Így teszi rendbe a brit kormány a zeneipart

Ambiciózus és átfogó tervvel állt elő a brit kormány: a Turn It Up a zenei élet minden területére kiterjed, konkrét célokat nevez meg és ezek eléréséhez az anyagi hátteret is biztosítja. A terv keretében 45 millió font (19 milliárd forint) lesz a Music Growth Package program hároméves, 2026 és 2029 közötti költségvetése. Ezen kívül 22,5 millió fontból (9,5 milliárd forintból) új programok is indulnak.

Az összegek nagyságánál is fontosabb azonban az, hogy milyen struktúrában költik el a támogatásokat. A program átfogóan kezeli a zenei ökoszisztémát. A kormány tíz fő területen avatkozik be, hogy elérje a célját: azt, hogy a zene – vagyis az alkotás vagy a zeneipari munka – valóban mindenki számára elérhető legyen. A Turn It Up rövid összefoglalója itt olvasható, teljes szövege pedig itt.

„A tehetség mindenhol megtalálható, de a lehetőségek nem”

„A zene mindenkié” – ez a program fő mottója. A helyzetértékelés szerint viszont a zene jelenleg nem egyformán mindenkié. „A tehetség mindenhol megtalálható, de a lehetőségek nem” – fogalmaz a terv bevezetése.

A magasabb jövedelmű családokból származó fiatalok sokkal könnyebben beléphetnek a zenei életbe, míg a szegényebbek, hátrányos helyzetűek jóval kevésbé férnek hozzá a lehetőségekhez, illetve nem engedhetik meg maguknak a zenei pálya bizonytalanságát. A komoly földrajzi egyenlőtlenségek, valamint a kis klubok gazdasági nehézségei szintén az utánpótlást fenyegetik. A zenei infrastruktúra ezen felül további nehézségekkel is küzd, például a képzett munkaerő hiányával.

A kormány tíz területet nevez meg, ahol beavatkozásra van szükség. Az iparági szereplőkkel folytatott egyeztetésekre, elemzésekre, a kormány által megrendelt háttértanulmányokra vagy parlamenti vizsgálóbizottságok jelentéseire hivatkozva ismerteti, hogy mik az adott területen a főbb célok, ezeket milyen konkrét programokra lebontva lehet elősegíteni. Megjelöli az adott programra szánt összegeket és azok forrását (az esetek többségében, de nem mindig közpénzt); megnevezi a végrehajtásért és az eredmények monitorozásáért felelős intézményeket.

Több új pozíciót is létrehoztak, olyan, a szakmában ismert emberekkel, akiknek a feladata a megvalósítás felügyelete, valamint az iparág és a kormány közötti információáramlás elősegítése. Több olyan terület is szerepel a programban, ahol már látható, hogy – akár pénzügyi támogatás, akár a szabályozás átalakítása formájában – beavatkozásra lesz szükség, de még nem készült el az átfogó elemzés; ezek esetében az első, még idén várható lépés ezek megírása és megjelentetése lesz.

Az alábbiakban a Turn It Up struktúráját mutatjuk be, vagyis azt, hogy milyen fő pontok, azokon belül milyen konkrét célkitűzések szerepelnek a terjedelmes programban.

1. Beruházás

A zenét kiszolgáló infrastruktúra – a kluboktól a stúdiókig – alacsony profitrátákkal dolgozik, ki van téve a negatív külső gazdasági hatásoknak. Ismert ezek közül például az, hogy a költségek növekedése a turnézást nehezebbé, főként az induló zenekarok számára egyenesen veszteségessé tette. A pénzügyi támogatás mellett a kormánynak feladata az is, hogy a zenei ökoszisztémát vonzóbbá tegye a befektetők számára.

– Direkt támogatás: Az említett Music Growth Package a következő három évben több mint 2000 projektet, több mint 40 ezer zenészt és szakembert fog támogatni. Három fő pillére van: az infrastruktúra fejlesztése, országon belüli turnék támogatása, exporttámogatás. A jelentkezést és az adminisztrációt egyszerűsítik. Más kormányzati szervek a klasszikus zenét támogatják, a szimfonikus zenekarok adókedvezményt is kapnak.

– Fejlesztési bank: A British Business Bank fejlesztési bank 2025-ben jelentősen kiterjesztette a tevékenységét a kreatív szektorban. Ennek keretében növelik a zenei vállalkozások számára hozzáférhető pénzügyi eszközöket is.; a sikeres, terjeszkedő cégek terveihez nemzetközi befektetőket is keresnek. A bank vizsgálja, hogy a zenei szektornak milyen specifikus igényei vannak, és az egyablakos ügyintézésen is dolgoznak.

