„Ki ad nekem pénzt?” A könnyűzene támogatásának témája a Music Hungary Konferencián

A 2019-es Music Hungary konferencia sok szempontból más volt, mint a korábbiak, lévén most már bejegyzett és működő szervezet a Music Hungary Szövetség, amelynek keretén belül nemcsak a konferenciát előkészítő beszélgetések folytak, hanem – mint Weyer Balázs elnök fogalmazott – az Egerben megfogalmazódó feladatokat év közben viszi is tovább.

Másfelől persze több szempontból hasonló volt a
korábbiakhoz, hiszen sok téma rendszeresen előkerül ezeken az iparági
eseményeken. Ilyen volt a könnyűzene támogatása, több szinten megközelítve: az
önkormányzatoktól az NKA-n és az államon át az Európai Unióig.

Szokás szerint a konferencián hozta nyilvánosságra az Artisjus, hogy mekkora összeg az üres hordozó díjak a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) számára átutalt 25%-a. Idén ez 1,804 milliárd forint; az előző évi 1,794 milliárdhoz képest ez nem nagy változás. Ha a jogkezelőknél marad, akkor ennek az összegnek a 75%-a, 1,358 milliárd járt volna zenei jogosultaknak (90%-ban könnyűzenei alkotóknak). Az NKA ugyanezt az arányt szokta követni a kollégiumok közötti felosztásnál.

Ne az állam mondja
meg, hogy mit támogat, hanem a szakma határozza meg, hogy mire van szükség

A Ki ad nekem pénzt? című beszélgetésen Tardy-Molnár Anna, a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft.  (MANK) ügyvezetője arról beszélt, hogy az alkotóművészeket szolgáltatásokkal segítő, az EMMI alá tartozó háttérintézmény 2018-ban megnyílt a könnyűzene felé, a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda (Köszi) létrejöttével.  

A segítségnyújtás elve Tardy-Molnár szerint nem az, hogy az
NKA és a MANK megmondja, hogy hol fog segíteni – hanem a szakmának kell
meghatároznia, hogy mire szükség. Mint mondta, a valódi, az igényekre
folyamatosan reagáló támogatást a valódi párbeszéd, a termékeny vita segíti,
ami például már a konferencia „nulladik napján” is elindult.

A MANK döntően fiatal művészeknek juttatott ösztöndíjakkal, alkotóházak, művésztelepek fenntartásával támogatja a művészeti életet, illetve becsatornázza a szakma felől érkező kérdéseket a kulturális kormányzat felé. Lőrinczy György, az NKA alelnöke ehhez kapcsolódva azt is hangsúlyozta, hogy fontos, hogy minden szakmának legyen „ajánlata”, ami készen áll akkor, amikor a politika megszólítja.

Lőrinczy azt is elmondta, hogy a „pénzosztás” gyakorlata
sokszor kifogás, amikor valaki nem lesz sikeres, ugyanakkor ő úgy látja, hogy „a
tehetség átüt”. Beszélt a menedzserképzés fontosságáról, és arról, hogy a
külföldiek sokszor csodálkoznak, hogy itt mennyi állami pénz van a kultúrára.
Mint mondta, Németországban – ahol sokat dolgozott kulturális menedzserként –
is kevesebb, ott viszont egy erős produkció esetén el lehet kérni olyan
jegyárakat, amik működőképessé teszik a produkciókat piaci alapon. Úgy látja,
hogy a túl sok állami pénz ártalmas it lehet, így például a komolyzenében a
Müpa, az Erkel Színház állami támogatásának mértéke „megölte az üzleti alapú
koncertszervezést”.

Tervezett változások
a Hangfoglaló Programban

Bajnai Zsolt, a KÖSZI és a Hangfoglaló Kuratórium vezetője is arról beszélt, hogy a Hangfoglaló program változik, a szakmához igazodik – és igyekszik segíteni, hogy „legyen egyáltalán szakma”; itt két „rémképét” említette: hogy néhány év múlva a mesterséges intelligencia átveszi a zenészek szerepét és/vagy „csak retrót fogunk hallgatni”. Sok konkrét változásról is beszélt, egyrészt az elmúlt évekből, másrészt a jövőről.

