Januártól az ő műveik lesznek szabadon felhasználhatóak

Január 1-től közkinccsé válnak Balázs Béla művei -így a Kékszakállú herceg vára is-, valamint Margaret Mitchell Elfújta a szél című regénye és Richard Strauss művei is. A szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 1949-ben hunyt el. Ez azt jelenti, hogy most már mindenkinek joga van a korábban jogdíjas szellemi termékek – zenék, filmek, könyvek stb. – felhasználására, újrapublikálására.

Mit jelent
a védelmi idő?

A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól
eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak,
jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző
életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző
vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket,
zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat.

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző
házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások.
Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, illetve műfordítások azonban
továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők
halálától nem telik el a hetven év. A zenei művek esetében a szerzőn kívül a
hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt
szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásnál ellenőrizni kell az
előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is.

Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, a szerző névjoga soha. Tehát az átdolgozás ellenére sem állíthatja senki, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan „újraindul”.

Európában már szabad, az USA-ban még nem

Az Európai
Unióban közkincsbe
került alkotók műveit engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül, tehát
gyakorlatilag teljesen ingyen és szabadon lehet felhasználni – feltéve, hogy az eredeti mű minden társszerzője, illetve a
fordítója is legalább 70 éve elhunyt. Igaz ez akkor is, ha egy műnek az
Egyesült Államokban csak később telik le szerzői jogi védettsége. Ugyanis az EU-n kívüli származású művek esetében
az európai egységes védelmi időt kell figyelembe venni – a származási hely
hosszabb védelme itt nem érvényesül.

Richard
Georg Strauss (1864-1949): német származású, késő romantikus zeneszerző
és karmester, a Bajor és a Berlini Állami Operaház főzeneigazgatója, a Bécsi
Operaház igazgatója. A Salzburgi Ünnepi Játékok alapítótagja, s a fesztivál
legelső operaelőadásának direktora. Legismertebb művei: Don Juan (1889),
Salome (1905), Elektra (1909), A rózsalovag (1911), Az
árnyék nélküli asszony (1919), A hallgatag asszony (1935). Az Imígyen
szóla Zarathustra (1896) című szimfonikus költeménye, az 1968-as Stanley
Kubrick film, az 2001 Űrodüsszeia nyitányaként a popkultúrában is
világszerte ismerté vált.

Balázs Béla (1884-1949): születési nevén Bauer Herbert Béla, Kossuth-díjas
író, költő, filmrendező, világhírű filmesztéta. A 20. század szellemiségének meghatározó
alakja. Szimbolista drámái közül A kékszakállú herceg várából Bartók
Béla írt világsikerű operát, A fából faragott királyfiból pedig
táncjátékot. Neki köszönhetjük a Valahol Európában című film
forgatókönyvének ötletét is. A jelenlegi Magyar Nemzeti Filmarchívum elődintézményének
megálmodója és alapító tagja. Tiszteletére alapították a Balázs Béla-díjat a
mozgókép területén kiemelkedő alkotótevékenység elismerésére.

Margaret Mitchell (1900-1949): lánykori
nevén Margaret Munnerlyn,amerikai származású, Pulitzer-díjas írónő. Egykönyves
íróként tartják számon, az 1936-ban kiadott Elfújta a szél című regénye
egy csapásra világhírűvé tette. A már megjelenésekor is hatalmas sikert arató
könyv azóta is az egyik legolvasottabb mű az Egyesült Államokban, melyet David
O. Selznick, amerikai producer és Viktor Fleming rendező vitt filmre 1939-ben, Vivien
Leigh, Clark Gable és Leslie Howard főszereplésével. A film ugyancsak azonnali
kasszasikernek bizonyult, összesen 9 Oscar-díjat kapott. A regény magyar
fordítása elsőként 1937-ben jelent meg Kosáryné Réz Lola fordításában.

Elfújta
a szél

Margaret Mitchell a kiadást megelőzően
10 évvel, 1926-ban, egy csonttörés miatti kényszerpihenő alatt kezdte el írni, a
később világsikert arató regényét. A mű története egy fiatal nő, Scarlett
O’Hara szerelmi életét követi végig az amerikai polgárháború és az azt követő
újjáépítési időszak alatt. A Dél álláspontjának idealizálása miatt a könyvet
mind a mai napig politikai támadási felületként használják a rasszizmussal szemben.
Mitchell minden kérlelés ellenére sem volt hajlandó megírni a könyv következő
részét, így 1988-ban Alexandra Ripley-t bízták meg, hogy készítse el a történet
folytatását, ami végül 1991-ben jelent meg Scarlett címmel. Ripley írása
vegyes visszhangot kapott, ennek ellenére 1993-ban tévésorozatot készítettek
belőle.

További
alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek:

Ignotus Hugó (születési
neve Veigelsberg Hugó); költő, író, újságíró, a Nyugat alapítója és az első
húsz évben a folyóirat főszerkesztője. Díjai: Pro Arte, Baumgarten-díj.

Berde Mária: erdélyi magyar író, költő, műfordító. Díjai:
Corvin-koszorú, Baumgarten-díj

Farkas Jenő: cigányprímás, zeneszerző.

Bródy Miklós: zeneszerző, karmester, sakkmester, testvére Bródy
István rendező, színházigazgató; fia Bródy Tamás zeneszerző

Klaus Mann: német író, az 1933 utáni emigráns német irodalom egyik
legfontosabb képviselője, leghíresebb regénye a Mephisto, Thomas Mann fia.

Edmund Eysler: osztrák zeneszerző, operettszerző.

Herbert Stothart: filmzenéiről híres Oscar -díjas zeneszerző