– Közmédia: A BBC a brit zenék műsorra tűzésén túl szerepet vállal a zenei oktatásban, illetve kifejezetten a feltörekvő előadóknak is működtet egy aloldalt.

– A stadionkoncertek bevételéből a kis kluboknak: A kormány támogatja azt iparági kezdeményezést, hogy az ötezer fő fölötti koncertekre eladott jegyek árából 1-1 fontot kapnak a kis klubokat segítő szervezetek.

2. Oktatás

A zeneoktatás megszenvedte egyrészt a kormányzati spórolási hullámokat, másrészt az egyre inkább a jól mérhető és piacosítható tantárgyakra fókuszáló rendszert – ezt próbálják visszafordítani. A zeneoktatás mellett a zeneiparban szükséges ismeretek és készségek oktatása is prioritás, mert sok cég szenved a szakemberhiánytól.

– Új alaptanterv: A 2028-tól érvényes új alaptanterv megerősíti a zeneoktatást, erős alapokat nyújt és a korábbinál szélesebb körben mutat be műfajokat és előadói stílusokat.

– Az iskolák segítése: A kormány tudja, hogy nem mindenki iskola van olyan helyzetben, hogy megerősíthesse a zeneoktatást. Egy új intézmény biztosítja, hogy mindenhova eljussanak a képzett tanárok; egy másik támogatja az iskolai zenekarok, kórusokat stb., valamint beszerez több mint 130 ezer hangszert és zenéléshez szükséges eszközöket.

– Speciális igények és szakképzés: Külön új program segíti a hátrányos helyzetű gyerekeket, egy másik pedig a zenei és zeneipari képzést. A választható szakképzési irányok és kvalifikációk kiterjesztését is vizsgálják.

– Gyakornoki rendszer: A kormány támogatja azokat a zenei cégeket, amelyek gyakornokokat alkalmaznak.

3. Hozzáférés a kultúrához és kreatíviparhoz az oktatáson kívül

Az iskolai oktatáson túl is „minden gyereknek lehetőséget kell adni, hogy kapcsolódhasson a zenéhez”, akár csak hallgatóként, akár a zeneiparba belépő alkotóként vagy szakemberként. Ezt különböző intézményekben indított programok teszik lehetővé.

– Iskolai szabadidős programok, könyvtárak: 400, hátrányos helyzetű régióban lévő iskolában indulnak kulturális (köztük zenei) szabadidős programok, amelyekbe a fiatalok is beleszólhatnak. A könyvtárak hangszereket, stúdiófelszereléseket igényelhetnek, élő fellépéseket szervezhetnek. (A könyvtári programot az Ed Sheeran Alapítvánnyal közösen dolgozták ki.)

– A kreatívipari karrier bemutatása: Részben iparági forrásból támogatnak olyan programokat, amelyek közel hozzák a kreatívipari munkalehetőségeket a fiatalokhoz; nemcsak bemutatják ezeket, hanem kapcsolatokat, gyakornoki lehetőségeket is kínálnak. A gyermekvédelmi rendszerből kikerülő fiataloknak mentorok mutatják be a lehetőségeket. Programok indulnak a klasszikus zenébe való belépésre, a fekete zenei stílusok bemutatására stb.

4. Kreatív munkaerő

A zeneiparnak olyan munkahelyeket kell kínálnia, ahol „a tehetséged számít, nem a háttered, és ahol a körülmények lehetővé teszik, hogy kibontakozz”.

– A stream igazságosabbá tétele: Az iparágból jöttek olyan kezdeményezések, mint a szerzőknek bevezetett napidíj és költségtérítés, a session zenészek díjazása, a régi szerződésekben kifizetett előlegek elmaradásainak elengedése (részletesen lásd itt). A kormány támogatja ezeket és ellenőrzi a teljesülésüket. Az átláthatóság növelése és a metaadatok (a pontosabb jogdíjfizetéshez szükséges) rendezése is prioritás; ezekben az alkotókat a Get Paid Guide segíti.

– A szabadúszók, egyéni vállalkozók képviselete: A brit zeneiparban dolgozók 65%-a egyéni vállalkozó. Az ő sajátos problémáikat egy erre kijelölt „Creative Freelance Champion” nézi majd át, aki képviseli az érdekeiket a szakpolitikai megbeszéléseken.

– Egyszerűsített adózás: A digitális adózás a 2020-as évek elejétől kezdett bevezetése könnyebben követhetővé teszi a pénzügyeket; iparági szervezetek segítik a zenei szektorban a munkavállalókat az új rendszerre való átállásban.