Gondolkodnak például az induló zenekarok támogatásának
egyfajta kiterjesztésében, ami a nyerteseknek az első egy év után további
segítséget ad. A támogatásért pályázó induló zenekarok zsűrizése változik,
hatvan embert kérnek majd meg titkos szavazásra. Bajnai Zsolt szerint a szakmai
visszajelzések alapján az előzenekari programon is változtatni kell; továbbá régi
adósságot törleszt majd az elektronikus zenének szóló kiírás. Úgy látja, hogy a
klubok számára fontos lenne, hogy fejleszteni tudjanak, de ilyen támogatást az
NKA-nak nincs lehetősége nyújtani. A szakmai beszélgetésekben igényként merült
fel, hogy a támogatott klubokról az ott fellépő zenekarok visszajelzéseket
tudjanak küldeni; Bajnai szerint ezt fordítva is be kellene vezetni, a
támogatott zenekarokról visszajelezhetnének a klubok.

A CSTP – Hangfoglaló ötéves történetét áttekintve Bajnai azt
mondta, hogy „az elején kicsit egyedül voltunk, és sok feladatot megkaptunk,
amit nem biztos, hogy nekünk kellett volna”. Azóta viszont az NKA-n belül több
zenei kollégium működik (komoly- és könnyűzenei, Hangfoglaló, Halmos Béla
Program, illetve a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma is részben zenével
foglalkozik), létrejött a KÖSZI és a Music Hungary Szövetség.

Áfacsökkentés, TAO

L. Simon László egy külön beszélgetésben elmondta, hogy ő támogatja a teljes kulturális területen a „radikális áfacsökkentést”, főleg ott, ahol valódi versenyhelyzet van, mint például a könnyűzenében (lásd a Budapestre szervezett koncertek problémáit). Mint mondta, egy tavalyi átfogó vizsgálat szerint „nem vagyunk jó helyzetben” az EU-tagországokhoz és a „posztszovjet térség” országaihoz képest a kulturális áfa tekintetében, leszámítva a könyv- és folyóiratkiadást. Ez tehát racionális lépés lenne – csak másfelől az államháztartásra is figyelni kell. A konferencián többször előkerülő TAO témájáról azt mondta: még nagyon az elején vagyunk egy új rendszer kialakításának, és ő „szurkol”, hogy az jó legyen. Mindenesetre a könnyűzenei produkciókat is színpadra állító fesztiváloknak fog jutni támogatás.

Európai Unió: a
jelenlegi pályázatok és a Music Moves Europe

Az EU-s támogatások témája is többfelé ágazik. Egyrészt szó
volt a jelenleg is futó, 2020-ig tartó költségvetési időszakban elérhető
pályázatokról. Mint azt Mondik Gábor, a Kreatív Európa Program kultúra
alprogram vezetője elmondta, az EU-s kiírások nyitott témájúak, ami „előnye és
hátránya” is a rendszernek: nem meghatározott tevékenységekre szólnak a
kiírások, csak annyi a megkötés, hogy valamilyen tagországokon átnyúló
együttműködés legyen, akár szorosabb ún. hálózatok, akár lazább ún. platformok,
vagy egyéb, akár alkalmi együttműködések.

Mondik Gábor elmondta, hogy ezek közvetlen EU-s támogatások, vagyis nem itthon bírálják el őket. A Kreatív Európa Nonprofit Kft. feladata az, hogy információt, adminsiztrációs segítséget adjon, illetve népszerűsítse is a Kreatív Európa Programot. Kiemelte, hogy nem szokták javasolni a pályázatírásra szakosodott cégek igénybe vételét: az űrlap egyértelmű, a cél az, hogy „minél világosabban írjuk le, hogy mit és hogyan akarunk megvalósítani”. Az EU-s pályázatokban kötelező önrészre pedig az NKA-nál van egy külön kiírás.

Mondik Gábor beszélt arról, hogy a Kreatív Európa keretében
kifejlesztettek egy pénzügyi garancia eszközt. Ennek lényege, hogy bankok
pályázhatnak az Európai Befektetési Alapnál olyan pénzre, amit a kreatív ipar
hitelportfóliójába tehetnek. Ebből kulturális projektekre nyújthatnak hitelt,
és ezek vissza nem fizetése esetén a bank nem bukja el az összeget. A magyar
bankok részéről azonban „nem tapasztaltunk nyitottságot” egy ilyen
hitelportfólió létrehozására: Mondik szerint a bankok számára olyan költséges
egy új piaci termék bevezetése, hogy még az EU-s garanciával együtt sem éri
meg.

