6,6%-kal növekedtek globálisan a közös jogkezelők által beszedett jogdíjak, így 2024-re majdnem elérték a 14 milliárd eurót. A növekedés elsősorban a digitális jogdíjaknak köszönhető. Az élő- és háttérzenei jogdíj mértéke is jelentősen emelkedett, így pár év alatt jelentősen megváltozott az, hogy az alkotók miből kapják a jogdíjak legnagyobb részét. A fő bevételi forrás 2022 óta a digitális jogdíj, és a 2021-ig legnagyobbnak számító televíziós, rádiós jogdíjak hamarosan a harmadik helyre eshetnek vissza. Ugyanakkor Közép-Kelet-Európában még mindig ezek az alkotók fő bevételi forrásai.
2023-ra lett teljes a kilábalás a pandémia által okozott válságból – ez volt a közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC előző évösszegző jelentésének fő tanulsága. A friss, a 2024-es adatokat összegző riport további növekedésről számol be. Globálisan 6,6%-os a növekedés; az összes jogdíj 90%-át képviselő zenei repertoár növekedése 7,2% volt. A közös jogkezelők összesen 13,97 milliárd euró jogdíjat szedtek be, ebből a zene 12,59 milliárd euró.
Ezzel együtt a jelentés nem kizárólag optimista hangot üt meg, hiszen a generatív mesterséges intelligencia pár éven belül az alkotók jövedelmeinek 25%-át veszélyezteti, ha nem születik megfelelő, az alkotókat kompenzáló szabályozás. A jelentés részletesen ismerteti a szervezet lobbizási tevékenységét, például azt, ahogy az európai AI-szabályozás kiüresítése ellen tiltakoznak. A jelentés szerint azért van remény, például a STIM által szeptemberben aláírt jogosítási szerződés, ami egyrészt mintaként szolgálhat, másrészt azt mutatja, hogy a tech szektor egyes cégei hajlandóak együttműködni a jogtulajdonosokkal.
A digitális jogdíj lett a legfontosabb, az élő- és háttérzene gyorsan emelkedik
A növekedés motorja szokás szerint a digitális jogdíjak emelkedése volt. 2023-hoz képest 11,2%-kal nőttek a digitális jogdíjak, ami jobb, mint az előző évi 9,6%, igaz, a 2021-es és ’22-es rekordemelkedést (évi 28% és 35%) nem éri el. 2024-ben először haladták meg az 5 milliárd eurót a digitális jogdíjak.
Az élő- és háttérzenei jogdíj is minden korábbinál magasabb volt. A pandémia által okozott nagy visszaesés után rekordnövekedés következett, amit 2024-ben persze már nem lehetett megismételni, de így is 9,6% volt az emelkedés (csak a zenei jogdíjakat nézve 10,4%). Ennek 44%-a az élőzene, 39%-a a háttérzene, a maradékot a diszkók, a karaoke és egyebek teszik ki. A CISAC részletes elemzése ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az összesített növekedés egy kettős folyamatot fed el. Míg a világsztárok turnéi rekordbevételeket hoznak (a globálisan 100 legnagyobb turné összbevétele öt év alatt 71%-kal emelkedett), addig a kis klubok számos országban nehézségekkel küzdenek, ami fenyegeti a zenei utánpótlást.
A televíziós és rádiós jogdíjak a 2023-as visszaesés után enyhén, 1,2%-kal emelkedtek. Ezen a területen komoly az átalakulás. 2025 májusában történt meg először az Egyesült Államokban, hogy a videostream szolgáltatók nézettsége meghaladta a földi sugárzású és kábeltévék összesített nézettségét. Az összes platform közül a YouTube vezet 12,5%-kal, a Netflix a második 7,5%-kal.
Mindezek a folyamatok ahhoz vezettek, hogy az elmúlt öt évben jelentősen átalakult a fő jogdíjforrások egymáshoz viszonyított aránya. 2020-ban még a televíziós, rádiós jogdíj volt a legfőbb bevételi forrás, ezt követte a digitális jogdíj. 2022 óta a digitális a legnagyobb mértékű jogdíjforrás, és a tévé-rádió ingadozása mellett az élő- és háttérzene jelentős mértékben emelkedik. Feltehető, hogy a közeljövőben véglegessé válik a teljes átrendeződés, és a fő jogdíjforrások közül a televíziós, rádiós jogdíjak a harmadik helyre esnek vissza a pár évvel ezelőtti vezető pozícióból.
A CISAC fenti ábrája az összes jogdíjon belül mutatja a források változását. Ha csak a zenei jogdíjakat nézzük, akkor az élő- és háttérzene, illetve a televízió-rádió közötti különbség már csak pár tized százalék.
Közép-Kelet-Európa: globálisan a legnagyobb zenei növekedés
A közös jogkezelés hagyományosan Európában a legerősebb, de a kontinens két része között nagy a különbség. Míg önmagában Nyugat-Európában szedik be a jogkezelők az összes globális jogdíj több mint felét, addig Közép-Kelet-Európa az összesítés 4%-áért felelős.
Ugyanakkor 2024-ben a zenei jogdíjak a régióban emelkedtek a legnagyobb mértékben: 17,9%-kal. A digitális növekedés 20,2% volt, ami a CISAC szerint a javuló jogosítási környezet mellett a jogdíjbeszedés területén jellemző európai együttműködéseknek köszönhető. (Így például a magyar repertoárt 2023 óta a francia Sacem képviseli a stream szolgáltatóknál.) Ezzel együtt is a digitális jogdíjak még csak 13,9%-ot képviselnek a régióban.
Közép-Kelet-Európában még mindig a televíziós, rádiós jogdíjak jelentik az alkotók fő bevételi forrását: 43,1%-ot tesznek ki. Ezek növekedése jelentősen hozzájárult a régió jó teljesítményéhez, bár ehhez érdemes hozzátenni, hogy ennek egy része egyedi plusz bevétel: Szlovéniában a közös jogkezelő megnyert perének köszönhetően korábban elmaradt, jelentős jogdíjakat kaptak meg a szerzők. A régióban is emelkedett az élő- és háttérzenei jogdíj; valamint a szerzők számára itt fontos forrás a magánmásolási díj, ami szintén jelentősen nőtt – Szerbiában például 2024-ben vezették be.
Kapcsolódó tartalmak