– Fellépés a zaklatás ellen: A kreatíviparban is bevezették azt a rendszert, hogy aki munkahelyi zaklatást akar jelenteni, az az erre kijelölt személyekhez fordulhat, és így nem kell félnie attól, hogy bosszút áll rajta a munkáltatója. Betiltják a titoktartási szerződést, amit gyakran használtak arra a zeneiparban is, hogy a zaklatási ügyeket eltussolják.

– Fellépés a meg nem fizetett gyakornokság ellen: Az elvárás, hogy a gyakornokok ingyen dolgozzanak, akadályozza a rosszabb anyagi körülmények közül érkező fiatalokat a zeneiparba belépésben. A kormány széles körű tájékoztatást nyújt a minimálbérhez kapcsolódó szabályozásról és arról, mit tehetnek a fiatalok, ha nem fizetik meg őket. A „gátlástalan munkaadók” ellen az egész gazdaságban egy új, Fair Work Agency nevű kormányzati szerv lép fel.

– Fellépés a rasszizmus ellen: A kormány támogatja a Black Lives in Music szervezet által adatokra támaszkodva létrehozott, rasszizmusellenes magatartási kódexet.

5. Innováció

Itt elsősorban a „biztonságos, etikus” AI-ról van szó, annak biztosításáról, hogy a technológia nem fenyegeti, hanem segíti az alkotók és zeneipari dolgozók munkáját.

– AI és szerzői jog: Elindult a Creative Content Exchange, ami segíti a jogosítást a jogtulajdonosok és a fejlesztők összekötésével. Ezen túl számos szabályozási kérdés is felmerül, amikben folyik a társadalmi egyeztetés, illetve háttértanulmányok készülnek.

– AI a zeneipari cégekben: Nemcsak a generatív AI-zeneírók lehetnek fontosak a zeneipar számára, hanem a kisvállalkozások munkáját is segítheti a technológia. Erről készült már egy jelentés, ami nem hivatalos kormányálláspont, de tekintetbe veszik a következő lépések tervezésénél.

– Kutatás-fejlesztés: A zeneipari innováció az idén megjelent kreatívipari kutatás-fejlesztési stratégia része. Ennek költségvetése 500 millió font.

– Fellépés a stream csalások ellen: Itt elsősorban iparági kezdeményezésekről van szó, amiket támogat a kormány is.

6. Zenei infrastruktúra

Az országon belüli turnézás anyagi nehézségei miatt ma egy átlagos turné 11 állomásból áll, míg 1994-ben ez 22 volt. Pedig akárhol élnek az országban, a rajongóknak joguk van ahhoz, hogy hozzáférjenek az élőzenéhez, a zenészeknek pedig ahhoz, hogy megturnéztassák a dalaikat.

– A kreatív központok támogatása: Hat olyan régiót azonosítottak, ahol a kreatíviparban komoly növekedési potenciál van. Ezekben a Creative Places Growth Fund 150 millió fontos keretéhez önkormányzatok által indított stratégiai szervezetek férhetnek hozzá. Emellett az önkormányzati törvény átalakítása lehetővé teszi, hogy a polgármesterek kulturális megbízottakat nevezzenek ki, más önkormányzatokkal közös projekteket indítsanak.

– A kultúratámogatás átalakítása: A kultúrfinanszírozás fő szerve, az Arts Council England tervezett átalakítása azt kell, hogy célozza, hogy a támogatott szervezetek, programok kiválasztásában „megjelenjenek a helyi szempontok”.

– A helyi üzleti élet fellendítése: A most fejlesztett High Street Strategy a brit városok főutcáinak – vagyis fő kereskedelmi központjainak – újbóli fellendítését célozza. A stratégia kialakítása során figyelembe veszik, hogy a zenei helyszínek hatékonyan vonzzák a látogatókat, akik aztán költenek az üzletekben, vendéglátóipari egységekben stb. A stratégia többek között a használaton kívüli épületek felújítását és többcélú hasznosítását segíti majd.

– Zenei turizmus: Ahogy arról részletesen itt írtunk, ebben az évtizedben nagyot nőtt a zenei turizmus. Az idén várható brit turisztikai stratégia a brit zenei élet (fesztiválok, koncertek) vonzerejét is figyelembe fogja venni.

7. Vállalkozói környezet

A direkt támogatások (1. pont) mellett fontos a zeneiparban működő cégek adminisztrációját is könnyebbé tenni.