Mint arról többször írtunk,  már évek óta zajlik a Music Moves Europe előkészítése, ami a 2021-től kezdődő költségvetési ciklusban egy önálló, zenei támogatási program lesz. Már az előkészítő részben is több magyar nyertes volt: a szakemberképzésben a Hangvető, a terjesztési kiírásban pedig az itt bemutatott  Banding app fejlesztői nyertek támogatást.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa elmondta, hogy az európai választások eredménye a zenei szektor számára jót jelent, hiszen nem lett olyan ingatag a politikai helyzet, mint attól sokan féltek, és egy biztos „centrum koalíció” hatékonyan tudja majd végigvinni a költségvetés tárgyalásait, így időben meg tudnak nyílni az uniós források.

Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy ugyan az EU-s
költségvetésnek 0,15%-a a kulturális költségvetés, míg a GDP-hez való
hozzájárulást nézve 4%-os súlyt képvisel a terület, illetve a benne dolgozók
száma is nagyjából ilyen arányú – ám ez nem a kultúra alulértékelését jelenti,
hiszen a kreatív iparág számára más EU-s források is rendelkezésre állnak,
például a vállalkozásfejlesztési támogatások, vagy a kutatásfejlesztési,
innovációs Horizont 2020 forrásai. Mint mondta, az EU-nak „a génjeiben van”,
hogy amit lehet, azt a piacra hagyjon, így a Music Moves Europe áttörés volt
ezen a területen. Szerinte egyre fontosabb a kreatív iparág EU-s szintű megközelítése.
Ugyan Európa még piacvezető ebben a szegmensben, de az Egyesült Államok és Kína
rohamosan növekszik, ezért muszáj egységes stratégiát kialakítani.

Városok: a széles
részvétel fontossága

Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy a 2021-es ciklust
előkészítő megbeszéléseken sokszor előkerült a helyi szint jelentősége, mert
például a pályakezdők sorsa sokszor városi szinten dől el: azon, hogy milyenek
az adott helyen a próbahelyek, a fellépési lehetőségek stb.

Ezért is volt fontos az Emberbe
városok című beszélgetés, ahol az EU-s biztos mellett Mészáros Zoltán, a
VeszprémFeszt főszervezője és Rázsi Botond, Eger alpolgármestere beszélt a két
város zenei koncepciójáról. Veszprém azért is készít ilyet, mert első magyar
városként pályázni fog a Unesco City Of Music címre.

Mindketten hangsúlyozták, hogy a város zenei koncepciója nem
valami papír, ami semmire nem kötelez, hanem kifejezetten csak olyasmik
szerepelnek benne, amiknek a megvalósítása számon kérhető a városvezetésen. A
széles részvétel fontosságáról mindketten beszéltek („élsport helyett
tömegsport”). Mészáros Zoltán szerint az iskolában, a szocializációban meg kell
jelennie a zenének, és nem csak ott, ahol egy-egy elhivatott tanár ezt
küldetésként vállalja. Mint fogalmazott, „a zenei tudás társadalmasítására van
szükség”.

Eger nemcsak zene, hanem ifjúsági koncepciót is kidolgozott.
Évi 3-3,5 millió forintot költ a város felvételekre, klipkészítésre, zenészek
támogatására, lényeg, hogy valamiképpen Egerhez kapcsolódjon a projekt: akár
úgy, hogy helyi zenész a támogatott, akár úgy, hogy egy helyi szervezet meg akar
hívni egy olyan fellépőt (legyen az feltörekvő vagy befutott), aki egy csak
piaci alapon működő rendszerben nem jutna el a városba – mondta Rázsi Botond.

Mészáros Zoltán kapcsolódva a korábbi beszélgetésekhez elmondta, hogy egy Veszprém méretű városban jól látszódik, hogy a „kulturális hozzáférés” kizárólag piaci alapon nem megoldható. Szerinte azért is fontos a városi szint, mert az állami szintű támogatások sokkal kevésbé tervezhetők, mint korában.

Fotók: Kovács Levente, Nemes Róbert – Music Hungary Facebook