggyel
alatta. A többi jövedelmi kategóriában nem történt ilyen drasztikus változás,
de mindez azt eredményezte, hogy 2019-ben 1326-ra nőtt azoknak a szerzőknek a
száma, akik havonta legalább 50 ezer forint jogdíjat kaptak – ez 4,5%-kal
magasabb a 2018-as 1268-nál.

Új szerzők, új művek: az élen a pop és a rock, visszaesett a klasszikus és instrumentális zene
2019-ben 1501 új
szerző regisztrált az Artisjusnál, ami magasabb a 2018-asnál (1357). A
bejelentett új művek száma alig változott: tavaly 17 336 szerzeményt
regisztráltak a hazai szerzők.
A művek a szerzők
által megadott műfajában 2018-ban nagyobb átrendeződést figyelhettünk meg: a
rock/metal kategória jelentősen megerősödött, a visszaeső popzenét is
megelőzték a keményebb műfajok. Ezen a területen 2019-ben nem történt ilyen
drasztikus változás, bár a szerzők által a rockhoz sorolt művek aránya enyhén
csökkent, 18%-ról 16%-ra, így a 17%-on maradó popzene ismét a az első helyre
került a leggyakoribb műfajok listáján. Tovább csökkent a
klasszikus/instrumentális kategóriába sorolt művek száma, immár csak 11%; a
hiphop 7%-ra nőtt, és enyhén a filmzene is erősödött (6%).
Szerzői
együttműködések
A
nemzetközi trend az, hogy a slágereknek akár évről évre kimutatható módon egyre
több szerzője van (köszönhetően egyrészt a kollaborációk és a dalszerző táborok
terjedésének, másrészt a popzenében meghatározó hiphop hangmintázási
gyakorlatának). Ez azonban a hazai gyakorlatban még nem jelent meg, sőt, a
rádiókban legtöbbet játszott 30 dalban az egy számra jutó szerzők átlagos száma
még csökkent is a 2018-as 3,1-ről 2,8-ra. A harminc rádiós slágerből 16-nak egy
vagy két szerzője volt. A „rekorder” The Biebers feat. Fluor: Valami mást nyolc szerző műve, amivel
még a „jól láthatóan” sokak együttműködésével készült Hol van az a lány-feldolgozást (7 szerző, az előadó: DR BRS X
Fekete Vonat feat. Halott Pénz, Monkeyneck) is megelőzte. Vagyis miközben a
fiatal szerzői generáció egyre nyitottabb az együttműködésekre, és egyre több
az – Artisjus által támogatott – dalszerző tábor hazánkban, a legnépszerűbb
dalok világába még nem ért el ez a trend.