– Engedélyek, ingatlanfejlesztés: Rugalmasabbá teszik az alkalmi élőzenei rendezvények engedélyezését, figyelembe véve a helyi közösségek visszajelzéseit. A már korábban megrendezett, bizonyítottan biztonságos rendezvények és a kisebb kulturális események könnyebben juthatnak majd engedélyhez. Az ingatlanfejlesztéseknek figyelembe kell venniük azt, ha a környéken már működnek kulturális helyszínek (vagyis el kell kerülni azt, hogy pl. egy klub közelébe lakóház épül, majd a zajra panaszkodók miatt be kell zárni a helyet).

– Adócsökkentés, kisvállalkozások támogatása, statisztika: A kormány 2025-ben indított egy, a kisvállalkozások működtetését megkönnyítő, növekedésüket elősegítő programot, ami a zeneipari cégek 99%-át kitevő KKV-kra is vonatkozik. A klubok mentesülnek az iparűzési adó emelése alól (pontosabban a Covid előtti mértékre visszaemelése alól). A brit statisztikai hivatal idei változtatásai segítik azt, hogy pontosabban fel lehessen mérni a zeneipar működését és hatását a tágabb gazdaságra.

8. Export

Nagy-Britannia a zenei világ második legnagyobb exportőre; 2024-ben 4,8 milliárd font volt az iparág exportbevétele. A zene globalizálódása azonban nemcsak lehetőség, hanem egyben a verseny fokozódását is eredményezi.

– Az exportprogramok költségvetésének emelése: A zenei támogatások a bevezetőben említett emelése megjelenik a bizonyítottan sikeres Music Export Growth Scheme és International Showcase Fund költségvetésének növekedésében.

– Turnézás az EU-ban: Nemrég több lap is írt a Brexit negatív hatásairól. A kormány tervezi a bürokrácia csökkentését, például a hangszerek ideiglenes kivitelét lehetővé tevő ATA igazolványok nemzetközi digitalizálásában komoly szerepet játszott a brit adóhivatal. Emellett tájékoztatással igyekszik segíteni az EU-turnét szervező cégeket, zenészeket.

– Partnerségek kiemelt piacokon: Az iparági szereplőkkel együtt azonosított kiemelt piacokra célzott kereskedelmi küldöttségeket finanszíroznak, amelyek igyekeznek bővíteni a brit zene és cégek lehetőségeit. Los Angelesben az amerikai music supervisorokat keresték meg a sync lehetőségek bővítésének céljából. A kiadók szervezete, a BPI és a Brit Filmbizottság együttesen dolgozik ezen a kormány kezdeményezésére. Célzott kereskedelmi küldöttség ment (a hangfelvételek szempontjából) második és negyedik legnagyobb piacra, Japánba és Kínába (Nagy-Britannia a 3. a sorban), valamint Ausztráliába.

9. Biztonságos és megfizethető hozzáférés a zenéhez

Bár rajongók nélkül nincs zenei élet, mind az anyagiak, mind a biztonság tekintetében van mit javítani.

– A jegyüzérkedés letörése: A következő parlamenti ülésszakban tárgyalják azt a javaslatot, ami megtiltja a koncertjegyek az eredetinél magasabb áron való továbbértékesítését, maximalizálja a platformok által hozzáadható plusz költségeket, valamint szigorú büntetéseket helyez kilátásba.

– Biztonság: A biztonságos környezet kialakítására vonatkozó szabályokat egy 2025-ös törvény rögzítette. A zeneiparban szakértők segítik elő, hogy a helyek könnyen, hatékonyan betarthassák ezeket.

– Hozzáférhetőség: A fogyatékkal élők koncertre járásának megkönnyítése olyan prioritás, amihez javaslatokat kapnak a szervezők, helyszínek.

10. Társadalmi és környezeti hatások

A zene hozzájárul a közösségi összetartozáshoz, csökkenti a magányosságot, segíti a lelki és fizikai egészséget; valamint inspirálhatja a közönséget a fenntartható működés kialakításában.

– Kutatás: A zenébe befektetést is ösztönzik azok a kutatások, amelyek a koncertre járás pozitív jólléti egészségügyi hatásait igazolják.

– Egészségügyi hatások: Pályázatok ösztönzik az élőzene eljuttatását egészségügyi és idősgondozó intézményekbe, valamint közösségi házakba. A zeneiparban dolgozók lelki egészségéről külön program gondoskodik.

– Környezeti hatások: Az élőzenei szektor több, iparági standarnak számító javaslatot dolgozott ki. A cél a karbonsemlegesség és a körforgásos gazdaság kialakítása. A rövidtávú cél az élőzenei eseményekhez tartozó kibocsátások megfelezése 2030-ig, amihez a kormánynak is hozzá kell járulnia pl. az energiahálózat és a közlekedés fejlesztésével.